page_and_link_managers, Administrators
5,097
edits
VNatarajan (talk | contribs) (Changed the Font Size to Big) |
No edit summary |
||
(14 intermediate revisions by 5 users not shown) | |||
Line 1:
{{DISPLAYTITLE:01 - सार्वधातुकलकाराः आर्धधातुकलकाराः च}}
<big>ध्वनिमुद्रणानि -</big>▼
{| class="wikitable mw-collapsible mw-collapsed"
<big><br />▼
|-
|'''<big>2016 वर्गः</big>'''
|-
|<big>१) [https://archive.org/download/SamskritaVyakaranam2015-PaniniiyaStudy/26_sArvadhAtuka-prakaraNam--paricayaH_2016-05-15.mp3 sArvadhAtuka-prakaraNam--paricayaH_2016-05-15]</big>
|-
|<big>२) [https://archive.org/download/SamskritaVyakaranam2015-PaniniiyaStudy/27_sArvadhAtuka-ArdhadhAthuka-ca-lakArAH_2016-05-18.mp3 sArvadhAtuka-ArdhadhAthuka-ca-lakArAH_2016-05-18]</big>
|-
|<big>'''2014 वर्गः'''</big>
|-
|<big>१) [https://archive.org/download/Samskrita-Vyakaranam-2014_Paniniiya-Study-I/16_sArvadhAtukaprakaraNasya_paricayaH_2014-12-16.mp3 sArvadhAtukaprakaraNasya_paricayaH_2014-12-16]</big>
|-
|<big>२) [https://archive.org/download/Samskrita-Vyakaranam-2014_Paniniiya-Study-I/17_sArvadhAtukaprakaraNasya_paricayaH_II_2014-12-23.mp3 sArvadhAtukaprakaraNasya_paricayaH_II_2014-12-23]</big>
▲|}<big><br />
यत्र सार्वधातुकलकाराणाम् आर्धधातुकलकाराणां च विषयः उदेति, केचन पारिभाषिकशब्दाः अवगन्तव्याः |</big>
<big><br />
१. सार्वधातुकलकाराः = लट्, लोट्, लङ्, विधिलिङ् च | (किमर्थमिति अधः उच्यते |)</big>
<big>२. सार्वधातुकलकारेषु प्रत्येकं क्रियापदस्य अंशत्रयं वर्तते-- धातुः + विकरणप्रत्ययः + तिङ्प्रत्ययः | यथा भू + शप् + ति |</big>
<big>३. विकरणं नाम किम् इति तु वयं जानीमः एव; प्रथमपाठे (धातुगण-परिचये) विस्तरेण चर्चितम् | तिङ्प्रत्ययः कः इत्यपि प्रायः एतावता किञ्चित् ज्ञातम्; अस्मिन् पाठे बहु किमपि वक्ष्यते | भू + शप् + ति इत्यस्मिन् ति "तिङ्"-प्रत्ययः इति | सर्वेषां तिङ्प्रत्ययानां
<font size="4"><font face="Lohit Devanagari"><span lang="hi-IN"><big><br /><br /></big></span></font></font>
<big><u>परस्मैपदिधातूनां मूल-तिङ्प्रत्ययाः</u></big>
<big>तिप् तस् झि</big>
Line 37 ⟶ 38:
<font size="4"><font face="Lohit Devanagari"><span lang="hi-IN"><big><br /><br /></big></span></font></font>
<big><u>आत्मनेपदिधातूनां मूल-तिङ्प्रत्ययाः</u></big>
<big>त आताम् झ</big>
Line 48 ⟶ 49:
<big>अत्र प्रथमप्रत्ययः तिप् अस्ति अतः सामूहिकरूपेण एते प्रत्ययाः तिबादयः इति उच्यन्ते | अपि च आत्मनेपदे अन्तिमप्रत्ययः महिङ् अतः तिप् इत्यस्मात् आरभ्य महिङ् पर्यन्तं, '''ति'''प्-तः महि'''ङ्'''-अन्त्यः, आहत्य '''तिङ्''' इत्येषां प्रत्ययानां नाम |</big>
<big>क्रियापदानाम् अन्तिमभागः तिङ्प्रत्ययः एव, अतः क्रियापदं तिङन्तपदम् इति उच्यते |</big>
Line 68 ⟶ 70:
<font size="4"><font face="Lohit Devanagari"><span lang="hi-IN"><big><br /><br /></big></span></font></font>
<big><u>प्रथमगणसमूहः</u> = भ्वादिगणः, दिवादिगणः, तुदादिगणः, चुरादिगणः</big>
<big><u>द्वितीयगणसमूहः</u> = अदादिगणः, जुहोत्यादिगणः, स्वादिगणः, रुधादिगणः, तनादिगणः, क्र्यादिगणः</big>
<big><br />
Line 76 ⟶ 78:
<big><br />
तयोः भेदः कः ? क्रियापदस्य निर्माण-क्रमे सर्वप्रथमम् अस्माकं विवक्षानुगुणम् धातुः आनीयते | यथा, वद् इति धातुः | तदा पुनः विवक्षानुगुणं लकारः आनीयते, यथा लट्-लकारः | वद् + लट् | परं
<big><br />
<u>सार्वधातुक-
<big><u>आर्धधातुक-
<font size="4"><font face="Lohit Devanagari"><span lang="hi-IN"><big><br /><br /></big></span></font></font>
Line 134 ⟶ 136:
<big><br />
१०. सार्वधातुकलकारः अस्ति चेत्, धातु-
<big><br />
एवं च दीक्षितपुष्पायाः पाणिनीय-धातुपाठः अत्यन्तं शक्तिशाली | कश्चन बोधोऽस्ति चेत्, बहूनि क्रियापदरूपाणि ज्ञातुं शक्नुमः | अग्रे अङ्गं कथं निष्पाद्यते, तिङ्प्रत्ययाः कथं साधनीयाः, अपि च अङ्ग-तिङ्प्रत्यययोः मेलनं कथं
<big>Swarup - July 2013</big>
|