14---samAsaH/06---aluk-prakaraNam: Difference between revisions

no edit summary
No edit summary
No edit summary
 
(8 intermediate revisions by 4 users not shown)
Line 1:
{{DISPLAYTITLE:<span style="color:#ff0000"> 06- अलुक् -प्रकरणम्</span>}}
'''<span style="line-height:107%;font-family:Nirmala UI,sans-serif">उत्तरपदाधिकारः – अलुगुत्तरपदे</span>'''
 
'''<span style="line-height:107%;font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>उत्तरपदाधिकारः – अलुगुत्तरपदे</big></span>'''
 
'''<span style="line-height:107%;font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>'''
 
'''<span style="line-height:107%;font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>'''
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलुक्समासः इति नाम्ना समासः व्याकरणे न दृश्यते, तर्हि किमर्थम् अलुक्समासः इत्युच्यते ? </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अलुक्समासः इति नाम्ना समासः व्याकरणे न दृश्यते, तर्हि किमर्थम् अलुक्समासः इत्युच्यते ?</big> </span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासप्रक्रियायां समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''<span lang="HI">कृत्तद्धितसमासाश्च</span>'''<span lang="HI"> (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण </span>इति ज्ञातमेव| प्रतिपादिकसंज्ञानन्तरं <span lang="HI">सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति '''सुपो धातुप्रातिपदिकयोः''' (२.४.७१) इ</span>ति सूत्रेण| इयमेव सामान्यसमासप्रक्रिया इति जानीमः| परन्तु केषुचित् समासेषु विभक्तेः लोपः न भवति, पूर्वपदस्य वा उत्तरपदस्य वा उभयोः वा रूपपरिवर्तनं भवति | यस्मिन् समासे विभक्तेः लुक् न भवति, तादृशसमासः अलुक्समासः इति कथ्यते |  यथा – कण्ठेकालः, युधिष्ठिरः इत्यादीनि उदाहरणानि |  कण्ठेकालः इति समासे, पूर्वपदं कण्ठे, उत्तरपदं कालः इति | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>समासप्रक्रियायां समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण इति ज्ञातमेव | प्रतिपादिकसंज्ञानन्तरं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति '''सुपो धातुप्रातिपदिकयोः''' (२.४.७१) इति सूत्रेण| इयमेव सामान्यसमासप्रक्रिया इति जानीमः | परन्तु केषुचित् समासेषु विभक्तेः लोपः न भवति, पूर्वपदस्य वा उत्तरपदस्य वा उभयोः वा रूपपरिवर्तनं भवति | यस्मिन् समासे विभक्तेः लुक् न भवति, तादृशसमासः अलुक्समासः इति कथ्यते |  यथा – कण्ठेकालः, युधिष्ठिरः इत्यादीनि उदाहरणानि |  कण्ठेकालः इति समासे, पूर्वपदं कण्ठे, उत्तरपदं कालः इति |</big> </span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलुगुत्तरपदे इति सूत्रेस्य अधिकारे अलुक्सम्बद्धसूत्राणि सन्ति, तैः सूत्रैः '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इ</span>ति सूत्रेण प्राप्यमाणः सुब्लुक् न भवति; अर्थात् विभक्तेः अलुक् भवति | एतेषां विवरणम् अग्रे करिष्यते |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अलुगुत्तरपदे इति सूत्रेस्य अधिकारे अलुक्सम्बद्धसूत्राणि सन्ति, तैः सूत्रैः '''सुपो धातुप्रातिपदिकयोः''' (२.४.७१) इति सूत्रेण प्राप्यमाणः सुब्लुक् न भवति; अर्थात् विभक्तेः अलुक् भवति | एतेषां विवरणम् अग्रे करिष्यते |</big></span>
<span style="line-height:107%;font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="line-height:107%;font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलुगुत्तरपदे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.१) = इदम् अधिकारसूत्रम् अस्ति |  अस्मिन् सूत्रे द्वे पदे स्तः- अलुक् इति एकं पदम्, उत्तरपदे इति द्वितीयं पदम् | अस्मिन् सूत्रे अलुक् इत्यस्य अधिकारः  '''पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः''' ( ६.३.२) इत्यस्मात् सूत्रात् आरभ्य  '''विभाषा स्वसृपत्योः''' (६.३.२४) इति सूत्रपर्यन्तम् अस्ति| उत्तरपदे इत्यस्य अधिकारः '''पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः''' ( ६.३.२) इत्यस्मात् आरभ्य षष्ठाध्यायस्य तृतीयपादस्य अन्तपर्यन्तं, नाम '''सम्प्रसारणास्य''' ( ६.३.१३८) इति सूत्रपर्यन्तम् अस्ति|  अस्मिन् सूत्रे उत्तरपदे नाम उत्तरपदे परे इत्यर्थः| उत्तरपदं नाम समासस्य अन्तिमं पदम् इत्यर्थः| न लुक् अलुक्, नञ्तत्पुरुषः| उत्तरं चादः पदम् उत्तरपदम् | '''सूत्रं स्वयं सम्पूर्णम्''' | </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलुगुत्तरपदे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.१) = इदम् अधिकारसूत्रम् अस्ति |  अस्मिन् सूत्रे द्वे पदे स्तः - अलुक् इति एकं पदम्, उत्तरपदे इति द्वितीयं पदम् | अस्मिन् सूत्रे अलुक् इत्यस्य अधिकारः  '''पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः''' ( ६.३.२) इत्यस्मात् सूत्रात् आरभ्य  '''विभाषा स्वसृपत्योः''' (६.३.२४) इति सूत्रपर्यन्तम् अस्ति | उत्तरपदे इत्यस्य अधिकारः '''पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः''' ( ६.३.२) इत्यस्मात् आरभ्य षष्ठाध्यायस्य तृतीयपादस्य अन्तपर्यन्तं, नाम '''सम्प्रसारणास्य''' ( ६.३.१३८) इति सूत्रपर्यन्तम् अस्ति |  अस्मिन् सूत्रे उत्तरपदे नाम उत्तरपदे परे इत्यर्थः | उत्तरपदं नाम समासस्य अन्तिमं पदम् इत्यर्थः | न लुक् अलुक्, नञ्तत्पुरुषः | उत्तरं चादः पदम् उत्तरपदम् | '''सूत्रं स्वयं सम्पूर्णम्''' | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अग्रे क्रमेण अलुगधिकारे यानि सूत्राणि सन्ति, तेषाम् अध्ययनं भविष्यति| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>अग्रे क्रमेण अलुगधिकारे यानि सूत्राणि सन्ति, तेषाम् अध्ययनं भविष्यति |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.२) = स्तोकादिभ्यः<span lang="HI"> पञ्च</span>म्याः<span lang="HI"> अलुक् </span>स्यात् उ<span lang="HI">त्तरपदे </span>| अर्थात् स्तोकादिगणे ये शब्दाः पठिताः, तेभ्यः पञ्चमीविभक्तेः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | इदं सूत्रम् अलुगधिकारे प्रथमं सूत्रम् अस्ति | स्तोक आदिः येषां ते, स्तोकादयस्तेभ्यः, स्तोकादिभ्यः| पञ्चम्याः षष्ठ्यन्तं, स्तोकादिभ्यः पञ्चम्यन्तम् | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः अलुगुत्तरपदे''' | </span>
 
<big>१)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.२) = स्तोकादिभ्यः<span lang="HI"> पञ्च</span>म्याः<span lang="HI"> अलुक् </span>स्यात् उत्तरपदे | अर्थात् स्तोकादिगणे ये शब्दाः पठिताः, तेभ्यः पञ्चमीविभक्तेः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | इदं सूत्रम् अलुगधिकारे प्रथमं सूत्रम् अस्ति | स्तोक आदिः येषां ते, स्तोकादयस्तेभ्यः, स्तोकादिभ्यः | पञ्चम्याः षष्ठ्यन्तं, स्तोकादिभ्यः पञ्चम्यन्तम् | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः अलुगुत्तरपदे''' | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकादिभ्यः इत्यनेन एतेषां ग्रहणं = स्तोक, अन्तिकार्थाः, दूरार्थकाः , कृच्छृशब्दाः इति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>स्तोकादिभ्यः इत्यनेन एतेषां ग्रहणं = स्तोक, अन्तिकार्थाः, दूरार्थकाः , कृच्छृशब्दाः इति |</big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यथा—</span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>यथा—</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>यथा—</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकात् मुक्तः = स्तोकान्मुक्तः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(विभक्तेः अलुक् भवति) |</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> | अलौकिकविग्रहः = स्तोक +ङसि + मुक्त +सु | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकात् मुक्तः = स्तोकान्मुक्तः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(विभक्तेः अलुक् भवति) |</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अलौकिकविग्रहः = स्तोक +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङसि + मुक्त +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकान्मुक्तः इति समस्तपदस्य शास्त्रीय-प्रक्रिया अधो लिखितः अस्ति|</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>स्तोकान्मुक्तः इति समस्तपदस्य शास्त्रीय-प्रक्रिया अधो लिखितः अस्ति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहवाक्यं </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्तोक +ङसि + मुक्त + सु </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समाससंज्ञा भवति </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्राक्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कडारात्समासः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.१.३) इति सूत्रेण | पुनः अत्र '''तत्पुरुषः''' (२.१.२२) इति सूत्रेण तत्पुरुषसंज्ञा अपि भवति | '''स्तोकान्तिकदूरार्थकृच्छ्राणि क्तेन''' (२.२.३९) इति सूत्रेण स्तोकाद् इति पञ्चम्यन्तं सुबन्तं पदं समर्थेन मुक्त इति क्तान्तसुबन्तेन सह समस्यते|</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहवाक्यं </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्तोक + ङसि + मुक्त + सु </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समाससंज्ञा समासस्यभवति प्रातिपदिकसंज्ञा</span>'''प्राक्<span भवतिstyle="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कडारात्समासः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.१.३) इति सूत्रेण | पुनः अत्र '''कृत्तद्धितसमासाश्चतत्पुरुषः''' (२.१.२२) इति सूत्रेण तत्पुरुषसंज्ञा अपि भवति | '''स्तोकान्तिकदूरार्थकृच्छ्राणि क्तेन''' (२.४६२.३९) इत्यनेनइति सूत्रेण  स्तोकाद् इति पञ्चम्यन्तं सुबन्तं पदं समर्थेन मुक्त इति क्तान्तसुबन्तेन सह समस्यते |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोक +ङसि + मुक्त + सु </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु '''पञ्चन्याः स्तोकादिभ्यः''' (६.३.२) इत्यनेन स्तोकादिभ्यः पञ्चम्याः अलुक् स्यात् | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोक + ङसि + मुक्त + सु </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यस्मिन्‌ सुसमासस्य इत्यस्यैवप्रातिपदिकसंज्ञा लुक्‌भवति </span><span'''कृत्तद्धितसमासाश्च''' style="font-family:Arial,sans-serif">→(१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण |</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोक +ङसि + मुक्त  </spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोक +ङसि + मुक्त </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अत्र '''प्रथमानिर्दिष्टं समास उपसर्जनम्''' (१.२.४३) इति सूत्रेण प्रथमया विभक्त्या यत् निर्दिश्यते समासविधायकसूत्रे तस्य उपसर्जनसंज्ञा भवति |अत्र समासविधायकसूत्रम् अस्ति '''स्तोकान्तिकदूरार्थकृच्छ्राणि क्तेन''' (२.२.३९)  | अस्मिन् सूत्रे पञ्चमी इति पदं प्रथमाविभक्तौ अस्ति अतः तस्य उपसर्जन-संज्ञा भवति | अधुना '''उपसर्जनं पूर्वम्‌''' (२.२.३०) इति सूत्रेण उपसर्जन-संज्ञकपदस्य पूर्वनिपातः भवति | अत्र स्तोकाद् इति पदं पञ्चम्यन्तं पदम् अतः तस्य उपसर्जन-संज्ञा भूत्वा पूर्वनिपातः भवति|</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोक + ङसि + मुक्त + सु </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span> ''' <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टाङसिङसामिनात्स्याःसुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (..१२७१) इत्यनेन अदन्तात्सुप् अङ्गात्प्रत्ययानां परस्यलोपः टा,भवति ङसिँ,स्म ङस्परन्तु प्रत्यययानां क्रमेण इन, आत्, स्य इत्येते आदेशाः भवन्ति </span>'''<spanपञ्चम्याः style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>स्तोकादिभ्यः'''<span style="font-family:Nirmala(६.३.२) UI,sans-serif">इत्यनेन स्तोकस्तोकादिभ्यः +आत्+पञ्चम्याः अलुक् स्यात् मुक्त| </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोक +आत् + मुक्त </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अकः सवर्णे दीर्घः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०१) इत्यनेन सवर्णदीर्घसन्धिं कृत्वा स्तोकात् + मुक्त इति भवति </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''झलां जशोऽन्ते''' (८.२.३९) इत्यनेन जश्त्वं कृत्वा स्तोकाद्+ मुक्त इति </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, तदनन्तरं '''यरोऽनुनासिकेऽनुनासिको वा''' (</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">४</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">४५</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">) इति सूत्रेण अनुनासिकसन्धिं कृत्वा स्तोकान्मुक्त इति भवति |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकान्स्तोक + ङसि + मुक्त </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानींइत्यस्मिन्‌ लिङ्गस्यसु वचनस्यइत्यस्यैव लुक्‌ निर्णयः भवति |'''परवल्लिङ्गं''' '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वतत्पुरुषयोः उत्तरपदस्य लिङ्गं विधीयते | उत्तरपदम् अस्ति मुक्त इति, तस्य लिङ्गं पुंलिङ्गं विवक्षितम्, अतः स्तोकान्मुक्त इति समस्तपदस्य लिङ्गं भवति पुलिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकान्मुक्तस्तोक + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौङसि कृत्वा</span>'''<span+ style="font-family:Mangal,serif">मुक्त  </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकातन्मुक्तः </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समस्तपदं प्रथमाविभक्तौ एकवचने '''''' |</spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एवमेव अन्येषु उदाहरणेषु अपि पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति '''पञ्चन्याः स्तोकादिभ्यः''' (६.३.२) इति सूत्रेण |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोक + ङसि + मुक्त </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अत्र '''प्रथमानिर्दिष्टं समास उपसर्जनम्''' (१.२.४३) इति सूत्रेण प्रथमया विभक्त्या यत् निर्दिश्यते समासविधायकसूत्रे तस्य उपसर्जनसंज्ञा भवति | अत्र समासविधायकसूत्रम् अस्ति '''स्तोकान्तिकदूरार्थकृच्छ्राणि क्तेन''' (२.२.३९)  | अस्मिन् सूत्रे पञ्चमी इति पदं प्रथमाविभक्तौ अस्ति अतः तस्य उपसर्जन-संज्ञा भवति | अधुना '''उपसर्जनं पूर्वम्‌''' (२.२.३०) इति सूत्रेण उपसर्जन-संज्ञकपदस्य पूर्वनिपातः भवति | अत्र स्तोकाद् इति पदं पञ्चम्यन्तं पदम् अतः तस्य उपसर्जन-संज्ञा भूत्वा पूर्वनिपातः भवति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन्तिकाद् आगतः = अन्तिकादागतः | समीपात् आगतः इत्यर्थः|</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोक + ङसि + मुक्त </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span> '''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टाङसिङसामिनात्स्याः </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(७.१.१२) इत्यनेन अदन्तात् अङ्गात् परस्य टा, ङसिँ, ङस् प्रत्यययानां क्रमेण इन, आत्, स्य इत्येते आदेशाः भवन्ति </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्तोक + आत् + मुक्त |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अभ्याशाद् आगतः = अभ्याशादगतः| समीपात् आगतः इत्यर्थः|</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोक + आत् + मुक्त </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अकः सवर्णे दीर्घः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०१) इत्यनेन सवर्णदीर्घसन्धिं कृत्वा स्तोकात् + मुक्त इति भवति </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''झलां जशोऽन्ते''' (८.२.३९) इत्यनेन जश्त्वं कृत्वा स्तोकाद्+ मुक्त इति </span>भवति<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, तदनन्तरं '''यरोऽनुनासिकेऽनुनासिको वा''' (</span>८<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span>४<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span>४५<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">) इति सूत्रेण अनुनासिकसन्धिं कृत्वा स्तोकान्मुक्त इति भवति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दूराद् आगतः = दूरादागतः |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकान् + मुक्त </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं लिङ्गस्य वचनस्य च निर्णयः भवति | '<nowiki/>'''परवल्लिङ्गं द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वतत्पुरुषयोः उत्तरपदस्य लिङ्गं विधीयते | उत्तरपदम् अस्ति मुक्त इति, तस्य लिङ्गं पुंलिङ्गं विवक्षितम्, अतः स्तोकान्मुक्त इति समस्तपदस्य लिङ्गं भवति पुलिङ्गं</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'''स्तोकान्मुक्त + सु''' </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकातन्मुक्तः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समस्तपदं प्रथमाविभक्तौ एकवचने |</big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कृच्छ्राद् आगतः = कृच्छ्रादागतः | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तोकात् मोक्षः = अत्र समासः न भवति यतोहि मोक्षः इति पदं क्तप्रत्ययान्तः शब्दः नास्ति|</span>
 
<big>ए<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वमेव अन्येषु उदाहरणेषु अपि पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति '''पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः''' (६.३.२) इति सूत्रेण |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एतेषु उदाहरणेषु समासकृते अपि समानरूपं, समासाकृते अपि समानरूपं, तर्हि समासस्य किं प्रयोजनम्? समासानन्तरं अन्तोदात्तस्वरः सिद्ध्यति| एतत् प्रयोजनम् अतिरिच्य समासे द्वे पृथक् पृथक् पदे एकं पदं भवति | यद्यपि रूपसाम्यं दृश्यते तथापि समासगतपदस्य, असमासगतपदस्य भेदः अवश्यम् अस्ति | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>अन्तिकाद् आगतः = अन्तिकादागतः | समीपात् आगतः इत्यर्थः |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अभ्याशाद् आगतः = अभ्याशादगतः | समीपात् आगतः इत्यर्थः |</big></span>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पञ्चन्याः स्तोकादिभ्यः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.२) इति सूत्रे उत्तरपदे इत्यस्य अधिकारस्य किं </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रयोजनम्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">?  यस्य पञ्चम्यन्तस्य पदस्य पञ्चमीविभक्तेः लुक् जायमानम् अस्ति '''पञ्चन्याः स्तोकादिभ्यः''' (६.३.२) इति सूत्रेण, तादृश्यस्य पदस्य पञ्चमीविभक्तेः लुक् उत्तरपदावयवः अस्ति चेत् एव भवति अन्यथा नास्ति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>दूराद् आगतः = दूरादागतः |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यथा<big>कृच्छ्राद् आगतः = कृच्छ्रादागतः |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>स्तोकात् मोक्षः = अत्र समासः न भवति यतोहि मोक्षः इति पदं क्तप्रत्ययान्तः शब्दः नास्ति |</big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">निष्क्रान्तः स्तोकात् = निस्तोकः (</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अल्पात्</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नयनम्) | अलौकिकविग्रहः = </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+स्तोक+ङसि | निरादयः क्रान्ताद्यर्थे पञ्चम्या इति वार्तिकेन तत्पुरुषसमासः विधीयते | अस्मिन् समासे स्तोक +ङसि इत्यस्मात् उत्तरपदं नास्ति इति कारणात् पञ्चमीविभक्तेः अलुक् न भवति अपि तु '''सुपो धातुप्रातिपदिकयोः''' (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति | एवञ्च निस्तोक इति प्रातिपदिकं निष्पद्यते | निस्तोक इत्यस्मात् प्रातिपदिकात् सुब्विधानं भवति| निस्तोक +सु </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">निस्तोकः इति समासः निष्पद्यते |</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एतेषु उदाहरणेषु समासकृते अपि समानरूपं, समासाकृते अपि समानरूपं, तर्हि समासस्य किं प्रयोजनम्? समासानन्तरं अन्तोदात्तस्वरः सिद्ध्यति | एतत् प्रयोजनम् अतिरिच्य समासे द्वे पृथक् पृथक् पदे एकं पदं भवति | यद्यपि रूपसाम्यं दृश्यते तथापि समासगतपदस्य, असमासगतपदस्य भेदः अवश्यम् अस्ति |</big> </span>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ब्राह्मणाच्छंसिन </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उपसंख्यानम् </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वार्तिकेन '''''' पञ्चम्यन्तं ब्राह्मण-शब्दात् शंसी इति शब्दे परे पञ्चमीविभक्तेः अलुक् निपात्यते, येन ब्राह्मणाच्छंसी इति समासः निष्पद्यते | ब्राह्मणे इति वेदभागे विहितानि शास्त्राणि, उपचारात् ब्राह्मणानि, तानि शंसति इति ब्राह्मणाच्छंसी ऋत्विग्विशेषः | </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ब्राह्मणाच्छंसी ऋत्विग्</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विशेषः अस्ति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.२) इति सूत्रे उत्तरपदे इत्यस्य अधिकारस्य किं </span>प्रयोजनम्<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">?  यस्य पञ्चम्यन्तस्य पदस्य पञ्चमीविभक्तेः लुक् जायमानम् अस्ति '''पञ्चम्याः स्तोकादिभ्यः''' (६.३.२) इति सूत्रेण, तादृश्यस्य पदस्य पञ्चमीविभक्तेः लुक् उत्तरपदावयवः अस्ति चेत् एव भवति अन्यथा नास्ति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>यथा –</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">निष्क्रान्तः स्तोकात् = निस्तोकः (</span>अल्पात्<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नयनम्) | </span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = </span>नि <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ स्तोक + ङसि | निरादयः क्रान्ताद्यर्थे पञ्चम्या इति वार्तिकेन तत्पुरुषसमासः विधीयते | अस्मिन् समासे स्तोक + ङसि इत्यस्मात् उत्तरपदं नास्ति इति कारणात् पञ्चमीविभक्तेः अलुक् न भवति अपि तु '''सुपो धातुप्रातिपदिकयोः''' (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति | एवञ्च निस्तोक इति प्रातिपदिकं निष्पद्यते | निस्तोक इत्यस्मात् प्रातिपदिकात् सुब्विधानं भवति | निस्तोक + सु </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">निस्तोकः इति समासः निष्पद्यते |</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''</big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
<big>'<nowiki/>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ब्राह्मणाच्छंसिन </span>उपसंख्यानम् '''इति <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वार्तिकेन '''''<nowiki/>'<nowiki/>''''' पञ्चम्यन्तं ब्राह्मण-शब्दात् शंसी इति शब्दे परे पञ्चमीविभक्तेः अलुक् निपात्यते, येन ब्राह्मणाच्छंसी इति समासः निष्पद्यते | ब्राह्मणे इति वेदभागे विहितानि शास्त्राणि, उपचारात् ब्राह्मणानि, तानि शंसति इति ब्राह्मणाच्छंसी ऋत्विग्विशेषः | ब्राह्मणाच्छंसी ऋत्विग् <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विशेषः अस्ति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 89 ⟶ 100:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओजः सहोऽम्भस्तमसस्तृतीयायाः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.३) = <span lang="HI">ओजस् सह</span>स् अम्भ<span lang="HI">स् तम</span>स् इ<span lang="HI">त्येते</span>भ्यः<span lang="HI"> उत्तरस्याः तृतीयायाः अलुक् भवति उत्तरपदे </span>परे |<span lang="HI"> </span> ओजः ( ओजस् ) च सहः ( सहस् ) च अम्भः ( अम्भस् ) च तमः ( तमस् ) च तेषां समाहारद्वन्द्व: -ओजः सहोम्भस्तमस्, तस्मात्  ओजः सहोऽम्भस्तमसः | ओजःसहोऽम्भस्तमसः पञ्चम्यन्तं, तृतीयायाः षष्ठ्यन्तम् | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''ओजः सहोऽम्भस्तमसः तृतीयायाः अलुगुत्तरपदे''' | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>यथा –</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ओजसा कृतम् = ओजसाकृतम् | ओजः इति शक्तिः अस्ति | तया शक्त्या कृतम् इत्यर्थः | </span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ओजसा कृतम् = ओजसाकृतम् | ओजः इति शक्तिः अस्ति| तया शक्त्या कृतम् इत्यर्थः| अलौकिकविग्रहः = ओजस् + टा + कृत + सु | '''कर्तृकरणे कृता बहुलम्''' ( २.१.३२) इति सूत्रेण तृतीयातत्पुरुषसमासः विहितः भवति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओजः सहोऽम्भस्तमसस्तृतीयायाः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.३) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन ओजस् इत्यस्मात्  तृतीयायाः अलुक् स्यात् उत्तरपदे परे |  अतः केवलं कृत</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु ओजस्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टा इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओजस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टा इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति | ओजस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कृत </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओजसाकृत इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा ओजसाकृत + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् भवति  | कृत इति शब्दः नपुंसकलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओजसाकृत </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतोऽम्</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.१.२४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> अकारान्तात् नपुंसकात् अङ्गात् सु-अम्- प्रत्ययोः अम् इति आदेशः भवति</span> |<span lang="HI"> </span>ओजसाकृत + अम्  </span><span lang="HI" style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण<span lang="HI"> अक् वर्णात्  अम् सम्बन्धी अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् एकादेशो भवति </span></span><span lang="HI" style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओजसाकृतम् </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समासः सिद्धः |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव अम्भसा कृतम् = अम्भसाकृतम् ( जलं द्वारा कृतम्) इति भवति|</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>सहसा कृतम् = सहसाकृतम् (विचारं विना कृतम्) |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>तमसा कृतम् = तमसाकृतम् ( अज्ञानात् कृतम् ) |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अञ्जस उपसंख्यानम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकम् | वार्तिकार्थः – अञ्ज़स् इति शब्दात् तृतीयायाः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अञ्जसा कृतम् = अञ्जसाकृतम् (<span lang="HI">आर्जवेन </span>कृतम् इति) | समासप्रक्रिया यथापूर्वम्|  अञ्जसा इत्यस्य तृतीयाविभक्तेः अलुक् भवति '''अञ्जस उपसंख्यानम्''' इति वार्तिकेन|</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अञ्जसा कृतम् = अञ्जसाकृतम् (<span lang="HI">आर्जवेन </span>कृतम् इति) | समासप्रक्रिया यथापूर्वम् |  अञ्जसा इत्यस्य तृतीयाविभक्तेः अलुक् भवति '''अञ्जस उपसंख्यानम्''' इति वार्तिकेन |</big></span>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुंसानुजो जनुषान्ध</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''इति च''' इति वार्तिकम् | वार्तिकार्थः = अनुज् इति उत्तरपदे परे पुंस् इति शब्दात् तृतीयायाः अलुक् भवति| एवमेव अन्ध् इति उत्तरपदे परे जनुष् इति शब्दात् तृतीयायाः अलुक् भवति| अनेन पुंसानुजः, जनुषान्धः इति समस्तपदे निष्पन्ने भवतः| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुंस अनुजः = पुंसानुजः| यस्य अग्रजः पुमान् सः पुंसानुजः| अलौकिकविग्रहः = पुंस् +टा +अनुज्+सु | '''कर्तृकरणे कृता बहुलम्''' (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">१</span>.<span lang="HI">३२</span>) इति सूत्रेण तृतीयातत्पुरुषसमासः विहितः भवति | तत्पश्चात् समासप्रक्रिया यथापूर्वम् | '''पुंसानुजो जनुषान्ध''' '''इति च''' इति वार्तिकेन '''''' अनुज् इति उत्तरपदे परे पुंस् इति शब्दात् तृतीयायाः अलुक् भवति| अनेन पुंसानुजः इति समासः सिद्धः|</span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">जनुषापुंसानुजो अन्धः = जनुषान्धः | यः जन्मतः अन्धः सः जनुषान्धः | अलौकिकविग्रहः = जनुष् +टा + अन्ध +सु | '''कर्तृकरणे कृता बहुलम्''' (<span lang="HI">२जनुषान्ध</span>.'''<span langstyle="HI">१</span>.<spanfont-family:Nirmala lang="HIUI,sans-serif">३२</span>) '''इति सूत्रेणच''' तृतीयातत्पुरुषसमासःइति विहितः भवतिवार्तिकम् | तत्पश्चात्वार्तिकार्थः समासप्रक्रिया= यथापूर्वम्अनुज् |इति '''पुंसानुजोउत्तरपदे जनुषान्ध'''परे पुंस् '''इति च'''शब्दात् इतितृतीयायाः वार्तिकेनअलुक् ''''''भवति | एवमेव अन्धअन्ध् इति उत्तरपदे परे जनुष् इति शब्दात् तृतीयायाः अलुक् भवति | अनेन पुंसानुजः, जनुषान्धः इति समासःसमस्तपदे निष्पन्ने भवतः सिद्धः| </span></big>
 
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>पुंस अनुजः = पुंसानुजः | यस्य अग्रजः पुमान् सः पुंसानुजः | अलौकिकविग्रहः = पुंस् + टा + अनुज् + सु | '''कर्तृकरणे कृता बहुलम्'(<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">१</span>.<span lang="HI">३२</span>)''' इति सूत्रेण तृतीयातत्पुरुषसमासः विहितः भवति | तत्पश्चात् समासप्रक्रिया यथापूर्वम् | पुंसानुजो जनुषान्ध इति च इति वार्तिकेन ' अनुज् इति उत्तरपदे परे पुंस् इति शब्दात् तृतीयायाः अलुक् भवति | अनेन पुंसानुजः इति समासः सिद्धः |</big></span>
 
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>जनुषा अन्धः = जनुषान्धः | यः जन्मतः अन्धः सः जनुषान्धः</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अलौकिकविग्रहः = जनुष् +टा + अन्ध + सु | '''कर्तृकरणे कृता बहुलम्''''(<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">१</span>.<span lang="HI">३२</span>) इति सूत्रेण तृतीयातत्पुरुषसमासः विहितः भवति | तत्पश्चात् समासप्रक्रिया यथापूर्वम् | '''पुंसानुजो जनुषान्ध इति च''' इति वार्तिकेन ' अन्ध इति उत्तरपदे परे जनुष् इति शब्दात् तृतीयायाः अलुक् भवति | अनेन जनुषान्धः इति समासः सिद्धः |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 125 ⟶ 144:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"big>३)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसः संज्ञायाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">४</span>) = संज्ञायाः विषये मनस् इति शब्दात् तृतीयाविभक्तेः अलुक् <span lang="HI">भवति </span>उत्तरपदे परे | <span lang="HI">मनसः षष्ठ्यन्तं</span>, संज्ञायां सप्तम्यन्तम् | '''ओजः सहोऽम्भस्तम सस्तृतीयायाः''' (६.३.३) इत्यस्मात् सूत्रात् तृतीया इत्यस्य अनुवृत्तिः| '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''मनसः संज्ञायाम् तृतीया अलुगुत्तरपदे''' | </span></big>
 
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>यथा –</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यथा<big>मनसा गुप्ता = मनसागुप्ता | कस्याश्चित् महिलायाः नाम |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसा गुप्ता = मनसागुप्ता | कस्याश्चित् महिलायाः नाम|<span lang="HI"big> अलौकिकविग्रहः</span> = मनस् +टा +गुप्ता +सु | अत्र '''कर्तृकरणे कृता बहुलम्''' ( २.१.३२) इति सूत्रेण समासः विहितः अस्ति | '''मनसः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI"></span>.<span lang="HI"></span>.<span lang="HI"></span>) इति सूत्रेण मनसा इति शब्दस्य तृतीयाविभक्तेः अलुक् भवति गुप्ता इति उत्तरपदे परे | अतः मनसागुप्ता इति समासः सिद्धः भवति |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"big>४)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">    </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आज्ञायिनि च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.५) = <span lang="HI">आज्ञायि</span>नि इति उत्तरपदे परे<span lang="HI"> मन</span>स् इति शब्दात् <span lang="HI">तृतीयायाः अलुग् भवति</span> |<span lang="HI"> </span>आज्ञायिनि इति आज्ञायिन् -शब्दस्य सप्तम्यन्तं रूपं , चावययम् | '''मनसः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">४</span>)  इत्यस्मात् सूत्रात् मनसः इत्यस्य अनुवृत्तिः| '''ओजः सहोऽम्भस्तमसस्तृतीयायाः''' (६.३.३) इत्यस्मात् सूत्रात् तृतीया इत्यस्य अनुवृत्तिः | ''' अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌—</span>'''मनसः तृतीया अलुग् आज्ञायिनि च उत्तरपदे''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 139 ⟶ 161:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसः संज्ञायाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI"></span>.<span lang="HI"></span>.<span lang="HI"></span>) इति सूत्रं तु संज्ञायामेव कार्यं करोति इत्यतः असंज्ञायां कार्यं कर्तुम् '''आज्ञायिनि च''' ( ६.३.५) इति सूत्रम् आवश्यकम् अस्ति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>मनसा ज्ञातुं शीलम् अस्य = मनसाज्ञायी | यः पुरुषः मनसा ज्ञातुं शक्नोति, सः मनसाज्ञायी इत्युच्यते |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>आङ् -पूर्वकः ज्ञा-धातुतः '''सुप्यजातौ णिनिस्ताच्छील्ये''' (३.२.७८) इति सूत्रेण कृतसंज्ञकः णिनि-प्रत्ययः ( इन्) विधीयते येन आज्ञा + इन् इति भवति |  '''आतो युक् चिण्कृतोः''' (७.३.३३) इति सूत्रेण युक् इति आगामः भूत्वा आज्ञायिन् इति प्रातिपदिकं निष्पन्नं भवति | आज्ञी इति रूपं प्रथमाविभक्तौ एकवचने |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसा ज्ञातुं शीलम् अस्य = मनसाज्ञायी | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसा ज्ञातुं शीलम् अस्य = मनसाज्ञायी| अलौकिकविग्रहः = मनस् +टा + आज्ञायिन् +सु | '''कर्तृकरणे कृता बहुलम्''' (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">१</span>.<span lang="HI">३२</span>) इति सूत्रेण तृतीयातत्पुरुषसमासः विहितः भवति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आज्ञायिनि च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.५) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन मनस् इत्यस्मात्  तृतीयायाः अलुक् स्यात्  आज्ञायिनि इति उत्तरपदे परे |  अतः केवलं आज्ञायिन्+सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु मनस्+टा इत्यत्र सुब्लुक् न भवति| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनस्+टा इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति | मनस्+आ+आज्ञायिन् सवर्णदीर्घसन्धिं कृत्वा</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसाज्ञायिन् इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा मनसाज्ञायिन्+सु इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् भवति  | आज्ञायिन् इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = मनस् + टा + आज्ञायिन् + सु | '''कर्तृकरणे कृता बहुलम्''' (२.१.३२) इति सूत्रेण तृतीयातत्पुरुषसमासः विहितः भवति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आज्ञायिनि च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.५) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन मनस् इत्यस्मात्  तृतीयायाः अलुक् स्यात्  आज्ञायिनि इति उत्तरपदे परे |  अतः केवलं आज्ञायिन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु मनस्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टा इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टा इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति | मनस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आ</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आज्ञायिन् सवर्णदीर्घसन्धिं कृत्वा</span> '''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसाज्ञायिन् इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा मनसाज्ञायिन् + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् भवति | आज्ञायिन् इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसाज्ञायिन् + सु </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सर्वनामस्थाने चासम्बुद्धौ</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.४.८) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> नः अङ्गस्य उपधायाः दीर्घः सर्वनामस्थाने असम्बुद्धौ च </span></span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसाज्ञायीन् +सु इति भवति | अधुना</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> हलन्तात्‌ सु </span>इति<span lang="HI"> अपृक्तसंज्ञकस्य हलः लोपः </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः मनसाज्ञायीन् इति भवति| अग्रे </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span></span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसाज्ञायी</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति समासः सिद्धः भवति |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसाज्ञायिन् + सु </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>सर्वनामस्थाने चासम्बुद्धौ''' (६.४.८) <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन नः अङ्गस्य उपधायाः दीर्घः सर्वनामस्थाने असम्बुद्धौ च </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसाज्ञायीन् + सु इति भवति | अधुना</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span>हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌''' (६.१.६७) <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन हलन्तात्‌ सु इति अपृक्तसंज्ञकस्य हलः लोपः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः मनसाज्ञायीन् इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अग्रे </span>'''न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य''' (८.२.७) <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मनसाज्ञायी</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 159 ⟶ 183:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६७) = हलन्तात्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दीर्घङ्यन्तात्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दीर्घाबन्तात्‌ च सु-ति-सि इत्येषाम्‌ अपृक्तसंज्ञकस्य हलः लोपः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनेन प्रथमाविभक्तौ सु इत्यस्य स्‌-लोपः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">लङि प्रथमपुरुषे त्‌-लोपः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मध्यमपुरुषे स्‌-लोपश्च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्‌ च ङी च आप्‌ च तेषाम्‌ इतरेतरद्वन्द्वः हल्ङ्यापः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तेभ्यः हल्ङ्याब्भ्यः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुश्च</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तिश्च</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सिश्च तेषां समाहारद्वन्द्वः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुतिसि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुतिसिनः अपृक्तं सुतिस्यपृक्तम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्ङ्याब्भ्यः पञ्चम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दीर्घात्‌ पञ्चम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुतिस्यपृक्तं प्रथमान्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्‌ प्रथमान्तम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनेकपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">लोपो व्योर्वलि</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६५) इत्यस्मात्‌ लोपः इत्यस्य अनुवृत्तिः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">; </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अत्र कर्मणि प्रयोगे लुप्यते इति रूपविकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— '''दीर्घात्‌ हल्ङ्याब्भ्यो सुतिसि अपृक्तं हल्‌ लुप्यते''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सर्वनामस्थाने चासम्बुद्धौ</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.४.८) = नः अङ्गस्य उपधायाः दीर्घः सर्वनामस्थाने असम्बुद्धौ च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 169 ⟶ 193:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.७) = प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न लुप्तषष्ठीकं पदं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">लोपः प्रथमान्तम</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिक लुप्तषष्ठीकं पदं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन्तस्य षष्ठ्यन्तम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनेकपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पदस्य </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(८.१.१६) इत्यस्य अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— '''प्रातिपदिकस्य पदस्य अन्तस्य नः लोपः''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">५)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">    </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मनश्च </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(६.३.६) = आत्मनः तृतीयायाः अलुक् स्यात् उत्तरपदे परे | आत्मनः पञ्चम्यन्तं, चाव्ययम् | '''ओजः सहोऽम्भस्तमसस्तृतीयायाः''' (६.३.३) इत्यस्मात् सूत्रात् तृतीया इत्यस्य अनुवृत्तिः | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— '''आत्मनः च तृतीया अलुगुत्तरपदे''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूरण इति वक्तव्यम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकम् | '''पूरणप्रत्ययान्ते उत्तरपद इत्यर्थः''' | वार्तिकार्थः – पूरणप्रत्ययान्तशब्दः परः चेदेव आत्मन् -शब्दात् तृतीयायाः अलुक् इति वक्तव्यम् | अर्थात् पूरणप्रत्ययान्तशब्दः उत्तरपदे चेदेव प्रकृतसूत्रे आत्मन् इति शब्दात् तृतीयायाः अलुक् स्यात् | वार्तिके पूरण इत्यनेन पूरणप्रत्ययान्तः इत्यर्थः | पूरणप्रत्ययः तद्धितप्रकरणे विहितः भवति| प्रकृतसूत्रस्य विषयः सीमितः भवति प्रकृतवार्तिकेन | </span></big>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">५)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">    </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मनश्च </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(६.३.६) = आत्मनः तृतीयायाः अलुक् स्यात् उत्तरपदे परे| आत्मनः पञ्चम्यन्तं, चाव्ययम्| '''ओजः सहोऽम्भस्तमसस्तृतीयायाः''' (६.३.३) इत्यस्मात् सूत्रात् तृतीया इत्यस्य अनुवृत्तिः | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''आत्मनः च तृतीया अलुगुत्तरपदे''' |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूरण इति वक्तव्यम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकम् | '''पूरणप्रत्ययान्ते उत्तरपद इत्यर्थः''' | वार्तिकार्थः – पूरणप्रत्ययान्तशब्दः परः चेदेव आत्मन् -शब्दात् तृतीयायाः अलुक् इति वक्तव्यम् | अर्थात् पूरणप्रत्ययान्तशब्दः उत्तरपदे चेदेव प्रकृतसूत्रे आत्मन् इति शब्दात् तृतीयायाः अलुक् स्यात् | वार्तिके पूरण इत्यनेन पूरणप्रत्ययान्तः इत्यर्थः| पूरणप्रत्ययः तद्धितप्रकरणे विहितः भवति| प्रकृतसूत्रस्य विषयः सीमितः भवति प्रकृतवार्तिकेन| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अस्मिन् सूत्रे पूरणप्रत्ययान्तस्य शब्दस्य प्रयोजनं यत् आत्मना इति तृतीयान्तात् शब्दात् पूरणप्रत्ययान्तशब्दः चेदेव आत्मना इत्यस्य तृतीयायाः अलुक् भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मना पञ्चमः = आत्मनापञ्चमः | स्वेन सह पञ्चमः इत्यर्थः | अलौकिकविग्रहः =  आत्मन् + टा + पञ्चम + सु | अत्र प्रथमार्थे प्रकृत्यादिभ्यः उपसंख्यानम् इति वार्तिकस्य द्वारा तृतीयाविभक्तिः भवति | तृतीया तत्कृतार्थेन गुणवचनेन इति सूत्रस्य योगविभागं कृत्वा तृतीया इति अंशस्य समासः विहितः भवति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूरण इति वक्तव्यम् </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति वार्तिकेन</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आत्मन् इत्यस्मात्  तृतीयायाः अलुक् स्यात्  पञ्चमः इति पूरणप्रत्ययान्तपदे परे | '''तस्य पूरणे डट्''' (५.२.४८) इति सूत्रं वदति </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठीसमर्थात् सङ्ख्यावाचिनः शब्दात् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूरणः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यस्मिन् अर्थे </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">डट्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रत्ययः उच्यते </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नान्तादसंख्यादेर्मट् </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">( ५.२.४९) इति सूत्रं वदति <span lang="HI">यः नकारान्तसङ्ख्यावाची शब्दः सङ्ख्यादिः नास्ति</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूरणः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यस्मिन् अर्थे विहितस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">डट्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रत्ययस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मट्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आगमः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पञ्चानां पूरणः इत्यर्थे  '''तस्य पूरणे डट्''' (५.२.४८) इति सूत्रेण तद्धितीय डट्( अ) इति प्रत्ययः परः चेत् '''नान्तादसंख्यादेर्मद्''' इति सूत्रेण मट् ( म्) आगमः भूत्वा पञ्चन् + | अग्रे नकारस्य लोपः भवति नलोपः प्रातिपदिकान्तस्य इत्यनेन | अतः पञ्चमः इति रूपं सिद्धं भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः केवलं पञ्चम + सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु आत्मन् + टा इत्यत्र सुब्लुक् न भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मन्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टा इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मन् + + पञ्चम इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा आत्मनापञ्चम+सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पञ्चम इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | रुत्वविसर्गौ कृत्वा आत्मनापञ्चमः इति समासः सिद्धः</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>६)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वैयाकरणाख्यायां चतुर्थ्याः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.७) = यया संज्ञया वैयाकरणाः एव व्यहरन्ति तस्याम् आत्मन् इत्यस्य उत्तरस्याः च<span lang="HI">तु</span>र्थ्याः अलुग् भवति |  अर्थात् व्याकरणसम्बन्धी आख्यायाम् ( नामकरणम्) उत्तरपदे परे आत्मन् इति शब्दात् चतुर्थ्याः अलुक् स्यात् | व्याकरणस्य इदं वैयाकरणम्, तस्याख्या वैयाकरणाख्या, तस्यां वैयाकरणाख्याम् | अथवा व्याकरणे भवा वैयाकरणी, तस्याख्या, तस्याम् इत्यपि व्युत्पत्तिः भवितुम् अर्हति | सूत्रं सज्ञायाः विषये अस्ति इति कृत्वा द्वितीया व्युत्पत्तिः अधिकसमुचिता अस्ति | वैयाकरणाख्यायां सप्तम्यन्तं, चतुर्थ्याः षष्ठ्यन्तम्  | '''आत्मनश्च''' (६.३.६) इत्यस्मात् सूत्रात् आत्मनः इत्यस्य अनुवृत्तिः |  '''अलुगुत्तरपदे''' (६.३.१) इत्यस्य अधिकारः | अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— '''वैयाकरणाख्यायां आत्मनः चतुर्थ्याः अलुगुत्तरपदे''' |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">६)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">    </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वैयाकरणाख्यायां चतुर्थ्याः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.७) = <span lang="HI">यया संज्ञया वैयाकर</span>णाः<span lang="HI"> एव व्यहरन्ति तस्या</span>म् आत्मन् इत्यस्य<span lang="HI"> उत्तर</span>स्याः च<span lang="HI">तु</span>र्थ्याः<span lang="HI"> अलुग् भवति</span>|  अर्थात् व्याकरणसम्बन्धी आख्यायाम् ( नामकरणम्) उत्तरपदे परे आत्मन् इति शब्दात् चतुर्थ्याः अलुक् स्यात् | व्याकरणस्य इदं वैयाकरणम्, तस्याख्या वैयाकरणाख्या, तस्यां वैयाकरणाख्याम्| अथवा व्याकरणे भवा वैयाकरणी, तस्याख्या, तस्याम् इत्यपि व्युत्पत्तिः भवितुम् अर्हति| सूत्रं सज्ञायाः विषये अस्ति इति कृत्वा द्वितीया व्युत्पत्तिः अधिकसमुचिता अस्ति| वैयाकरणाख्यायां सप्तम्यन्तं, चतुर्थ्याः षष्ठ्यन्तम्  | '''आत्मनश्च''' (६.३.६) इत्यस्मात् सूत्रात् आत्मनः इत्यस्य अनुवृत्तिः|  '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''वैयाकरणाख्यायां आत्मनः चतुर्थ्याः अलुगुत्तरपदे''' |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>वैयाकरणानां व्यावहारिकी संज्ञा आत्मनेपदम्, आत्मनेभाषा, इत्यादीनां शब्दानां प्रकृतसूत्रेण साधुत्वं वक्तुं चतुर्थीविभक्तेः अलुक् विधीयते |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मने पदम् = आत्मनेपदम् | '''<span lang="HI">चतुर्थी तदर्थार्थबलिहितसुखरक्षितैः </span>'''(२.१.३६) '''''' इति सूत्रे चतुर्थी इति योगविभागं कृत्वा तादर्थ्ये चतुर्थीतत्पुरुषसमासः क्रियते | चतुर्थी इत्यस्य योगविभागस्य विषये भाष्ये प्रामाण्यम् अस्ति - धर्माय नियमः इत्यत्र समासः योगविभागेन क्रियते येन धर्मनियमः इति समासः सिद्ध्यति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>आत्मने पदम् = आत्मनेपदम् | '''चतुर्थी तदर्थार्थबलिहितसुखरक्षितैः '<nowiki/>''(२.१.३६) '<nowiki/>''''' इति सूत्रे चतुर्थी इति योगविभागं कृत्वा तादर्थ्ये चतुर्थीतत्पुरुषसमासः क्रियते | चतुर्थी इत्यस्य योगविभागस्य विषये भाष्ये प्रामाण्यम् अस्ति - धर्माय नियमः इत्यत्र समासः योगविभागेन क्रियते येन धर्मनियमः इति समासः सिद्ध्यति |</big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = आत्मन् +ङे +पदम् | अत्र आत्मार्थम्  इति अर्थे तादर्थ्ये चतुर्थी वाच्या इति वार्तिकेन चतुर्थीविभक्तिः भवति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वैयाकरणाख्यायां चतुर्थ्याः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.७) इति सूत्रेण व्याकरणसम्बन्धी आख्यायाम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मन् इत्यस्मात्  चतुर्थ्याः अलुक् स्यात्  उत्तरपदे परे | अतः केवलं पद +सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु आत्मन्+ङे इत्यत्र सुब्लुक् न भवति| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मन्+ङे इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मन्+ए + पद इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा आत्मनेपद+सु इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पद इति शब्दः नपुंसकलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = आत्मन् + ङे + पदम् | अत्र आत्मार्थम्  इति अर्थे तादर्थ्ये चतुर्थी वाच्या इति वार्तिकेन चतुर्थीविभक्तिः भवति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वैयाकरणाख्यायां चतुर्थ्याः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.७) इति सूत्रेण व्याकरणसम्बन्धी आख्यायाम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मन् इत्यस्मात्  चतुर्थ्याः अलुक् स्यात्  उत्तरपदे परे | अतः केवलं पद +</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु आत्मन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङे इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मन्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङे इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मन् + ए + पद इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा आत्मनेपद+सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span>भवति <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पद इति शब्दः नपुंसकलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
[[|<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मनेपद+सु'''<span lang="HI"> </span>'''</span>]]<span lang="HI" style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतोऽम्</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.१.२४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> अकारान्तात् नपुंसकात् अङ्गात् सु-अम्- प्रत्ययोः अम् इति आदेशः भवति</span>|<span lang="HI"> </span>आत्मनेपद +<span lang="HI">अम् </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण<span lang="HI"> अक् वर्णात् अम् सम्बन्धी अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् एकादेशो भवति </span></span><span lang="HI" style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मनेपदम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति समासः सिद्धः |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मनेपद + सु</span> → '''अतोऽम्''' (७.१.२४) <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन अकारान्तात् नपुंसकात् अङ्गात् सु-अम्- प्रत्ययोः अम् इति आदेशः भवति |<span lang="HI"> </span>आत्मनेपद + अम् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''अमि पूर्वः''' (६.१.१०७) <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण अक् वर्णात् अम् सम्बन्धी अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् एकादेशो भवति </span>→ '''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्मनेपदम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति समासः सिद्धः |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एवमेव आत्मने भाषा = आत्मनेभाषा इति समासः सिद्ध्यति | <big> </big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>एवमेव आत्मने भाषा = आत्मनेभाषा इति समासः सिद्ध्यति |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">७)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">    </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">८</span>) = '''''' <span lang="HI">यया संज्ञया वैयाकर</span>णाः<span lang="HI"> एव व्यहरन्ति तस्या</span>म् पर इत्यस्य <span lang="HI">उत्तर</span>स्याः च<span lang="HI">तु</span>र्थ्याः<span lang="HI"> अलुग् भवति</span>| अर्थात् व्याकरणसम्बन्धी आख्यायाम् (नामकरणम्) उत्तरपदे परे पर इति शब्दात् चतुर्थ्याः अलुक् स्यात् | '''''' परस्य षष्ठ्यन्तं, चाव्यायम् '''''' | '''वैयाकरणाख्यायां चतुर्थ्याः''' (६.३.७) इत्यस्य पूर्णानुवृत्तिः| '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''पर चतुर्थ्याः अलुगुत्तरपदे''' |</span>
 
<big>७)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman"> </span>'''<nowiki/>'<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य च</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">८</span>) ''= '<nowiki/>''''' यया संज्ञया वैयाकरणाः एव व्यहरन्ति तस्याम् पर इत्यस्य उत्तरस्याः च<span lang="HI">तु</span>र्थ्याः अलुग् भवति | अर्थात् व्याकरणसम्बन्धी आख्यायाम् (नामकरणम्) उत्तरपदे परे पर इति शब्दात् चतुर्थ्याः अलुक् स्यात् | परस्य षष्ठ्यन्तं, चाव्यायम् | '''वैयाकरणाख्यायां चतुर्थ्याः''' (६.३.७) इत्यस्य पूर्णानुवृत्तिः | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— '''पर चतुर्थ्याः अलुगुत्तरपदे''' |</big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वैयाकरणानां व्यावहारिकी संज्ञा परस्मैपदम्, परस्मैभाषा, इत्यादीनां शब्दानां प्रकृतसूत्रेण साधुत्वं वक्तुं चतुर्थीविभक्तेः अलुक् विधीयते | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>वैयाकरणानां व्यावहारिकी संज्ञा परस्मैपदम्, परस्मैभाषा, इत्यादीनां शब्दानां प्रकृतसूत्रेण साधुत्वं वक्तुं चतुर्थीविभक्तेः अलुक् विधीयते |</big> </span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्मै पदम् = परस्मैपदम् | '''<span lang="HI">चतुर्थी तदर्थार्थबलिहितसुखरक्षितैः </span>'''(२.१.३६) '''''' इति सूत्रे चतुर्थी इति योगविभागं कृत्वा तादर्थ्ये चतुर्थीतत्पुरुषसमासः क्रियते | चतुर्थी इत्यस्य योगविभागस्य विषये भाष्ये प्रामाण्यम् अस्ति - धर्माय नियमः इत्यत्र समासः योगविभागेन क्रियते येन धर्मनियमः इति समासः सिद्ध्यति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>परस्मै पदम् = परस्मैपदम् | '''चतुर्थी तदर्थार्थबलिहितसुखरक्षितैः '(२.१.३६) ''<nowiki/>'<nowiki/>''''' इति सूत्रे चतुर्थी इति योगविभागं कृत्वा तादर्थ्ये चतुर्थीतत्पुरुषसमासः क्रियते | चतुर्थी इत्यस्य योगविभागस्य विषये भाष्ये प्रामाण्यम् अस्ति - धर्माय नियमः इत्यत्र समासः योगविभागेन क्रियते येन धर्मनियमः इति समासः सिद्ध्यति |</big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = पर +ङे +पदम् | अत्र परार्थम्  इति अर्थे तादर्थ्ये चतुर्थी वाच्या इति वार्तिकेन चतुर्थीविभक्तिः भवति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण व्याकरणसम्बन्धी आख्यायाम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पर इत्यस्मात्  चतुर्थ्याः अलुक् स्यात्  उत्तरपदे परे | अतः केवलं पद +सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु पर+ङे इत्यत्र सुब्लुक् न भवति| पर इति शब्दः सर्वनामसंज्ञकः अतः ङे इति प्रत्ययस्य स्थाने सर्वनाम्नः स्मै इति सूत्रेण स्मै इति आदेशः भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पर+स्मै इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पर+स्मै + पद इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा परस्मैपद+सु इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पद इति शब्दः नपुंसकलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = पर + ङे +पदम् | अत्र परार्थम्  इति अर्थे तादर्थ्ये चतुर्थी वाच्या इति वार्तिकेन चतुर्थीविभक्तिः भवति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण व्याकरणसम्बन्धी आख्यायाम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पर इत्यस्मात्  चतुर्थ्याः अलुक् स्यात्  उत्तरपदे परे | अतः केवलं पद +</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु पर</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङे इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| पर इति शब्दः सर्वनामसंज्ञकः अतः ङे इति प्रत्ययस्य स्थाने सर्वनाम्नः स्मै इति सूत्रेण स्मै इति आदेशः भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्मै इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पर + स्मै + पद इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा परस्मैपद + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span>भवति<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पद इति शब्दः नपुंसकलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्मैपद + सु'''<span lang="HI"> </span>'''</span><span lang="HI" style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतोऽम्</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.१.२४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> अकारान्तात् नपुंसकात् अङ्गात् सु-अम्- प्रत्ययोः अम् इति आदेशः भवति</span> |<span lang="HI"> </span>आत्मनेपद +<span lang="HI">अम् </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण<span lang="HI"> अक् वर्णात् अम् सम्बन्धी अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् एकादेशो भवति </span></span><span lang="HI" style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्मैपदम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति समासः सिद्धः |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 245 ⟶ 268:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव परस्मै भाषा = परस्मैभाषा इति समासः सिद्ध्यति |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>यद्यपि आत्मनेपदं, परस्मैपदम् इति पदद्वये अलुक् कार्यम् '''अनुदात्तङित आत्मनेपदम्''', '''शेषात्कर्तरि परस्मैपदम्''' इत्याभ्यां सूत्राभ्याम् एव साधयितुं शक्यते तथापि अलुक् इत्यस्य पृथक् विधानं क्रियते | अनेन आख्या इति शब्दस्य प्रयोगः विशेषप्रतीत्यर्थम् इति भाति | नाम अलुक् कार्यं केवलं पारिभाषिकार्थानाम् एव भवति | व्याकरणसम्बन्धिसंज्ञां अतिरिच्य स्वतन्त्रप्रयोगे तु लुक् भवत्येव – आत्मपदम्, परपदम् इत्यादिकम् |</big></span>
 
<span style="font-family:Mangal,serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"big>८)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) = '''''' <span lang="HI">संज्ञायाम् </span>हलन्तात् अदन्तात् च सप्तम्याः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | '''''' हल् च अत् च तयोरितरेतरयोगद्वन्द्वः हलदौ, तौ अन्ते यस्य स हलदन्तस्तस्माद् हलदन्तात् '''''' | '''''' हलदन्तात् पञ्चम्यन्तं, सप्तम्याः पञ्चम्यन्तं, संज्ञायां सप्तम्यन्तम् | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''संज्ञायाम् हलदन्तात् सप्तम्याः अलुगुत्तरपदे''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उदाहरणम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">त्वचि सारः = त्वचिसारः | यस्य त्वचि अधिकबलम् अस्ति |  अलौकिकविग्रहः = त्वच् + ङि + सार + सु | संज्ञायाम् ( २.१.४३) इति सूत्रेण सप्तमीतत्पुरुषसमासः भवति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन त्वच् इति हलन्तात् सप्तम्याः अलुक् स्यात्  उत्तरपदे परे |  अतः केवलं सार</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु त्वच्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">त्वच्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति | त्वच् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ + सार</span> '''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">त्वचिसार इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा त्वचिसार + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् भवति  | सार इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | त्वचिसारस् इति भवति | रुत्वविसर्गौ कृत्वा त्वचिसारः इति समासः सिद्धः भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गवियुधिभ्यां स्थिरः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.९५) = गवि, युधि इत्याभां स्थिस्य सकारस्य षकारः स्यात् | गवि, युधि इत्येतयो सप्तम्यन्तपदयोः परे उत्तरपदस्थस्य स्थिर-शब्दस्य सकारस्य षकारादेशः भवति संहिताविषये | <span lang="HI">इण्‌-प्रत्याहारात्‌ कवर्गीयात्‌ च परे सकारः अस्ति चेत्‌</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्य सकारस्य स्थाने षकारादेशो भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशः तु मूर्धन्यवर्णस्य इत्येव उक्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परं स्थानेऽन्तरतमः इत्यनेन ट्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ठ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ड्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ढ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ण्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ष्‌ इत्येषु मूर्धन्यवर्णेषु षकारस्य नैकट्यम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः षकारः एव आदिष्टः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण्‌-प्रत्याहरे इमे वर्णाः अन्तर्भूताः— इ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऌ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ए</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऐ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">औ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ह</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">व</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">र</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ल </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्य कार्यस्य नाम षत्वविधिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गवि, युधि इत्येते पदे सप्तम्यन्तपदस्य अनुकरणं करोति | '''प्रकृतिवदनुकरणम्''' इत्यनेन अनुकरणे अपि विभक्तिः भवति | अतः गविश्च युधिश्च तयोरितरेतरद्वन्द्वः गवियुधी इति समासः | ताभ्यां गवियुधिभ्याम् | गवियुधिभ्यां पञ्चम्यन्तं, स्थिरः इति षष्ठ्यर्थे प्रथमा| स्थिर- शब्दस्य इत्यर्थः | '''सहे साडः सः''' इत्यस्मात् सूत्रात् सः इत्यस्य अनुवृत्तिः | '''इण्कोः''' इत्यस्य अधिकारः | '''अपदान्तस्य मूर्धन्यः''' इत्यस्य अधिकारः | '''संहितायाम्''' इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''गवियुधिभ्यां स्थिरः सः संहितायाम्''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अस्मिन् सूत्रे '''आदेशप्रत्यययोः''' ( ८.३.५९) इति सूत्रेण प्राप्तस्य षत्वस्य '''सात्पदाद्योः''' ( ८.३.१११) इति सूत्रेण पदादि-सकारस्य षत्वं निषिध्यते| नाम पदादिस्थस्य <span lang="HI">सस्य षत्वं न स्यात् </span>| अतः एव '''गवियुधिभ्यां स्थिरः''' (८.३.९५) इति सूत्रेण षत्वं विधीयते | गवि+स्थिर, युधि+स्थिर च स्थलयोः स्थिर इत्यत्र सकारः पदादिस्थः सकारः इति कृत्वा '''सात्पदाद्योः''' ( ८.३.१११) इति सूत्रेण षत्वं न विधीयते |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गवि स्थिरः = गविष्ठिरः | आकाशे स्थिररूपेण वसन् अत्रिकुलः इति एकः ऋषिः | यः पुरुषः गवां निरन्तरं सेवां करोति सः गविष्ठिरः | अलौकिकविग्रहः = गो + ङि + स्थिर् + सु | '''संज्ञायाम्''' इति सूत्रेण सप्तमीतत्पुरुषसमासः विहितः अस्ति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गवियुधिभ्यां स्थिरः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.९५) इति सूत्रे गो इति शब्दात् सप्तमीविभक्तेः अलुक् मन्यते इति कृत्वा </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्मिन् समासेऽपि सप्तम्याः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अलुक् स्यात्  स्थिरे परे | अन्यथा गो-शब्दात् स्थिर इति शब्दः चेत् तस्य षत्वविधानं व्यर्थं भवति यतो हि पूर्वपदं गवि नास्ति अपि तु गो अस्ति | षत्वविधानार्थं तदनुसृत्य सम्पम्यन्तं पदं ज्ञापकं अस्ति | अतः केवलं स्थिर+सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु गो+ङि इत्यत्र सुब्लुक् न भवति| गो+ङि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति| अधुना '''आदेशप्रत्यययोः''' ( ८.३.५९) इति सूत्रेण प्राप्तस्य षत्वस्य '''सात्पदाद्योः''' ( ८.३.१११) इति सूत्रेण पदादि-सकारस्य षत्वं निषिध्यते, अतः '''गवियुधिभ्यां स्थिरः''' (८.३.९५) इति सूत्रेण पुनः षत्वस्य प्रतिप्रसवः भवति येन सकारस्य षत्वं विधीयते   </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गो+ङि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> + ष्थिर इति  भवति| अग्रे ष्टुना ष्टुः इत्यनेन थकारस्य स्थाने ठकारादेशः भवति षकारस्य प्रभावेण </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गो+इ+ ष्ठिर </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''एचोऽयवायवः''' ( ६.१.७८) इत्यनेन ओकारस्य स्थाने अव् इति आदेशः भवति अचि परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गवि+ ष्ठिर</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गविष्ठिर इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गविप्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा गविष्ठिर+सु इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्थिर इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | अधुना रुत्वविसर्गौ कृत्वा गविष्ठिरः इति समासः सिद्धः|</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्मिन् समासेऽपि सप्तम्याः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अलुक् स्यात्  स्थिरे परे | अन्यथा गो-शब्दात् स्थिर इति शब्दः चेत् तस्य षत्वविधानं व्यर्थं भवति यतो हि पूर्वपदं गवि नास्ति अपि तु गो अस्ति | षत्वविधानार्थं तदनुसृत्य सम्पम्यन्तं पदं ज्ञापकं अस्ति | अतः केवलं स्थिर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु गो</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| गो</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अधुना '''आदेशप्रत्यययोः''' ( ८.३.५९) इति सूत्रेण प्राप्तस्य षत्वस्य '''सात्पदाद्योः''' ( ८.३.१११) इति सूत्रेण पदादि-सकारस्य षत्वं निषिध्यते, अतः '''गवियुधिभ्यां स्थिरः''' (८.३.९५) इति सूत्रेण पुनः षत्वस्य प्रतिप्रसवः भवति येन सकारस्य षत्वं विधीयते   </span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गो+ङि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> + ष्थिर इति  भवति| अग्रे ष्टुना ष्टुः इत्यनेन थकारस्य स्थाने ठकारादेशः भवति षकारस्य प्रभावेण </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गो+इ+ ष्ठिर </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''एचोऽयवायवः''' ( ६.१.७८) इत्यनेन ओकारस्य स्थाने अव् इति आदेशः भवति अचि परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गवि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ ष्ठिर</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गविष्ठिर इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गविप्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा गविष्ठिर + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span>भवति<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्थिर इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | अधुना रुत्वविसर्गौ कृत्वा गविष्ठिरः इति समासः सिद्धः</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गविष्ठिरः इति समासनिर्माणप्रसङ्गे एकः प्रश्नः उदेति | गो+इ+ स्थिर +सु इति स्थितौ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एचोऽयवायवः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.१.७८) इति सूत्रस्य प्रसक्तिः अस्ति, </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इति सूत्रेण सुब्लुक् इत्यस्य च प्रसक्तिः अस्ति| अस्यां स्थितौ किं सूत्रं प्रथमं कार्यं कुर्यात्?  </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गविष्ठिरः इति समासनिर्माणप्रसङ्गे एकः प्रश्नः उदेति | गो + इ + स्थिर + सु इति स्थितौ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एचोऽयवायवः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.१.७८) इति सूत्रस्य प्रसक्तिः अस्ति, </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इति सूत्रेण सुब्लुक् इत्यस्य च प्रसक्तिः अस्ति | अस्यां स्थितौ किं सूत्रं प्रथमं कार्यं कुर्यात्?  </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वस्तुतस्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एचोऽयवायवः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.१.७८) इति सूत्रम् अन्तरङ्गम् अस्ति यतोहि अस्मिन् सूत्रे केवलम् अचि इत्यस्य अपेक्षा येन ओकारस्य स्थाने अवादेशः भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इति सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुब्लुक्प्राप्तुं पदद्वयसम्बन्धि समासप्रयुक्तं प्रातिपदिकम् अपेक्षितम्, अतः इदं सूत्रं बहिरङ्गम् | '''असिद्धं बहिरङ्गमन्तरङ्गे''' इति परिभाषायाः बलेन अलुक् कार्यम् बहिरङ्गम् इति कृत्वा शास्त्रासिद्धम्, अनेन '''एचोऽयवायवः''' ( ६.१.७८) इति अन्तरङ्गम् सूत्रं प्रथमं कार्यं कुर्यात् | एवं भवति चेत् गव्+इ +स्थिर+सु इति भवति | गव् इति हलन्तः अस्ति इति कारणेन '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यनेन <span lang="HI">संज्ञायाम् </span>हलन्तात् सप्तम्याः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | येन गव्+स्थिर इति प्रातिपदिकं सिद्ध्येत्|  परन्तु '''गवियुधिभ्यां स्थिरः''' (८.३.९५) इति सूत्रस्य कार्यार्थं गवि इति शब्दः आवश्यकः अस्ति | अस्य समाधानम् एवमस्ति – यद्यपि बहिरङ्गस्य अपेक्षया अन्तरङ्गं बलवत् येन अवादेशः प्रथमं स्यात् सुब्लुक् इत्यस्य अपेक्षया, तथापि '''अन्तरङ्गानपि विधीन् बहिरङ्गो लुग्बाधते''' इति परिभाषायाः बलेन सुब्लुक् प्रथमं भवति| '''अन्तरङ्गानपि विधीन् बहिरङ्गो लुग्बाधते''' इति परिभाषा वदति यत्  बहिरङ्गे सत्यपि लुक् अन्तरङ्गविधीन् बाधते | अनया परिभाषया </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इति सूत्रेण सुब्लुक् बलवत् इति कृत्वा तस्य कार्यं प्रथमं भवति अवादेशस्य अपेक्षया| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वस्तुतस्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एचोऽयवायवः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.१.७८) इति सूत्रम् अन्तरङ्गम् अस्ति यतोहि अस्मिन् सूत्रे केवलम् अचि इत्यस्य अपेक्षा येन ओकारस्य स्थाने अवादेशः भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इति सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुब्लुक्प्राप्तुं पदद्वयसम्बन्धि समासप्रयुक्तं प्रातिपदिकम् अपेक्षितम्, अतः इदं सूत्रं बहिरङ्गम् | '''असिद्धं बहिरङ्गमन्तरङ्गे''' इति परिभाषायाः बलेन अलुक् कार्यम् बहिरङ्गम् इति कृत्वा शास्त्रासिद्धम्, अनेन '''एचोऽयवायवः''' ( ६.१.७८) इति अन्तरङ्गम् सूत्रं प्रथमं कार्यं कुर्यात् | एवं भवति चेत् गव् + इ + स्थिर + सु इति भवति | गव् इति हलन्तः अस्ति इति कारणेन '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यनेन <span lang="HI">संज्ञायाम् </span>हलन्तात् सप्तम्याः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | येन गव् + स्थिर इति प्रातिपदिकं सिद्ध्येत् |  परन्तु '''गवियुधिभ्यां स्थिरः''' (८.३.९५) इति सूत्रस्य कार्यार्थं गवि इति शब्दः आवश्यकः अस्ति | अस्य समाधानम् एवमस्ति – यद्यपि बहिरङ्गस्य अपेक्षया अन्तरङ्गं बलवत् येन अवादेशः प्रथमं स्यात् सुब्लुक् इत्यस्य अपेक्षया, तथापि '''अन्तरङ्गानपि विधीन् बहिरङ्गो लुग्बाधते''' इति परिभाषायाः बलेन सुब्लुक् प्रथमं भवति | '''अन्तरङ्गानपि विधीन् बहिरङ्गो लुग्बाधते''' इति परिभाषा वदति यत्  बहिरङ्गे सत्यपि लुक् अन्तरङ्गविधीन् बाधते | अनया परिभाषया </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इति सूत्रेण सुब्लुक् बलवत् इति कृत्वा तस्य कार्यं प्रथमं भवति अवादेशस्य अपेक्षया | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एवमेव युधि स्थिरः = युधिष्ठिरः | युद्धे यः स्थिरः अस्ति; ज्येष्ठपाण्डवस्य संज्ञा इयम्| युध् इति युद्धवाचकशब्दस्य सप्तमीविभक्तिः युधि इति| अलौकिकविग्रहः = युध्+ङि+ स्थिर+सु | गविष्ठिरः इति पदस्य या प्रक्रिया सा एव प्रक्रिया युधिष्ठिरः इत्यस्यापि| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव युधि स्थिरः = युधिष्ठिरः | युद्धे यः स्थिरः अस्ति; ज्येष्ठपाण्डवस्य संज्ञा इयम् | युध् इति युद्धवाचकशब्दस्य सप्तमीविभक्तिः युधि इति | अलौकिकविग्रहः = युध् + ङि + स्थिर + सु | गविष्ठिरः इति पदस्य या प्रक्रिया सा एव प्रक्रिया युधिष्ठिरः इत्यस्यापि |</big> </span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अरण्ये तिलकाः = अरण्येतिलकाः | अलौकिकविग्रहः = अरण्य +ङि + तिलक+ सु | '''संज्ञायाम्''' इति सूत्रेण सप्तमीतत्पुरुषसमासः विहितः अस्ति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यनेन <span lang="HI">संज्ञायाम् </span>हलन्तात् अजन्तात् शब्दात् सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति उत्तरपदे परे| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः केवलं तिलक+ सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु अरण्य+ङि इत्यत्र सुब्लुक् न भवति| अरण्य+ङि </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अरण्य+इ+ तिलक</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अरण्येतिलक इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा अरण्येतिलक+जस् इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> तिलक इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | अरण्येतिलक+अस् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <span lang="HI">प्रथमयोः पूर्वसवर्णः</span> ( ६.१.१०२) इत्यनेन <span lang="HI">अक्-वर्णात् प्रथमा-द्वितीयायाः अजादि प्रत्ययः अस्ति चेत् पूर्वपरयोः एकः पूर्वसवर्णदीर्घः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अरण्येतिलकाः इति समासः सिद्धः|</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
'''<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संज्ञायाम्अरण्ये तिलकाः = अरण्येतिलकाः | अलौकिकविग्रहः = अरण्य + ङि + तिलक + सु | </span>'''<spanसंज्ञायाम्''' style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण सप्तमीतत्पुरुषसमासः विहितः अस्ति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यनेन <span lang="HI">संज्ञायाम् </span>हलन्तात् अजन्तात् शब्दात् सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः केवलं तिलक</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु अरण्य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अरण्य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अरण्य</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ तिलक</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अरण्येतिलक इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा अरण्येतिलक + जस् इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> तिलक इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | अरण्येतिलक</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <span lang="HI">प्रथमयोः पूर्वसवर्णः</span> ( ६.१.१०२) इत्यनेन <span lang="HI">अक्-वर्णात् प्रथमा-द्वितीयायाः अजादि प्रत्ययः अस्ति चेत् पूर्वपरयोः एकः पूर्वसवर्णदीर्घः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अरण्येतिलकाः इति समासः सिद्धः |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संज्ञायाम् </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण सप्तमीतत्पुरुषसमासः विहितः अस्ति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यनेन <span lang="HI">संज्ञायाम् </span>हलन्तात् अजन्तात् शब्दात् सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः केवलं तिलक</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु अरण्य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अरण्य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अरण्य</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तिलक</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अरण्येतिलक इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा अरण्येतिलक + जस् इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> तिलक इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | अरण्येतिलक</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <span lang="HI">प्रथमयोः पूर्वसवर्णः</span> ( ६.१.१०२) इत्यनेन अक्-वर्णात् प्रथमा-द्वितीयायाः अजादि प्रत्ययः अस्ति चेत् पूर्वपरयोः एकः पूर्वसवर्णदीर्घः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अरण्येतिलकाः इति समासः सिद्धः |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हृद्द्युभ्यां च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकम् | अनेन वार्तिकेन हृद्, दिव् च शब्दयोः सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति| अनयोः संज्ञा नास्ति इति कारणेन प्रकृतसूत्रेण अलुक् न <span lang="HI">प्राप्तम् आसीत्</span>, अतः वार्तिकम् उक्तम् |</span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हृद्द्युभ्यां च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकम् | अनेन वार्तिकेन हृद्, दिव् च शब्दयोः सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति | अनयोः संज्ञा नास्ति इति कारणेन प्रकृतसूत्रेण अलुक् न प्राप्तम् आसीत्, अतः वार्तिकम् उक्तम् |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हृदयं स्पृशति = हृदिस्पृक् | अर्थात् हृदयस्पर्शी इति | अलौकिकविग्रहः = हृद् +ङि + स्पृश्+ सु | स्पृश् इति शब्दः क्विन् -प्रत्ययान्तः| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्पृश्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अयं धातुः '''स्पृशोऽनुदके क्विन्''' ३</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">५८ इत्यनेन क्विन्-प्रत्ययं प्राप्नोति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> क्विन्-अयं सर्वापहारी प्रत्ययः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः स्पृश् + क्वि्न </span><span lang="HI" style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्पृश् इत्येव प्रातिपदिकं सिद्ध्यति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| हृदि इति पदं सप्तमीविभक्तौ कर्मार्थे अस्ति न तु अधिकरणार्थे | अधिकरणार्थे सप्तम्यां हृदिस्पृक् इति पदात् अभीष्टार्थः न प्रतीयते , अतः एव लौकिकविग्रहे हृदयं स्पृशति इति उक्तम् | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हृदयं स्पृशति = हृदिस्पृक् | अर्थात् हृदयस्पर्शी इति | अलौकिकविग्रहः = हृद् + ङि + स्पृश् + सु | स्पृश् इति शब्दः क्विन् -प्रत्ययान्तः| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्पृश्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अयं धातुः '''स्पृशोऽनुदके क्विन्''' ३</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">५८ इत्यनेन क्विन्-प्रत्ययं प्राप्नोति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> क्विन्-अयं सर्वापहारी प्रत्ययः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः स्पृश् + क्वि्न </span><span lang="HI" style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्पृश् इत्येव प्रातिपदिकं सिद्ध्यति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| हृदि इति पदं सप्तमीविभक्तौ कर्मार्थे अस्ति न तु अधिकरणार्थे | अधिकरणार्थे सप्तम्यां हृदिस्पृक् इति पदात् अभीष्टार्थः न प्रतीयते , अतः एव लौकिकविग्रहे हृदयं स्पृशति इति उक्तम् | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भाष्यकारेण उक्तम् – '''अन्यार्थे चैषा सप्तमी द्रष्टव्या |'''  अतः उक्तकामार्थस्य सप्तमेः सप्तमी इति सूत्रस्य योगविभागेन सप्तमीतत्पुरुषसमासः सिद्ध्यति | '''<span lang="HI">पद्दन्नोमास्हृन्निशसन्यूषन्दोषन्यकञ्छकन्नुदन्नासञ्छस्प्रभृतिषु </span>'''(६.१.६३) इति सूत्रेण हृदय इति शब्दस्य स्थाने विकल्पेन हृद् इति आदेशः भवति | पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति '''हृद्द्युभ्यां च'''  इति वार्तिकेन | एवं हृद् + + स्पृश् इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा हृदिस्पृश् + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्पृश् इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | हृदिस्पृश्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌ </span>'''<span lang="HI">(६.१.६७) </span>इति सूत्रेण हलन्तात् प्रातिपदिकात् सु इति प्रत्ययस्य लोपः भवति  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> हृदिस्पृश् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''<span lang="HI">क्विन्प्रत्ययस्य कुः</span>''' ( ८.२.६२) <span lang="HI">क्विन्प्रत्ययान्तशब्दस्य पदान्ते कवर्गादेशः भवति </span>|<span lang="HI">ये शब्दाः क्विन्-प्रत्ययान्ताः सन्ति</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तेषामन्तिमवर्णस्य पदान्ते कवर्गादेशः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः हृदिस्पृश् इत्यत्र शकारस्य स्थाने कवर्गादेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> हृदिस्पृक् इति समासः सिद्ध्यति |</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 323 ⟶ 346:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>दिवं स्पृशति = दिविस्पृक् | अलौकिकविग्रहः = दिव् + ङि + स्पृश् + सु | यथापूर्वं समासः सिद्धः भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"big>९)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कारनाम्नि च प्राचां हलादौ</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१०) =</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्राचां देशे यत्कारनाम तत्र हला</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दौ उ<span lang="HI">त्तरपदे हलदन्ता</span>त् उ<span lang="HI">त्तरस्याः सप्तम्याः अलुग् भवति</span> | भारते प्राच्य-देशे करेभ्यः शब्देभ्यः यः हलादिशब्दः उत्तरपदे अस्ति चेत् , तदा हलन्तात्, अदन्तात् करेभ्यः सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति | अत्र करशब्दस्य संज्ञा स्यात् प्राचां देशे | नाम्नि पदस्य द्वारा करस्य प्रचलितसंज्ञायाः बोधः भवति | कर एव कारः, कारस्य नाम कारनाम, तस्मिन् कारनाम्नि, षष्ठीतत्पुरुषः | हल् आदिः यस्य सः हलादिस्तस्मिन् हलादौ | कारनाम्नि सप्तम्यन्तं, चाव्ययं, प्राचां षष्ठ्यन्तं, हलादौ सप्तम्यन्तम् | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् हलदन्तात् सप्तम्याः इत्यनयोः अनुवृत्तिः भवति | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''कारनाम्नि च प्राचां हलादौ हलदन्तात् सप्तम्याः अलुगुत्तरपदे''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मुकुटे कार्षापणम् = मुकुटेकार्षापणम् | अर्थात् राजा जनेभ्यः करं ( coin) स्वीकरोति तत् मुकुटेकार्षापणम् |  अलौकिकविग्रहः = मुकुट + ङि + कार्षापण + सु | '''संज्ञायाम्''' इति सूत्रेण सप्तमीतत्पुरुषसमासः विहितः अस्ति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कारनाम्नि च प्राचां हलादौ</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१०) इत्यनेन प्राचां देशे कारनाम्नि हलन्तात् अजन्तात् शब्दात् सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः केवलं कार्षापण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु मुकुटे</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| मुकुट</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मुकुट</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ कार्षापण</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गुणसन्धिं कृत्वा आद्गुणः इत्यनेन मुकुटेकार्षापण इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा मुकुटेकार्षापण + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> का</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">र्षापण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति शब्दः नपुंसकलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मुकुटेकार्षापण </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">अतोऽम्</span>'''<span lang="HI"> (७.१.२४) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> अकारान्तात् नपुंसकात् अङ्गात् सु-अम्- प्रत्ययोः अम् इति आदेशः भवति</span>|<span lang="HI"> </span>मुकुटेकार्षापण +<span lang="HI">अम् </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण<span lang="HI"> अक् वर्णात् अम् सम्बन्धी अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् एकादेशो भवति </span></span><span lang="HI" style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मुकुटेकार्षापणम् </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समासः सिद्धः |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दृषदि माषकः = दृषदिमाषकः ( tax raised from millstones) | अलौकिकविग्रहः = दृषद् + ङि + माषक + सु | '''संज्ञायाम्''' इति सूत्रेण सप्तमीतत्पुरुषसमासः विहितः अस्ति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कारनाम्नि च प्राचां हलादौ</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१०) इत्यनेन प्राचां देशे कारनाम्नि हलन्तात् अजन्तात् शब्दात् सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः केवलं </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">माषक</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> + सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु दृषद्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| दृषद्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दृषद्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">माषक</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दृषदिमाषक इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा दृषदिमाषक + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> माषक इति शब्दः पुंकलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दृषदिमाषक </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा दृषदिमाषकः इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
'''<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्'''</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ('''<span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">६</span>.<span lang="HI"></span>.<span lang="HI"></span>) इत्यनेन तु '''''' <span lang="HI">संज्ञा</span>यांसंज्ञायां हलन्तात् अदन्तात् च सप्तम्याः अलुक् तु भवति उत्तरपदे परे | <span lang="HI">तर्हि पुनः </span>'''कारनाम्नि च प्राचां हलादौ''' <span lang="HI"> इति कथनस्य का आवश्यकता </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">? </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सिद्धे सति आरभ्यमाणो विधिर्नियमाय</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अयं </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुबलुक् <span lang="HI"> पुनः उक्तः यतोहि अनेन नियमयति</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">; </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदं सूत्रं नियमसूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कारनाम्नि च प्राचां हलादौ</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <span lang="HI"> </span> इति सूत्रे त्रयः नियमाः सन्ति – १) कारनाम्नि एव, नाम करानां विषये प्रचलितनाम्नाम् एव २) प्राचां देशे एव ३) हलादि-उत्तरपदे परे एव पूर्वपदस्य सप्तमीविभक्तेः अलुक् | यथा – अभ्याहिते पशु इत्यत्र अभ्याहितपशुः इति समासः सिद्धः भवति | अस्मिन् समासे अभ्याहिते इति पदस्य विभक्तेः लुक् भवति एव यतो करसम्बन्धि संज्ञापदं नास्ति | अभ्याहिते पशु इत्यनेन दक्षिणारूपेण यः पशुः दीयते आचार्याय | अभ्याहितम् इति करः नास्ति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
१<big>०)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></big><big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मध्याद् गुरौ</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.११) = <span lang="HI">मध्या</span>त् उ<span lang="HI">त्तरस्याः सप्तम्याः गु</span>रौ उ<span lang="HI">त्तरपदे </span>परे<span lang="HI"> </span>अ<span lang="HI">लु</span>क् भवति | मध्यात् पञ्चम्यन्तं, गुरौ सप्तम्यन्तम् | संज्ञा नास्ति इति कारणेन '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इति सूत्रेण अलुक् अप्राप्तः आसीत् इति कृत्वा इदं सूत्रं निर्मीयते |  '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् हलदन्तात् सप्तम्याः इत्यनयोः अनुवृत्तिः भवति | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''मध्यात् हलदन्तात् सप्तम्याः गुरौ अलुगुत्तरपदे''' |</big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१०)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मध्याद् गुरौ</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.११) = <span lang="HI">मध्या</span>त् उ<span lang="HI">त्तरस्याः सप्तम्याः गु</span>रौ उ<span lang="HI">त्तरपदे </span>परे<span lang="HI"> </span>अ<span lang="HI">लु</span>क्<span lang="HI"> भवति</span>| मध्यात् पञ्चम्यन्तं,गुरौ सप्तम्यन्तम् '''''' | संज्ञा नास्ति इति कारणेन '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इति सूत्रेण अलुक् अप्राप्तः आसीत् इति कृत्वा इदं सूत्रं निर्मीयते |  '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् हलदन्तात् सप्तम्याः इत्यनयोः अनुवृत्तिः भवति | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''मध्यात् हलदन्तात् सप्तम्याः गुरौ अलुगुत्तरपदे''' |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मध्ये गुरुः = मध्येगुरुः | अलौकिकविग्रहः = मध्य + ङि + गुरु + सु | '''सप्तमी''' इति सूत्रेण सप्तमीतत्पुरुषसमासः विहितः अस्ति | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मध्याद् गुरौ</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.११) इत्यनेन <span lang="HI">मध्या</span>त् उ<span lang="HI">त्तरस्याः सप्तम्याः गु</span>रौ उ<span lang="HI">त्तरपदे </span>परे<span lang="HI"> </span>अ<span lang="HI">लु</span>क्<span lang="HI">भवति भवति</span>| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः केवलं </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गुरु</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> + सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मध्य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मध्य</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मध्य</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ गुरु</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आद्गुणः इत्यनेन गुणसन्धिं कृत्वा मध्येगुरु इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा मध्येगुरु + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गुरु इति शब्दः पुंकलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मध्येगुरु </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''मध्येगुरुः''' इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन्ताच्च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकं अस्ति | वार्तिकार्थः – गुरु-शब्दः उत्तरपदे चेत् अन्त-शब्दात् सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अन्ते गुरुः = अन्तेगुरुः | अलौकिकविग्रहः = अन्त + ङि + गुरु + सु | अन्ताच्च इति वार्तिकेन पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति | समासप्रक्रिया यथापूर्वं भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">११)<span style="font-weight:normal;font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमूर्धमस्तकात्स्वाङ्गादकामे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१२) = <span lang="HI">मूर्धमस्तकवर्जितात् स्वाङ्गा</span>त्स्वाङ्गात् उ<span lang="HI">त्तरस्याःउत्तरस्याः सप्तम्याः अकामे उत्तरपदे </span>अ<spanअलुग् lang="HI">लुग्भवति भवति</span>| मूर्धन् -शब्दः, मस्तक-शब्दः , एतौ  शब्दौ विहाय अन्यस्वाङ्गवाचिनः हलन्तात्, अदत्नात् शब्दात् विभक्तेः अलुक् भवति  अकामे उत्तरपदे परे | मूर्धा च मस्तकञ्च तयोः समाहारद्वन्द्वः मूर्धमस्तकं, न मूर्धमस्तकम् अमूर्धमस्तकं, तस्मात् अमूर्धमस्तात् | न कामोऽकामस्तस्मिन् अकामे | अमूर्धमस्तकात् पञ्चम्यन्तं, स्वाङ्गात् पञ्चम्यन्तम्, अकामे सप्तम्यन्तम् | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI"></span>.<span lang="HI"></span>.<span lang="HI"></span>) इत्यस्मात् सूत्रात् हलदन्तात् सप्तम्याः इत्यनयोः अनुवृत्तिः भवति | ''' अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI"></span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''अमूर्धमस्तकात् स्वाङ्गात् हलदन्तात् सप्तम्याः अलुक् अकामे उत्तरपदे |'''</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>व्याकरणे स्वाङ्गः इति शब्दः पारिभाषिकः अस्ति | <span lang="HI">अद्रवं मूर्तिमत्स्वा</span>ङ्गं प्राणिस्थम् अविकारजम् इति पद्ये स्वाङ्गम् इति उक्तम् |<span lang="HI"> स्वाङ्गं त्रिधेति </span>|<span lang="HI"> मूर्तिमदिति </span>|<span lang="HI"> स्पर्शवद्द्रव्यपरिमाणं मूर्तिः </span>|<span lang="HI"> प्राणीति </span>|</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>मूर्धन्, मतस्क, आभ्यां शब्दाभ्यां सप्तमीविभक्तेः अलुकः निषेधः <span lang="HI">क्रियते परन्तु </span>यः निषेधः कामशब्दे उत्तरपदे न भवति |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कण्ठेस्थः कालः यस्य सः = कण्ठेकालः | अर्थात् यस्य कण्ठे कालीयवर्णः अस्ति अथवा विषः अस्ति नाम शिवः इति | अलौकिकविग्रहः = कण्ठेस्थ + सु + काल + सु |  '''सप्तम्युपमानपूर्वपदस्योत्तरपदलोपश्च''' इति वार्तिकेन बहुव्रीहिसमासः विधीयते, अपि च स्थ इति शब्दस्य लोपः भवति  | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति येन </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कण्ठे</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ काल इति भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अधुना </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमूर्धमस्तकात्स्वाङ्गादकामे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१२) इत्यनेन मूर्धमस्तकवर्जितात् स्वाङ्गात् उत्तरस्याः सप्तम्याः अकामे उत्तरपदे अलुग् भवति | </span><span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">मूर्धमस्तकवर्जितात्अतः स्वाङ्गा</span>त् उ<span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">त्तरस्याःकण्ठे सप्तम्याःइत्यस्मिन् अकामेयः उत्तरपदेङिप्रत्ययः अस्ति, तस्य लुक् न</span><span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">लुग् भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः कण्ठ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कण्ठे इत्यस्मिन्</span><span यःstyle="font-family:Nirmala ङिप्रत्ययः अस्तिUI, तस्य लुक् नsans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> भवति| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कण्ठ+ङि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> कण्ठ</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ काल</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आद्गुणः इत्यनेन गुणसन्धिं कृत्वा कण्ठेकाल इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा कण्ठेकाल + सु इति भवति | बहुव्रीहिसमासः अन्यपदार्थप्राधान्यः अस्ति | अन्यपदार्थः अस्ति शिवः, तस्य लिङगम् अस्ति पुंलिङ्गं, अतः समासस्य लिङ्गं पुंलिङ्गम् | कण्ठेकाल </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''कण्ठेकालः''' इति समासः सिद्धः भवति |</span></big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उरसि लोमानि यस्य सः = उरसिलोमा | अर्थात् वक्षस्थले केशाः इति |  अलौकिकविग्रहः = उरस् + ङि + लोमन् + जस् |  विविधज्ञापनेन बहुव्रीहिसमासः विधीयते | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म  परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमूर्धमस्तकात्स्वाङ्गादकामे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१२) इत्यनेन मूर्धमस्तकवर्जितात् स्वाङ्गात् उत्तरस्याः सप्तम्याः अकामे उत्तरपदे अलुग् भवति |  </span><span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">मूर्धमस्तकवर्जितात्अतः केवलं स्वाङ्गा</span>त् उ<span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">त्तरस्याः सप्तम्याः अकामे उत्तरपदे लोमन्</span><span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">लुग् + जस् इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु </span>|<span  style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उरस्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः केवलं </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">लोमन्+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> + जस् इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उरस्+ङि </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उरस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> उरस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">लोमन्</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आद्गुणः इत्यनेन गुणसन्धिं कृत्वा उरसिलोमन् इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा उरसिलोमन् + सु इति भवति| बहुव्रीहिसमासः अन्यपदार्थप्राधान्यः अस्ति| अन्यपदार्थः अस्ति कश्चन पुरुषः, तस्य लिङ्गम् अस्ति पुंलिङ्गम्, अतः समासस्य लिङ्गं पुंलिङ्गम् | उरसिलोमन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">सर्वनामस्थाने चासम्बुद्धौ</span>'''<span lang="HI"> (६.४.८) </span>इत्यनेन <span lang="HI">नः अङ्गस्य उपधायाः दीर्घः सर्वनामस्थाने असम्बुद्धौ च </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः उरसिलोमान् + सु इति भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उरसिलोमान् + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> हलन्तात्‌ सु </span>इत्यस्य<span lang="HI"> अपृक्तसंज्ञकस्य हलः लोपः </span>| <span lang="HI">अनेन प्रथमाविभक्तौ सु इत्यस्य स्‌-लोपः</span> | अतः उरसिलोमा इति समासः सिद्धः भवति| रूपाणि राजन्-शब्दवत् भवति | उरसिलोमा, उरसिलोमानौ, उरसिलोमानः इत्यादयः| |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मूर्ध्निं शिखा यस्य सः= मूर्धशिखः | शिरसि केशाः इत्यर्थः| अलौकिकविग्रहः = मूर्धन् + ङि + शिखा + सु |  व्यधिकरणबहुव्रीहिसमासः विधीयते| समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति यतोहि </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमूर्धमस्तकात्स्वाङ्गादकामे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१२) इत्यनेन <span lang="HI">मूर्धमस्तकवर्जितात् स्वाङ्गा</span>त्स्वाङ्गात् उ<span lang="HI">त्तरस्याः सप्तम्याः अकामे उत्तरपदे </span>अ<spanअलुग् lang="HI">लुग्भवति भवति</span>| अस्मिन् समासे तु मूर्ध इति शब्दः पूर्वपदे अस्ति इति कृत्वा पूर्वपदस्य सप्तमेः लुक् भवति अतः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुब्लुक् भूत्वा </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मूर्धन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शिखा </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मूर्धन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मूर्धन्शिखा इति भवति </span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मूर्धन् इत्यस्य पदसंज्ञा अस्ति इति कृत्वा '''<span lang="HI">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI"> (८.२.७) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span>भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मूर्धशिखा इति</span>'''<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा मूर्धशिखा + सु इति भवति | बहुव्रीहिसमासः अन्यपदार्थप्राधान्यः अस्ति | अन्यपदार्थः अस्ति कश्चन पुरुषः, तस्य लिङ्गम् अस्ति पुंलिङ्गम्, अतः समासस्य लिङ्गं पुंलिङ्गम् | मूर्धशिखा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">एकविभक्ति चापूर्वनिपाते</span>'''<span lang="HI"> (१.२.४४) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> विग्रहस्य अवस्थायां यत् पदं नियतविभक्त्यां भवति तस्य पूर्वनिपातात् भिन्नकार्ये कर्तव्ये उपसर्जनसंज्ञा भवति परन्तु तस्य पूर्वनिपातः न भवति</span> | अतः अनेन सूत्रेण शिखा इति नित्यस्त्रीलिङ्गपदस्य उपसर्जनसंज्ञा भवति परन्तु पूर्वनिपातः न भवति | तत्पश्चात्<span lang="HI">  '''गोस्त्रियोरुपसर्जनस्य''' </span>( १.२.४८) इत्यनेन <span lang="HI">उपसर्जनगोशब्दान्तस्य उपसर्जनस्त्रीप्रत्ययान्तस्य च प्रातिपदिकस्य ह्रस्वो भवति</span>| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः मूर्धशिख + सु इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''मूर्धशिखः''' इति समासः सिद्धः भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मूर्धशिख इति प्रातिपदिकस्य रूपाणि राम-शब्दवत् भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एकविभक्ति चापूर्वनिपाते</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.२.४४) = विग्रहस्य अवस्थायां यत् पदं नियतविभक्त्यां भवति तस्य पूर्वनिपातात् भिन्नकार्ये कर्तव्ये उपसर्जनसंज्ञा भवति परन्तु तस्य पूर्वनिपातः न भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI">  विग्रहे यत् नियतविभक्तिकं तद् उपसर्जनसंज्ञं स्यात् न तु तस्य पूर्वनिपातः</span> |<span lang="HI"> विग्रहवाक्यस्य दशायां यस्य पदस्य विभक्तिः निश्चिता अस्ति तस्य पदस्य उपसर्जनसंज्ञा भवति यदा तत्र पूर्वनिपातनं विहाय अन्यकार्यं भवति </span>|<span lang="HI"> इदं संज्ञा-सूत्रम् अस्ति</span> |<span lang="HI"> एका विभक्तिः यस्य तद् एकविभक्तिः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">बहुव्रीहिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> पूर्वश्चासौ निपातश्चेति पूर्वनिपातः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कर्मधारयः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> न पूर्वनिपातः अपूर्वनिपातः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मिन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अपपूर्वनिपाते</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><spanनञ्तत्पुरुषः lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नञ्तत्पुरुषः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> एकविभक्तिः प्रथमान्तं</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चाव्ययम्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अपूर्वनिपाते सप्तम्यन्तम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI">  '''प्रथमानिर्दिष्टं समास उपसर्जनम्''' (१.२.४३) इत्यस्यमात् सूत्रात् समासः तथा उपसर्जनम् इत्यनयोः अनुवृत्तिः </span>|<span lang="HI"> अनुवृत्ति-सहित-सूत्रम्‌— '''एकविभक्ति च अपूर्वनिपाते समासे उपसर्जनम्''' |</span>|</spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>मस्तके शिखा यस्य सः = मस्तकशिखः | यस्य मस्तके केशाः भवन्ति | प्रक्रिया यथा मूर्धशिखः इत्यस्य आसीत् तथैव भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मुखे कामः अस्य = मुखकामः | अलौकिकविग्रहः = मुख + ङि + काम + सु |  व्यधिकरणबहुव्रीहिसमासः विधीयते | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति यतोहि </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमूर्धमस्तकात्स्वाङ्गादकामे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१२) इत्यनेन <span lang="HI">मूर्धमस्तकवर्जितात् स्वाङ्गा</span>त् उ<span lang="HI">त्तरस्याः सप्तम्याः अकामे उत्तरपदे </span>अ<spanअलुग् lang="HI">लुग्भवति भवति</span>| अस्मिन् समासे तु काम इति शब्दः उत्तररपदे अस्ति इति कृत्वा पूर्वपदस्य सप्तमेः लुक् भवति अतः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुब्लुक् भूत्वा </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मुख</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">काम </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मुख</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मुखकाम इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा मुखकाम +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| बहुव्रीहिसमासः अन्यपदार्थप्राधान्यः अस्ति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अन्यपदार्थः अस्ति कश्चन पुरुषः, तस्य लिङ्गम् अस्ति पुंलिङ्गम्, अतः समासस्य लिङ्गं पुंलिङ्गम् | मुखकाम</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''मुखकामः''' इति समासः सिद्धः भवति | </span></big> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 401 ⟶ 422:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१२)<span style="font-weight:normal;font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman"> </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">बन्धे च विभाषा</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.१३) = <span lang="HI">बन्धः इति घञन्तो गृह्यते</span>|<span lang="HI"> तस्मिन्नुत्तरपदे हल</span>न्तात् अदन्तात् उ<span lang="HI">त्तरस्याःउत्तरस्याः सप्तम्याः विभाषा अलुग् भवति </span>बन्धः इति घञ्यन्ते उत्तरपदे परे |  हलन्तात् अदन्तात् शब्दात् सप्तमीविभक्तेः अलुक् भवति बन्धशब्दात्मके उत्तरपदे परे | बन्धे सप्तम्यन्तं, चाव्ययं, विभाषा प्रथमान्तम् | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् हलदन्तात् सप्तम्याः इत्यनयोः अनुवृत्तिः भवति | ''' अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''हलदन्तात् सप्तम्याः अलुक् बान्धे च उत्तरपदे'''  '''विभाषा|'''</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अस्य सूत्रस्य प्रयोजनं यत् बहुव्रीहिसमासे '''अमूर्धमस्तकात्स्वाङ्गादकामे''' (६.३.१२) इति सूत्रेण अलुक् नित्यरूपेण प्राप्तः आसीत्, अपि च <span lang="HI">तत्पुरुषसमासे वक्ष्यमाणेन '''नेन्सिद्धबध्नातिषु'''</span> (६.३.१९) इति सूत्रेण निषेधः प्राप्तः आसीत्, प्रकृतसूत्रेण उभयत्र विकल्पेन अलुक् क्रियते |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>हस्ते बन्धः यस्य सः = हस्तेबन्धः, हस्तबन्धः ( handcuffs,  हस्तपाशः, हस्तनिगडः) |  अलौकिकविग्रहः = हस्त + ङि + बन्ध + सु | अत्र व्यधिकरणे बहुव्रीहिसमासः भवति |  हस्ते बन्धः इत्यस्य तत्पुरुषसमासः अपि भवति '''संज्ञायाम्''' इति सूत्रेण | समासप्रक्रियायां '''बन्धे च विभाषा''' ( ६.३.१३) इत्यनेन पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति विकल्पेन |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>यस्मिन् पक्षे पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति, तस्मिन् पक्षे हस्तेबन्ध इति प्रातिपदिकं सिद्धम् |</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा हस्तेबन्ध + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| बन्ध इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | हस्तेबन्ध + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''हस्तेबन्धः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् न भवति, तस्मिन् पक्षे हस्तबन्ध इति प्रातिपदिकं निष्पन्नं भवति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा हस्तबन्ध + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| बन्ध इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | हस्तबन्ध +</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''हस्तबन्धः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गुप्तौ बन्धः = गुप्तिबन्धः | अस्मिन् समासे पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् न भवति '''बन्धे च विभाषा''' ( ६.३.१३) इत्यनेन यतोहि पूर्वपदं हलन्तात् अथवा अदन्तात् नास्ति | अस्मिन् समासे पूर्वपदं तु इकारान्तात् अस्ति | अतः प्रातिपदिकं भवति गुप्तिबन्ध इति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा गुप्तिबन्ध + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| बन्ध इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | गुप्तिबन्ध +</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''गुप्तिबन्धः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१३)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषे कृति बहुलम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.१४) = <span lang="HI">तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः बहुलमलुग् भवति</span> |<span lang="HI"> बहुलम् इत्युक्ते बहून् अर्थान् लाति( गृह्णाति) इति बहुलम् </span>|<span lang="HI">अत्र बहुलम् इति शब्दस्य प्रयोगेण कुत्रचित् विकल्पेन अम्-आदेशः भवति</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कुत्रचित् अम् आदेशः नित्यः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> कुत्र विकल्पेन</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कुत्र नित्यः इति निर्णयः प्रयोगं दृष्ट्वा करणीयः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> सामान्यतया विकल्पेन इति स्वीकर्तुं शक्यते </span>|<span lang="HI"> यदि विकल्पार्थः इष्टः तर्हि विकल्पः अथवा वा इति शब्दस्य प्रयोगः भवति परन्तु अत्र बहुलम् इत्यनेन विशिष्टार्थः बुध्यते</span> |<span lang="HI"> </span>तत्पुरुषे सप्तयन्तं, कृति सप्तम्यन्तं, बहुलं प्रथमान्तम् | हलदन्तात् सप्तम्याः | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''  अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''तत्पुरुषे सप्तम्याः अलुक् बहुलं कृति उत्तरपदे''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रत्ययग्रहणे तदन्ता ग्राह्याः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति परिभाषाम् अनुसृत्य कृति इत्यत्र तदन्तस्य ग्रहणं भवति; अतः कृदन्तस्य इति अर्थः सिद्धः | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>बहुलशब्दस्य चत्वारः अर्थाः सन्ति –क्वचित् प्रवृत्तिः, क्वचित् अप्रवृत्तिः, क्वचित् विकल्पेन, क्वचित् अन्यदेव नाम किञ्चित् विलक्षणकार्यं भवति | एवमेव प्रकृतसूत्रे अपि कुत्रचित् नित्यरूपेण सप्तम्याः अलुक् <span lang="HI">भवति</span>, कुत्रचित् सप्तम्याः अलुक् न भवति, कुत्रचित् विकल्पेन सप्तम्याः अलुक् भवति, कुत्रचित् विलक्षणकार्यं भवति | अस्मिन् सूत्रे बहुलग्रहणं  विकल्पार्थकम्, अप्रवृत्यर्थकञ्च भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>धेयं यत् उपपदसमासे कर्तव्ये कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति - '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः इति नियमात्''' | प्रकृतसूत्रम् उपपदसमासस्य विषये अस्ति | अर्थात् उपपदसमासानन्तरं अलुकः विधानं क्रियते प्रकृतसूत्रेण |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तम्बे रमते = स्तम्बेरमः, स्तम्बरमः ( one who enjoys a bunch of grass)| स्तम्बः (  bunch of grass) | अलौकिकविग्रहः = स्तम्ब + ङि + रम् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''स्तम्बकर्णयो रमिजपोः''' ( ३.१.१३) इति सूत्रेण <span lang="HI">स्तम्ब</span>,<span lang="HI"> कर्ण</span>,<span lang="HI"> इत्येतयोः सुबन्त</span>योः उ<span lang="HI">पपद</span>योः<span lang="HI"> यथासङ्ख्यं रमिजपोः धात्वोः अच्प्रत्ययो भवति</span> | अतः स्तम्ब + ङि + रम् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः अच्-प्रत्ययस्य विधानेन स्तम्ब</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + रम् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अच् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  स्तम्ब</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + रम इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये रम इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः स्तम्ब + ङि + रम </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अलौकिकविग्रहः = स्तम्ब + ङि + रम | समासप्रक्रियायां '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इत्यनेन <span lang="HI">तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः </span>विकल्पेन अ<spanअलुग् lang="HI">लुग्भवति भवति|</spanbig>| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>यस्मिन् पक्षे पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति, तस्मिन् पक्षे</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्तम्ब + ङि + रम </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तम्ब</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रम </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आद्गुणः इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा स्तम्बेरम इति प्रातिपदिकं सिद्धम् |</span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा स्तम्बेरम +सु इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| रम इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | स्तम्बेरम +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''स्तम्बेरमः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>यस्मिन् पक्षे पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् न भवति, तस्मिन् पक्षे</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तम्ब + ङि + रम </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुब्लुक् भवति सुपो धातुप्रातिपदिकयोः इत्यनेन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्तम्ब</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ रम </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्तम्बरम इति</span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति प्रातिपदिकं निष्पन्नं भवति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा स्तम्बरम + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| रम इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | स्तम्बरम + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''स्तम्बरमः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>आहत्य रूपद्वयम् – '''स्तम्बेरमः, स्तम्बरमः''' इति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव –</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> कर्णे जपति = कर्णेजपः, कर्णजपः ( informer)|  कर्ण + ङि + जप् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''स्तम्बकर्णयो रमिजपोः''' ( ३.१.१३) इति सूत्रेण <span lang="HI">स्तम्ब</span>,<span lang="HI"> कर्ण</span>,<span lang="HI"> इत्येतयोः सुबन्त</span>योः उ<span lang="HI">पपद</span>योः<span lang="HI"> यथासङ्ख्यं रमिजपोः धात्वोः अच्प्रत्ययो भवति</span> | अतः कर्ण + ङि + जप् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः अच्-प्रत्ययस्य विधानेन कर्ण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + जप् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अच् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कर्ण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + जप इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये जप इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः कर्ण + ङि + जप </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अग्रे प्रक्रिया यथा स्तम्बेरमः इत्यत्र आसीत् भवति| अत्रापि '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इति सूत्रेण विकल्पेन पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुक् भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव – जलेजनिः, वनेवासः, वनेचरः, दिविष्ठः, गोषुचरः इत्यादीनि समस्तपदानि अपि सिद्ध्यन्ति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषे कृति बहुलम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.१४) इति सूत्रे बहुलग्रहणत् क्वचित् अप्रवृत्तिः अस्ति | तस्य उदाहरणम् अस्ति कुरुचरः इति समासः |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कुरुषु चरति = कुरुचरः | कुरु + सुप् + चर् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''चरेष्टः''' ( ३.१.१६) इति सूत्रेण <span lang="HI">च</span>रेः<span lang="HI"> धा</span>तोः अ<span lang="HI">धिकरणे सुब</span>न्त-<span lang="HI"> उपपदे टप्रत्ययो भवति</span>| अतः कुरु + सुप् + चर् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः ट-प्रत्ययस्य विधानेन कुरु</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुप् + चर् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ट </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कुरु</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुप् + चर् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कुरु</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुप् + चर  इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये चर इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः कुरु + सुप् + चर  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेणपदान्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यंनित्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = कुरु + सुप् + चर </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति '''सुपो धातुप्रातिपदिकयोः''' (२.४.७१) इत्यनेन</span>, अतः<span lang="HI"> </span>सुप्<span lang="HI"> इत्यस्य लुक्‌ भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> कुरु + </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चर इति भवति | '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१४</span>) इति सूत्रे बहुलग्रहणत् अस्मिन् समासप्रसङ्गे सूत्रस्य अप्रवृत्तिः अस्ति, अतः पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् न भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Mangal,serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अत्रापि '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इति सूत्रेण विकल्पेन पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुक् भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा कुरुचर + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| चर इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | कुरुचर + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''कुरुचरः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१४)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<nowiki/>'<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रावृट्छरत्कालदिवां जे</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ('''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.१५) = <span lang="HI">ज </span>इति<span lang="HI"> उत्तरपदे </span>परे<span lang="HI"> प्रावृट्</span>,<span lang="HI"> शरत्</span>,<span lang="HI"> काल दि</span>व् इ<span lang="HI">त्येतेषांइत्येतेषां सप्तम्याः अलुक् भवति</span> |<span lang="HI"> </span>प्रावृट् च शरत् च कालश्च दिव् च, तेषाम् इतरेतरयोगद्वन्द्वः, प्रावृट्छरत्कालदिवस्तेषां प्रावृट्छरत्कालदिवां षष्ठ्यन्तं, जे  सप्तम्यन्तम् | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— '''''' </span>'''प्रावृट्छरत्कालदिवां सप्तम्याः अलुक् जे उत्तरपदे''' |</spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रावृट्छरत्कालदिवां जे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१५) इति सूत्रेण यत् कार्यं उक्तं, तत् कार्यं तु '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इति सूत्रेणैव <span lang="HI">सम्भवति</span>, तर्हि किमर्थं '''प्रावृट्छरत्कालदिवां जे''' (६.३.१५) इति सूत्रस्य आवश्यकता इति प्रश्नः उदेति ?</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>सत्यमेव इदं सूत्रं नास्ति चेदपि '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इति <span lang="HI">सूत्रेणैव नित्यरूपेण </span>अलुक् साधयितुं शक्नुमः यतोहि तस्मिन् सूत्रे बहुलग्रहणेन नित्यप्रवृत्तिः अपि साधयितुं शक्यते | अतः सारांशः यत् प्रकृतसूत्रं नास्ति चेदपि उक्तकार्यं प्राप्तुं शक्यते | अतः एव उच्यते '''पूर्वस्यायं प्रपञ्चः''' इति | अर्थात्  प्रकृतसूत्रेण उक्तकार्यं पूर्वसूत्रेण '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इत्यनेन एव सिद्धं भवति | अतः प्रकृतसूत्रं केवलं पूर्वसूत्रस्य विस्तारमात्रम् अस्ति | यदि प्रकृतसूत्रं नास्ति चेदपि कार्यं प्राप्यते पूर्वसूत्रेण |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>व्याकरणस्य लक्ष्यम् अस्ति लघुत्वं एह्त् किमर्थं पाणिनना अनावश्यकसूत्राणि न अपाकृतानि | एतस्य समाधानं भाष्याकारेण उक्तं यत् '''आचार्याः कृत्वा न निवर्तन्ते''' | अर्थात् सूत्रकारेण यदा एकवारं सूत्राणि कृतानि चेत् तत्पश्चात् तेषां अपाकरणं न क्रियन्ते|</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यथा—</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>यथा—</big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रावृषि जायते = प्रावृषिजः |  वृष्टौ उत्पन्नः यः सः प्रावृषिजः| प्रावृष्+ङि +जन्( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''सप्तम्यां जनेर्डः''' ( ३.२.९७) इति सूत्रेण <span lang="HI">सप्तम्यन्त उपपदे ज</span>नेः<span lang="HI"> धातोः डः प्रत्ययो भवति</span>| अतः प्रावृष्+ङि +जन्( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः ड-प्रत्ययस्य विधानेन प्रावृष्+ङि +जन् +ड </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  प्रावृष्+ङि +जन् +अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''टेः''' ( ६.४.१४३) इति सूत्रेण <span lang="HI">भसंज्ञकस्य अङ्गस्य टि-संज्ञकस्य डित्-प्रत्यये परे लोपः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अन् इति टिभागस्य लोपानन्तरं </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> प्रावृष्+ङि +ज्+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> प्रावृष+ ङि +ज इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये ज इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः प्रावृष् + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रावृषि जायते = प्रावृषिजः |  वृष्टौ उत्पन्नः यः सः प्रावृषिजः | प्रावृष् + ङि + जन्( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''सप्तम्यां जनेर्डः''' ( ३.२.९७) इति सूत्रेण <span lang="HI">सप्तम्यन्त उपपदे ज</span>नेः<span lang="HI"> धातोः डः प्रत्ययो भवति</span>| अतः प्रावृष् + ङि + जन्( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः ड-प्रत्ययस्य विधानेन प्रावृष्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">जन् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ड </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  प्रावृष्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">जन् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''टेः''' ( ६.४.१४३) इति सूत्रेण <span lang="HI">भसंज्ञकस्य अङ्गस्य टि-संज्ञकस्य डित्-प्रत्यये परे लोपः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अन् इति टिभागस्य लोपानन्तरं </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> प्रावृष्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ज्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> प्रावृष+ ङि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ज इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये ज इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः प्रावृष् + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span>तत्पुरुषश्च समासो भवति <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = प्रावृष् + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''प्रावृट्छरत्कालदिवां जे''' (६.३.१५) इत्यनेन <span lang="HI">ज </span>इति<span lang="HI"> उत्तरपदे </span>परे<span lang="HI"> प्रावृट्</span>,<span lang="HI"> शरत्</span>,<span lang="HI"> काल दि</span>व् इ<span lang="HI">त्येतेषां सप्तम्याः अलुक् भवति</span>| अतः प्रावृष् इत्यस्मात् ङि इत्यस्य लुक् न भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रावृष् + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> प्रावृष् + इ + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> प्रावृषिज |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = प्रावृष् + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति स्म '''सुपो धातुप्रातिपदिकयोः''' (२.४.७१) इत्यनेन परन्तु '''प्रावृट्छरत्कालदिवां जे''' (६.३.१५) इत्यनेन <span lang="HI">ज </span>इति<span lang="HI"> उत्तरपदे </span>परे<span lang="HI"> प्रावृट्</span>,<span lang="HI"> शरत्</span>,<span lang="HI"> काल दि</span>व् इत्येतेषां सप्तम्याः अलुक् भवति| अतः प्रावृष् इत्यस्मात् ङि इत्यस्य लुक् न भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रावृष् + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> प्रावृष् + इ + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> प्रावृषिज |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा प्रावृषिज +सु इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| ज इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | प्रावृषिज +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''प्रावृषिजः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा प्रावृषिज +सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| ज इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | प्रावृषिज + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''प्रावृषिजः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एवमेव –</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शरदि जायते = शरदिजः| शरद्‍-ऋतौ यः उत्पन्नः सः शरदिजः|  शरद् +ङि + जन्( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''सप्तम्यां जनेर्डः''' ( ३.२.९७) इति सूत्रेण <span lang="HI">सप्तम्यन्त उपपदे ज</span>नेः<span lang="HI"> धातोः डः प्रत्ययो भवति</span>| अतः शरद्+ङि +जन्( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः ड-प्रत्ययस्य विधानेन शरद्+ङि +जन् +ड </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  शरद्+ङि +जन् +अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''टेः''' ( ६.४.१४३) इति सूत्रेण <span lang="HI">भसंज्ञकस्य अङ्गस्य टि-संज्ञकस्य डित्-प्रत्यये परे लोपः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अन् इति टिभागस्य लोपानन्तरं </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शरद्+ङि +ज्+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शरद्+ ङि +ज इति निष्पद्यते |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव –</big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ततः अग्रे प्रक्रिया प्रावृषिजः इत्यस्मिन् यथा आसीत् तथैव अत्रापि भवति | '''''' शरदिजः इति समासः सिद्धः भवति | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शरदि जायते = शरदिजः | शरद्‍-ऋतौ यः उत्पन्नः सः शरदिजः |  शरद् + ङि + जन् (धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''सप्तम्यां जनेर्डः''' ( ३.२.९७) इति सूत्रेण <span lang="HI">सप्तम्यन्त उपपदे ज</span>नेः धातोः डः प्रत्ययो भवति | अतः शरद् + ङि + जन् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः ड-प्रत्ययस्य विधानेन शरद्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">जन् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ड </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  शरद्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">जन् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''टेः''' ( ६.४.१४३) इति सूत्रेण भसंज्ञकस्य अङ्गस्य टि-संज्ञकस्य डित्-प्रत्यये परे लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अन् इति टिभागस्य लोपानन्तरं </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शरद्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ज्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शरद्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ज इति निष्पद्यते |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>ततः अग्रे प्रक्रिया प्रावृषिजः इत्यस्मिन् यथा आसीत् तथैव अत्रापि भवति | शरदिजः इति समासः सिद्धः भवति |</big> </span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एवमेव –</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">काले जायते = कालेजः| उपयुक्तसमये यः उत्पन्नः सः कालेजः| <big> </big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिवि जायते = दिविजः|<big>एवमेव –</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>काले जायते = कालेजः | उपयुक्तसमये यः उत्पन्नः सः कालेजः |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>दिवि जायते = दिविजः |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१५)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विभाषा वर्षक्षरशरवरात्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१६) =  <span lang="HI">ज </span>इति<span lang="HI"> उत्तरपदे </span>परे <span lang="HI">वर्ष</span>,<span lang="HI"> क्षर</span>,<span lang="HI"> शर</span>,<span lang="HI"> वर</span>,<span lang="HI"> इत्येते</span>भ्यः<span lang="HI"> उत्तर</span>स्याः<span lang="HI"> सप्तम्याः विभाषा अलुग् भवति</span>|<span lang="HI"> </span>वर्षश्च क्षरश्च शरश्च वरश्च तेषां समाहारद्वन्द्वो वर्षक्षरशरवरं, तस्माद् वर्षक्षरशरवरात् | '''प्रावृट्छरत्कालदिवां जे''' (६.३.१५) इत्यस्मात् सूत्रात् जे इत्यस्य अनुवृत्तिः| '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''वर्षक्षरशरवरात्''' ''' सप्तम्याः अलुक् विभाषा जे उत्तरपदे''' |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१५)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विभाषा वर्षक्षरशरवरात्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.१६) =  <span lang="HI">ज </span>इति<span lang="HI"> उत्तरपदे </span>परे <span lang="HI">वर्ष</span>,<span lang="HI"> क्षर</span>,<span lang="HI"> शर</span>,<span lang="HI"> वर</span>,<span lang="HI"> इत्येते</span>भ्यः<span lang="HI"> उत्तर</span>स्याः<span lang="HI"> सप्तम्याः विभाषा अलुग् भवति</span>|<span lang="HI"> </span>वर्षश्च क्षरश्च शरश्च वरश्च तेषां समाहारद्वन्द्वो वर्षक्षरशरवरं, तस्माद् वर्षक्षरशरवरात् | '''प्रावृट्छरत्कालदिवां जे''' (६.३.१५) इत्यस्मात् सूत्रात् जे इत्यस्य अनुवृत्तिः | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''वर्षक्षरशरवरात्''' ''' सप्तम्याः अलुक् विभाषा जे उत्तरपदे''' |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">केवलं विकल्पसाधनार्थमेव इदं सूत्रं कृतम्, अन्यथा '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इति सूत्रेण एव कार्यं सिद्धं भवति | प्रकृतसूत्रं नास्ति चेदपि '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इति <span lang="HI">सूत्रेणैव </span>विकल्पेन अलुक् साधयितुं शक्नुमः यतोहि तस्मिन् सूत्रे बहुलग्रहणेन वैकल्पिककार्यम् अपि साधयितुं शक्यते | अतः सारांशः यत् प्रकृतसूत्रं नास्ति चेदपि उक्तकार्यं प्राप्तुं शक्यते| वस्तुतः '''विभाषा वर्षक्षरशरवरात्''' (६.३.१६) <span lang="HI">इत्यस्मात् विभाषा </span>इति पदस्य अग्रेमेषु सूत्रेषु अनुवृत्त्यर्थम् इदं सूत्रं कृतम् इति समाधानं प्राप्यते |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>केवलं विकल्पसाधनार्थमेव इदं सूत्रं कृतम्, अन्यथा '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इति सूत्रेण एव कार्यं सिद्धं भवति | प्रकृतसूत्रं नास्ति चेदपि '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (६.३.१४) इति <span lang="HI">सूत्रेणैव </span>विकल्पेन अलुक् साधयितुं शक्नुमः यतोहि तस्मिन् सूत्रे बहुलग्रहणेन वैकल्पिककार्यम् अपि साधयितुं शक्यते | अतः सारांशः यत् प्रकृतसूत्रं नास्ति चेदपि उक्तकार्यं प्राप्तुं शक्यते | वस्तुतः '''विभाषा वर्षक्षरशरवरात्''' (६.३.१६) <span lang="HI">इत्यस्मात् विभाषा </span>इति पदस्य अग्रेमेषु सूत्रेषु अनुवृत्त्यर्थम् इदं सूत्रं कृतम् इति समाधानं प्राप्यते |</big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वर्षे जायते = वर्षेजः वर्षजः| वर्षे यः उत्पन्नः सः इत्यर्थः| वर्ष +ङि + जन्( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''सप्तम्यां जनेर्डः''' ( ३.२.९७) इति सूत्रेण <span lang="HI">सप्तम्यन्त उपपदे ज</span>नेः<span lang="HI"> धातोः डः प्रत्ययो भवति</span>| अतः वर्ष+ङि +जन्( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः ड-प्रत्ययस्य विधानेन वर्ष+ङि +जन् +ड </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  वर्ष+ङि +जन् +अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''टेः''' ( ६.४.१४३) इति सूत्रेण <span lang="HI">भसंज्ञकस्य अङ्गस्य टि-संज्ञकस्य डित्-प्रत्यये परे लोपः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अन् इति टिभागस्य लोपानन्तरं </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वर्ष+ङि +ज्+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वर्ष+ ङि +ज इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये ज इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः वर्ष + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वर्षे जायते = वर्षेजः वर्षजः | वर्षे यः उत्पन्नः सः इत्यर्थः | वर्ष + ङि + जन् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''सप्तम्यां जनेर्डः''' ( ३.२.९७) इति सूत्रेण <span lang="HI">सप्तम्यन्त उपपदे ज</span>नेः धातोः डः प्रत्ययो भवति| अतः वर्ष + ङि + जन् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः ड-प्रत्ययस्य विधानेन वर्ष</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">जन् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ड </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  वर्ष</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">जन् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''टेः''' ( ६.४.१४३) इति सूत्रेण भसंज्ञकस्य अङ्गस्य टि-संज्ञकस्य डित्-प्रत्यये परे लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अन् इति टिभागस्य लोपानन्तरं </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वर्ष</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ज्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वर्ष</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ज इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये ज इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः वर्ष + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span>तत्पुरुषश्च समासो भवति <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = वर्ष + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''विभाषा वर्षक्षरशरवरात्''' (६.३.१६) <span lang="HI">इत्यनेन ज </span>इति<span lang="HI"> उत्तरपदे </span>परे <span lang="HI">वर्ष</span>,<span lang="HI"> क्षर</span>,<span lang="HI"> शर</span>,<span lang="HI"> वर</span>,<span lang="HI"> इत्येते</span>भ्यः<span lang="HI"> उत्तर</span>स्याः<span lang="HI"> सप्तम्याः विभाषा अलुग् भवति</span>|<span lang="HI"> </span></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = वर्ष + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''विभाषा वर्षक्षरशरवरात्''' (६.३.१६) <span lang="HI">इत्यनेन ज </span>इति<span lang="HI"> उत्तरपदे </span>परे <span lang="HI">वर्ष</span>,<span lang="HI"> क्षर</span>,<span lang="HI"> शर</span>,<span lang="HI"> वर</span>,<span lang="HI"> इत्येते</span>भ्यः<span lang="HI"> उत्तर</span>स्याः सप्तम्याः विभाषा अलुग् भवति |<span lang="HI"> </span></span></big>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे वर्ष इत्यस्मात् शब्दात् ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे वर्ष इत्यस्मात् शब्दात् ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वर्ष + ङि + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वर्ष + इ + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा वर्षेज इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा वर्ष +सु इतिङि भवति|+ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UIArial,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गंवर्ष तत्+ <span lang="HI">भवति </span>|+ इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | वर्षज +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''वर्षेजःआद्गुणः''' इति समासःसूत्रेण सिद्ध्यतिगुणसन्धिं |कृत्वा वर्षेज इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा वर्ष + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| ज इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | वर्षज + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''वर्षेजः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे वर्ष इत्यस्मात् शब्दात् ङि इति प्रत्ययस्य लुक् भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे वर्ष इत्यस्मात् शब्दात् ङि इति प्रत्ययस्य लुक् भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वर्ष + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वर्ष + <span lang="HI">ज </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वर्षज इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा वर्ष +सु इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| ज इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | वर्षज +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''वर्षजः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वर्ष + ज </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वर्ष + <span lang="HI">ज </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वर्षज इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा वर्ष +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| ज इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | वर्षज + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''वर्षजः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आहत्य वर्षेजः, वर्षजः इति रूपद्वयं सिद्धं भवति |</span>
 
<big> </big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एवमेव<big>आहत्य वर्षेजः, वर्षजः इति रूपद्वयं सिद्धं भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">क्षरे जायते = क्षरेजः, क्षरजः| जले, मेघे इत्यादिषु क्षरणशीलेषु वस्तुषु उत्पन्नः इत्यर्थः|</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शरे<big>एवमेव जायते = शरेजः, शरजः| कार्तिकेयः इत्यर्थः|–</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वरे<big>क्षरे जायते = वरेजःक्षरेजः, क्षरजः वरजः| वरदानात्जले, (gift)मेघे यःइत्यादिषु क्षरणशीलेषु वस्तुषु उत्पन्नः| इत्यर्थः |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>शरे जायते = शरेजः, शरजः | कार्तिकेयः इत्यर्थः |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>वरे जायते = वरेजः वरजः | वरदानात् (gift) यः उत्पन्नः |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१६)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">घकालतनेषु कालनाम्नः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१७</span>) = <span lang="HI">घसंज्ञके प्रत्यये</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कालशब्दे</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तन</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रत्यये<span lang="HI"> च परतः कालनाम्नः उत्तरस्याः सप्तम्या विभाषा अलुग् भवति</span>| घश्च कालश्च तनश्च, तेषामितरेतरयोगद्वन्द्वः घकालतनाः, तेषु, घकालतनेषु| कालस्य नाम कालनाम, तस्मात् कालनाम्नः, षष्ठीतत्पुरुषः  | '''विभाषा वर्षक्षरशरवरात्''' (६.३.१६) इत्यस्मात् सूत्रात्  विभाषा इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''घकालतनेषु सप्तम्याः अलुगुत्तरपदे  विभाषा''' |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१६)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">घकालतनेषु कालनाम्नः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१७</span>) = <span lang="HI">घसंज्ञके प्रत्यये</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कालशब्दे</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तन</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रत्यये च परतः कालनाम्नः उत्तरस्याः सप्तम्या विभाषा अलुग् भवति | घश्च कालश्च तनश्च, तेषामितरेतरयोगद्वन्द्वः घकालतनाः, तेषु, घकालतनेषु | कालस्य नाम कालनाम, तस्मात् कालनाम्नः, षष्ठीतत्पुरुषः | '''विभाषा वर्षक्षरशरवरात्''' (६.३.१६) इत्यस्मात् सूत्रात्  विभाषा इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— '''घकालतनेषु सप्तम्याः अलुगुत्तरपदे  विभाषा''' |</span></big>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तरप्तमपौ घः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.१.२२) इति सूत्रेण तरप्, तमप् च तद्धितप्रत्ययौ घसंज्ञकौ स्तः | प्रकृतसूत्रे घप्रत्ययः इत्यनेन तरप्-तमप्, अनयो प्रत्यययोः ग्रहणं भवति | कालशब्दः इत्यनेन कालवाचिशब्दस्य ग्रहणं भवति | <span lang="HI">तन्</span>-प्र<span lang="HI">त्ययः </span>इत्यनेन ट्यु-ट्युल् प्रत्यययोः स्थाने यः अनादेशः, तुडागमः च क्रियते, तेन यः तन्नन्तशब्दः निष्पद्यते तस्य ग्रहणं <span lang="HI">भवति </span>|  कालनाम्नः इत्यनेन कालशब्दस्य पर्यायवाचिशब्दानां ग्रहणं भवति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तरप्तमपौ घः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.१.२२) इति सूत्रेण तरप्, तमप् च तद्धितप्रत्ययौ घसंज्ञकौ स्तः | प्रकृतसूत्रे घप्रत्ययः इत्यनेन तरप्-तमप्, अनयो प्रत्यययोः ग्रहणं भवति | कालशब्दः इत्यनेन कालवाचिशब्दस्य ग्रहणं भवति | <span lang="HI">तन्</span>-प्र<span lang="HI">त्ययः </span>इत्यनेन ट्यु-ट्युल् प्रत्यययोः स्थाने यः अनादेशः, तुडागमः च क्रियते, तेन यः तन्नन्तशब्दः निष्पद्यते तस्य ग्रहणं <span lang="HI">भवति </span>|  कालनाम्नः इत्यनेन कालशब्दस्य पर्यायवाचिशब्दानां ग्रहणं भवति |</span></big>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">   </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">घसंज्ञकशब्दस्य उदाहरणम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">   </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">घसंज्ञकशब्दस्य उदाहरणम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधिके पूर्वाह्णे = पूर्वाह्नेतरे, पूर्वाह्नतरे |अधिकं पूर्वाह्णम्   अह्नः पूर्वम् इति लौकिकविग्रहवाक्यम् अस्ति |अलौकिकविग्रहः = अहन् +ङस् + पूर्व+सु | '''<span lang="HI">पूर्वापराधरोत्तरमेकदेशिनैकाधिकरणे</span>'''<span lang="HI"> </span>(<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">१</span>) इति सूत्रेण अत्र तत्पुरुषसमासः विधीयते | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +अहन् </span><span style="font-family:Mangal,serif">|</span>
 
<span style="font-family:MangalNirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधिके पूर्वाह्णे = पूर्वाह्नेतरे, पूर्वाह्नतरे | अधिकं पूर्वाह्णम्   अह्नः पूर्वम् इति लौकिकविग्रहवाक्यम् अस्ति |अलौकिकविग्रहः = अहन् + ङस् + पूर्व + सु | '''पूर्वापराधरोत्तरमेकदेशिनैकाधिकरणे'''<span lang="HI"> </span>(<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">१</span>) इति सूत्रेण अत्र तत्पुरुषसमासः विधीयते | समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +अहन् </span><span style="font-family:Mangal,serif">|</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्व +अहन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">राजाहस्सखिभ्यष्टच्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (५.४.९१) इति सूत्रेण</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषस</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मासस्य<span lang="HI"> उत्तरप</span>दे<span lang="HI"> </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">राजन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">', '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">', '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सखि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' च </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एतेषु कश्चन शब्दः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विद्यते चेत्,</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् टच् इति समासान्तप्रत्ययः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| पूर्व +अहन्+टच्  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +अहन्+अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्व +अहन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">अह्नोऽह्न एतेभ्यः</span>'''( ५.४.८८) इति सूत्रेण <span lang="HI">यस्मिन् समस्तपदे </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सर्व</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शब्दः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सङ्ख्यात</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शब्दः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एकदेशवाचकः शब्दः उत अव्ययवाचकः शब्दः पूर्वपदरूपेण विद्यते</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शब्दः उत्तरपदरूपेण विद्यते</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् समासान्तप्रत्यये प्राप्ते अहन्-शब्दस्य अह्न-आदेशः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अस्मिन् उदाहरणे पूर्व इति शब्दः एकदेशवाचकः शब्दः अस्ति पूर्वपदेन विद्यते, अहन् इति शब्दः उत्तरपदेन विद्यते अतः अहन् इत्यस्य स्थाने अह्न् इति आदेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +अह्न्+अ+ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +अह्न </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''अकः सर्वणे दीर्घः''' इति सूत्रेण सर्वणदीर्घसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्न </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">अह्नोऽदन्तात् </span>'''( ८.४.७) इत्यनेन  <span lang="HI">अदन्तपूर्वपदस्था</span>त् रे<span lang="HI">फात् </span>प<span lang="HI">रस्य </span>अ<span lang="HI">ह्नादेशस्य नस्य णः स्यात् </span>|<span lang="HI"> </span> अतः पूर्वाह्न इत्यत्र णत्वं भूत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्ण  इति सिद्ध्यति | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UIMangal,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्व +अहन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">राजाहस्सखिभ्यष्टच्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (५.४.९१) इति सूत्रेण</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषस</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मासस्य<span lang="HI"> उत्तरप</span>दे<span lang="HI"> </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">राजन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">', '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">', '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सखि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' च </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एतेषु कश्चन शब्दः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विद्यते चेत्,</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् टच् इति समासान्तप्रत्ययः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| पूर्व + अहन् + टच्  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्व +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">अह्नोऽह्न एतेभ्यः</span>'''( ५.४.८८) इति सूत्रेण <span lang="HI">यस्मिन् समस्तपदे </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span>सर्व<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शब्दः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सङ्ख्यात</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शब्दः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एकदेशवाचकः शब्दः उत अव्ययवाचकः शब्दः पूर्वपदरूपेण विद्यते</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शब्दः उत्तरपदरूपेण विद्यते</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् समासान्तप्रत्यये प्राप्ते अहन्-शब्दस्य अह्न-आदेशः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अस्मिन् उदाहरणे पूर्व इति शब्दः एकदेशवाचकः शब्दः अस्ति पूर्वपदेन विद्यते, अहन् इति शब्दः उत्तरपदेन विद्यते अतः अहन् इत्यस्य स्थाने अह्न् इति आदेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अह्न्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +अह्न </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''अकः सर्वणे दीर्घः''' इति सूत्रेण सर्वणदीर्घसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्न </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">अह्नोऽदन्तात् </span>'''( ८.४.७) इत्यनेन  <span lang="HI">अदन्तपूर्वपदस्था</span>त् रे<span lang="HI">फात् </span>प<span lang="HI">रस्य </span>अ<span lang="HI">ह्नादेशस्य नस्य णः स्यात् </span>|<span lang="HI"> </span> अतः पूर्वाह्न इत्यत्र णत्वं भूत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्ण  इति सिद्ध्यति | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अग्रे '''अनयोः अतिशयेन''' पूर्वाह्णे इत्यर्थे पूर्वाह्ण+ङि </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विवचनविभज्योपपदे तरबीयसुनौ</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(५.३.५७) इति सूत्रेण <span lang="HI">द्वयोः एकः अतिशयेन प्रकृष्टः </span>इत्यर्थे </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तरप्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रत्ययः विधीयते </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्ण+ङि +तरप् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> तरप् इति प्रत्यये पकारस्य इत्संज्ञा भवति हलन्त्यम् इति सूत्रेण, तस्य लोपः इत्यनेन पकारस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> तर इति अवशिष्यते | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अग्रे '''अनयोः अतिशयेन''' पूर्वाह्णे इत्यर्थे पूर्वाह्ण + ङि +तर </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एतस्य तद्धितसमुदायस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कृत्तद्धितसमासाश्चद्विवचनविभज्योपपदे तरबीयसुनौ</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|(५.३.५७) इति सूत्रेण <span lang="HI">इदानींद्वयोः सुप्‌-प्रत्ययस्यएकः लुक्‌अतिशयेन (लोपः) भवतिप्रकृष्टः </span>स्मइत्यर्थे '''</span><span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः'</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेनstyle="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तरप्</span>परन्तु '''घकालतनेषु कालनाम्नः''' (<span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span>.<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रत्ययः विधीयते </span>.<span langstyle="HIfont-family:Arial,sans-serif">१७</span>) इत्यनेन <span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">घसंज्ञकप्रत्य</span>यात् पूर्वाह्ण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> +</span> <span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परतःङि कालनाम्नः उत्तरस्याः सप्तम्या विभाषा अलुग् भवति+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| पूर्वाह्ण+ङि + तरतरप् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आद्गुणः तरप् इति प्रत्यये पकारस्य इत्संज्ञा भवति हलन्त्यम् इति सूत्रेण, तस्य लोपः इत्यनेन पकारस्य लोपः भवति </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UIArial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा पूर्वाह्णेतरतर इति प्रातिपदिकंअवशिष्यते सिद्धं| भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण + ङि + तर </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एतस्य तद्धितसमुदायस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कृत्तद्धितसमासाश्च</span>''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''घकालतनेषु कालनाम्नः''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१७</span>) इत्यनेन <span lang="HI">घसंज्ञकप्रत्य</span>यात्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>परतः कालनाम्नः उत्तरस्याः सप्तम्या विभाषा अलुग् भवति <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| पूर्वाह्ण + ङि + तर </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आद्गुणः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा पूर्वाह्णेतर इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे घसंज्ञकशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे घसंज्ञकशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्णेतर + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| तर इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णेतर +ङि </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <span lang="HI">पूर्वाह्णेतर</span>+ इ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''पूर्वाह्णेतरे''' इति समासः <span lang="HI">सिद्द्यति </span>| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्णेतर + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| तर इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णेतर + ङि </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्णेतर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ इ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''पूर्वाह्णेतरे''' इति समासः <span lang="HI">सिद्द्यति </span>| </span></big>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे घसंज्ञकशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्णतर इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | पूर्वाह्णतर + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| तर इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णतर +ङि '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्णतर+इ</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  '''पूर्वाह्णेतरे''' इति समासः सिद्धः भवति |</span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><u>यस्मिन् पक्षे घसंज्ञकशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् भवति तस्मिन् पक्षे</u></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्णतर इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | पूर्वाह्णतर + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| तर इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णतर +ङि '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्णतर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  '''पूर्वाह्णेतरे''' इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आहत्य '''पूर्वाह्णेतरे पूर्वाह्णतरे''' इति रूपद्वयं सिद्धं भवति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एवमेव<big>आहत्य '''पूर्वाह्णेतरे पूर्वाह्णतरे''' इति रूपद्वयं सिद्धं भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अह्नः पूर्वं = पूर्वाह्णेतमे, पूर्वाह्णतमे | अत्यधिकं पूर्वाह्णम् इत्यर्थः| प्रक्रिया यथा पूर्वोक्ता| तमप् इति तद्धितप्रत्ययः विधीयते '''अतिशायने तमबिष्ठनौ''' (<span lang="HI">५</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">५५</span>)  इति सूत्रेण | अन्यानि सोपानानि समानानि भवन्ति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>एवमेव –</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अह्नः पूर्वं = पूर्वाह्णेतमे, पूर्वाह्णतमे | अत्यधिकं पूर्वाह्णम् इत्यर्थः | प्रक्रिया यथा पूर्वोक्ता | तमप् इति तद्धितप्रत्ययः विधीयते '''अतिशायने तमबिष्ठनौ''' (<span lang="HI">५</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">५५</span>)  इति सूत्रेण | अन्यानि सोपानानि समानानि भवन्ति |</big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विवचनविभज्योपपदे तरबीयसुनौ</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(५.३.५७) = <span lang="HI">द्वयोः एकः अतिशयेन प्रकृष्टः अस्ति</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्मिन् सन्दर्भे</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा च केचन पदार्थाः विभज्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एते पदार्थाः अन्येभ्यः केभ्य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">श्चित्<span lang="HI"> प्रकृष्टाः सन्ति</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति वक्तव्यमस्ति चेत् तस्मिन् सन्दर्भे प्रातिपदिकात् स्वार्थे तरप्-प्रत्ययः तथा ईयसुँन्-प्रत्ययः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> केभ्यचन तिङन्तेभ्यः अपि अस्मिन्नेव सन्दर्भे </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तरप्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रत्ययः विधीयते </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| उदा – रामकृष्णयोः रामः शान्ततरः आसीत् | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतिशायनेद्विवचनविभज्योपपदे तमबिष्ठनौतरबीयसुनौ</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(५.३.५७) = <span lang="HI">द्वयोः एकः अतिशयेन प्रकृष्टः अस्ति</span></span>.<span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span>.<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">५५अस्मिन् सन्दर्भे</span>)<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:MangalNirmala UI,sans-serif">तथा च केचन पदार्थाः विभज्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रकर्षेणएते पदार्थाः अन्येभ्यः केभ्य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">श्चित्<span lang="HI"> प्रकृष्टाः सन्ति</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यस्मिन्इति वक्तव्यमस्ति चेत् तस्मिन् सन्दर्भे प्रातिपदिकात् स्वार्थे तमप्तरप्-प्रत्ययः तथा इष्ठन्ईयसुँन्-प्रत्ययः प्रत्ययौभवति भवतः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> केभ्यचन तिङन्तेभ्यः अपि अस्मिन्नेव सन्दर्भे </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तरप्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रत्ययः विधीयते </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| उदा- सर्वेषु छात्रेषुरामकृष्णयोः रामः पटुतमःशान्ततरः आसीत् अस्ति| </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">अतिशायने तमबिष्ठनौ</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">५</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">५५</span>) =</span> <span lang="HI" style="font-stretchfamily:normal;lineNirmala UI,sans-height:normal;serif">प्रकर्षेण</span><span style="font-family:Times NewNirmala RomanUI,sans-serif">' </span></span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कालवाचकस्यइत्यस्मिन् सन्दर्भे प्रातिपदिकात् स्वार्थे तमप् तथा इष्ठन् प्रत्ययौ भवतः उदाहरणम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| उदा- सर्वेषु छात्रेषु रामः पटुतमः अस्ति|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman"> </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कालवाचकस्य उदाहरणम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्णे काले = पूर्वाह्णेकाले, पूर्वाह्णकाले |<span lang="HI"> प्रक्रिया </span>यथापूर्विक्ता | अलौकिकविग्रहः = पूर्वाह्ण +ङि + काल+ ङि| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्ण +ङि + काल+ ङि</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकसंज्ञा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> भवति </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कृत्तद्धितसमासाश्च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''घकालतनेषु कालनाम्नः''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१७</span>) इत्यनेन कालवाचिशब्दात्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परतः कालनाम्नः उत्तरस्याः सप्तम्या विभाषा अलुग् भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्णे काले = पूर्वाह्णेकाले, पूर्वाह्णकाले |<span lang="HI"> प्रक्रिया </span>यथापूर्विक्ता | अलौकिकविग्रहः = पूर्वाह्ण + ङि + काल + ङि | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्ण +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + काल</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ ङि</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">प्रातिपदिकसंज्ञा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> भवति </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कृत्तद्धितसमासाश्च</span>''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''घकालतनेषु कालनाम्नः''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१७</span>) इत्यनेन कालवाचिशब्दात्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>परतः कालनाम्नः उत्तरस्याः सप्तम्या विभाषा अलुग् भवति <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे कालवाचकशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण+ङि + काल </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आद्गुणः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा पूर्वाह्णेकाल इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | पूर्वाह्णेकाल + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| काल इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णेकाल +ङि '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्णेकाल+इ</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''पूर्वाह्णेकाले''' इति समासः सिद्धः भवति |</span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे कालवाचकशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण + ङि + काल </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आद्गुणः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा पूर्वाह्णेकाल इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | पूर्वाह्णेकाल + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् भवति | काल इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णेकाल +</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्णेकाल</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''पूर्वाह्णेकाले''' इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे कालवाचकशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण + काल </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आद्गुणः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा पूर्वाह्णकाल इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | पूर्वाह्णकाल + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| काल इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णकाल + ङि '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्णकाल</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''पूर्वाह्णकाले''' इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Mangal,serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>आहत्य रूपद्वयं सिद्धं भवति '''पूर्वाह्णेकाले, पूर्वाह्णकाले''' इति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तन्-प्रत्ययान्तस्य उदाहरणम् –</span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्णे समये = पूर्वाह्णेतने , पूर्वाह्णतने | अह्नः पूर्वम् = पूर्वाह्णः | पूर्व + अहन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">राजाहस्सखिभ्यष्टच्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (५.४.९१) इति सूत्रेण</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषस</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मासस्य<span lang="HI"> उत्तरप</span>दे<span lang="HI"> </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">राजन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">', '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">', '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सखि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' च </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एतेषु कश्चन शब्दः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विद्यते चेत्,</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् टच् इति समासान्तप्रत्ययः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| पूर्व + अहन् + टच्  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्व </span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">अह्नोऽह्न एतेभ्यः</span>'''( ५.४.८८) इति सूत्रेण <span lang="HI">यस्मिन् समस्तपदे </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सर्व</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शब्दः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सङ्ख्यात</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शब्दः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एकदेशवाचकः शब्दः उत अव्ययवाचकः शब्दः पूर्वपदरूपेण विद्यते</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अहन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शब्दः उत्तरपदरूपेण विद्यते</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् समासान्तप्रत्यये प्राप्ते अहन्-शब्दस्य अह्न-आदेशः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अस्मिन् उदाहरणे पूर्व इति शब्दः एकदेशवाचकः शब्दः अस्ति पूर्वपदेन विद्यते, अहन् इति शब्दः उत्तरपदेन विद्यते अतः अहन् इत्यस्य स्थाने अह्न् इति आदेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अह्न्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ+ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्व +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अह्न </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''अकः सर्वणे दीर्घः''' इति सूत्रेण सर्वणदीर्घसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्न </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">अह्नोऽदन्तात् </span>'''( ८.४.७) इत्यनेन  <span lang="HI">अदन्तपूर्वपदस्था</span>त् रे<span lang="HI">फात् </span>प<span lang="HI">रस्य </span>अ<span lang="HI">ह्नादेशस्य नस्य णः स्यात् </span>|<span lang="HI"> </span> अतः पूर्वाह्न इत्यत्र णत्वं भूत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्ण  इति सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण + ङि </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विभाषा पूर्वाह्णापराह्णाभ्याम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (४.३.२४) इति सूत्रेण <span lang="HI">पूर्वाह्ण</span>-अ<span lang="HI">पराह्ण</span>-<span lang="HI">शब्दाभ्यां विभाषा ट्युट्युलौ प्रत्ययौ भवतः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तुट् च तयोरागमः </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अतः</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विभाषा पूर्वाह्णापराह्णाभ्याम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (४.३.२४) इति सूत्रेण पूर्वाह्ण इति शब्दात् ट्यु इति प्रत्ययः विधीयते, तुट् इति आगमः अपि भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्ण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तुट् ट्यु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ट्यु इति प्रत्यये टकारस्य इत्संज्ञा '''चुटू''' इत्यनेन; तस्य लोपः इत्यनेन टकारस्य लोपः; यु इति अवशिष्यते | तुट् इति आगमः टित्वात् ट्यु इति प्रत्ययस्य आदौ आयाति '''आद्यन्तौ टकितौ''' ( १.१.४६) इत्यनेन सूत्रेण | तुट् इति आगमे टकारस्य इत्संज्ञा भूत्वा लोपः भवति, अकारः उच्चारणार्थः , तकारः एव अवशिष्यते |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण +ङि + त् +यु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">युवोरनाकौ</span>''' (७.१.१) इत्यनेन <span lang="HI">अङ्गात् परस्य प्रत्ययस्य आदौ विद्यमानस्य </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">युँ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वुँ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अक</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण +ङि +त्+ यु इत्यत्र यु इत्यस्य स्थाने अन इति आदेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण +ङि + त्+ अन</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण +ङि +तन इति भवति | पूर्वाह्ण +ङि +तन इत्यस्य प्रातिपदिकसंज्ञा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> भवति </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कृत्तद्धितसमासाश्च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''घकालतनेषु कालनाम्नः''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१७</span>) इत्यनेन तनप्रत्ययान्तात्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परतः कालनाम्नः उत्तरस्याः सप्तम्या विभाषा अलुग् भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण + ङि + त् + यु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">युवोरनाकौ</span>''' (७.१.१) इत्यनेन <span lang="HI">अङ्गात् परस्य प्रत्ययस्य आदौ विद्यमानस्य </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">युँ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">इत्यस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">अन</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">आदेशः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, '</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">वुँ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">इत्यस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">अक</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">आदेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण +</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">त्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ यु इत्यत्र यु इत्यस्य स्थाने अन इति आदेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + त्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ अन</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण +ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तन इति भवति | पूर्वाह्ण +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तन इत्यस्य प्रातिपदिकसंज्ञा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> भवति </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">कृत्तद्धितसमासाश्च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI"> (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''घकालतनेषु कालनाम्नः''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१७</span>) इत्यनेन तनप्रत्ययान्तात्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>परतः कालनाम्नः उत्तरस्याः सप्तम्या विभाषा अलुग् भवति <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे तनप्रत्ययान्तशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे तनप्रत्ययान्तशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण+ङि + तन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आद्गुणः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा पूर्वाह्णेतन इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | पूर्वाह्णेतन + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| तन इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णेतन +ङि '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्णेतन+इ</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''पूर्वाह्णेतने''' इति समासः सिद्धः भवति |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण + ङि + तन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आद्गुणः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा पूर्वाह्णेतन इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | पूर्वाह्णेतन + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| तन इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णेतन + ङि '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्णेतन</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''पूर्वाह्णेतने''' इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे तनप्रत्ययान्तशब्दः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्ण + तन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वाह्णतन इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | पूर्वाह्णतन + <span lang="HI">ङि </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सुबुत्पत्तिः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| तन इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पूर्वाह्णतन + ङि '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पूर्वाह्णतन</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''पूर्वाह्णतने''' इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>आहत्य रूपद्वयं सिद्धं भवति '''पूर्वाह्णेतने, पूर्वाह्णतने''' इति |</big></span>
 
<span style="font-family:Mangal,serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१७)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman"> </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शयवासवासिष्वकालात्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.१८)= <span lang="HI">शय वास वासि</span>न् इत्येते<span lang="HI">षु उत्तरपदे</span>षु हलन्तात् अदन्तात् अ<span lang="HI">कालवाचिनः</span> ( कालवाचिनः शब्दात् भिन्नः शब्दः इत्यर्थः)<span lang="HI"> उत्तरस्याः सप्त</span>म्याः<span lang="HI"> विभाषा अलुक् भवति</span> | शयश्च वासश्च वासी च, तेषाम् इतरेतरयोगद्वन्द्वः, शयवासवासिनः तेषु, शयवासवासिषु |  न कालोऽकालः तस्मात् कालात् , नञ्तत्पुरुषः | शयवासवासिषु सप्तम्यनतम्, अकालात् पञ्चम्यन्तम् | '''विभाषा वर्षक्षरशरवरात्''' (६.३.१६) इत्यस्मात् सूत्रात्  विभाषा इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् हलदन्तात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌'''—'''</span>'''हलदन्तात् अकालात् सप्तम्याः अलुक् शयवासवासिषु उत्तरपदे विभाषा'''|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">खे शेते = खेशयः, खशयः | आकाशे यः निद्रां करोति सः इत्यर्थः | ख + ङि + शी( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">अधिकरणे शेतेः </span>'''( ३.२.१५) इति सूत्रेण  <span lang="HI">शे</span>तेः<span lang="HI"> धा</span>तोः अ<span lang="HI">धिकरणे सुबन्त</span>-<span lang="HI"> उपपदे अच् प्रत्ययो </span>भवति | अतः ख + ङि + शी ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः अच्-प्रत्ययस्य विधानेन ख</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शी +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अच् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  ख</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शी +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना शी इत्यस्य ईकारस्य गुणः भवति '''<span lang="HI">सार्वधातुकार्धधातुकयोः</span>'''<span lang="HI"> (७.३.८४)</span> | <span lang="HI"> '''सार्वधातुकार्धधातुकयोः''' (७.३.८४) </span>इत्यनेन <span lang="HI">इगन्ताङ्गस्य इकः गुणः भवति सार्वधातुके आर्धधातुके च प्रत्यये परे </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ख</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शे</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> एचोऽवायवः इत्यनेन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ख</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ ङि +</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शय्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ख</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ शय इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये शय इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः ख + ङि + शय </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = ख + ङि + शय </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''शयवासवासिष्वकालात्''' ( ६.३.१८) इत्यनेन <span lang="HI">शय वास वासि</span>न् इत्येते<span lang="HI">षु उत्तरपदे</span>षु हलन्तात् अदन्तात् अ<span lang="HI">कालवाचिनः उत्तरस्याः सप्त</span>म्याः<span lang="HI"> विभाषा अलुक् भवति | </span>| </spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे शय इत्यस्मात् उत्तरपदात् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ख + ङि + शय</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ख + इ + शय </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा खेशय इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा खेशय + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| शय इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | खेशय + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''खेशयः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे शय इत्यस्मात् उत्तरपदात् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य लुक् भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ख + शय </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  खशय इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा खशय+सु इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| शय इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | खशय + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''खशयः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<big> </big>
 
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>आहत्य '''खेशयः, खशयः''' इति रूपद्वयं सिद्धं भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव –</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>ग्रामे वासः यस्य सः = ग्रामेवासः, ग्रामवासः|<span lang="HI"> अलौकिकविग्रहः</span> = ग्रामे + ङि + वास + सु | अत्र व्यधिकरणबहुव्रीहिसमासः विधीयते | <span lang="HI">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span> | <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''शयवासवासिष्वकालात्''' ( ६.३.१८) इत्यनेन <span lang="HI">शय वास वासि</span>न् इत्येते<span lang="HI">षु उत्तरपदे</span>षु  हलन्तात् अदन्तात् अ<span lang="HI">कालवाचिनः उत्तरस्याः सप्त</span>म्याः<span lang="HI"> विभाषा अलुक् भवति |</spanbig>| </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे वास इत्यस्मात् उत्तरपदात् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ग्राम + ङि + वास</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ग्राम + इ + वास </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा ग्रामेवास इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति |</span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा ग्रामेवास + सु इति भवति | बहुव्रीहिसमासः अन्यपदार्थप्रधानः अस्ति| अन्यपदार्थः कोपि पुरुषः इति कृत्वा अयं समासः पुंलिङ्गे भवति | <span lang="HI">ग्रामेवास </span>+ सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''ग्रामेवासः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे वास इत्यस्मात् उत्तरपदात् पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य लुक् भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ग्राम + वास </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <span lang="HI">ग्रामवास </span>इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा ग्रामेवास + सु इति भवति | बहुव्रीहिसमासः अन्यपदार्थप्रधानः अस्ति | अन्यपदार्थः कोपि पुरुषः इति कृत्वा अयं समासः पुंलिङ्गे भवति |  ग्रामवास + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''ग्रामवासः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>'''
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>आहत्य रूपद्वयम् – '''ग्रामेवासः, ग्रामवासः''' |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एवमेव ग्रामे वसति = ग्रामेवासी, ग्रामवासी | ग्रामे एव यः सामान्यतया वासं करोति सः इत्यर्थः| ग्राम + ङि + वस्( (धातु)  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''ग्रामे वसति तच्छीलमस्य''' इत्यर्थे ग्राम + ङि + व इति धातुतः ''' '''<span lang="HI">सुबन्त</span>-<span lang="HI"> उपपदे </span>णिनि<span lang="HI"> प्रत्ययो </span>भवति, उपधावृद्धिः अपि भवति | अतः ग्राम + ङि + वस् ( धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> उपधावृद्धिः भवति तथा च कृत्संज्ञकः णिनि-प्रत्ययस्य विधानेन ग्राम</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वास् + णिनि </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  ग्राम</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + वास् +इन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ग्राम</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वासिन् इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये वासिन् इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः ग्रामे + ङि + वासिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = ग्राम + ङि + वासिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''शयवासवासिष्वकालात्''' ( ६.३.१८) इत्यनेन <span lang="HI">शय वास वासि</span>न् इत्येते<span lang="HI">षु उत्तरपदे</span>षु हलन्तात् अदन्तात् अ<span lang="HI">कालवाचिनः उत्तरस्याः सप्त</span>म्याः<span lang="HI"> विभाषा अलुक् भवति | </span>| </spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><u>यस्मिन् पक्षे वासिन् इति उत्तरपदे परे पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य विकल्पेन लुक् न भवति तस्मिन् पक्षे</u></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ग्राम + ङि + वासिन्</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ग्राम</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ इ + वासिन्</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''आद्गुणः''' इति सूत्रेण गुणसन्धिं कृत्वा ग्रामेवासिन् इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा ग्रामेवासिन् +सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| वासिन् इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | ग्रामेवासिन् + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">सर्वनामस्थाने चासम्बुद्धौ</span>'''<span lang="HI"> (६.४.८) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> नः अङ्गस्य उपधायाः दीर्घः सर्वनामस्थाने असम्बुद्धौ च </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः ग्रामेवासीन्+ सु इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन हलन्तात् प्रातिपदिकात् सु इति प्रत्ययस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ग्रामेवासीन्</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI"> (८.२.७) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ग्रामेवासी इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे वासिन् इति उत्तरपदे परे पूर्वपदस्य ङि इति प्रत्ययस्य लुक् भवति तस्मिन् पक्षे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></u></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ग्राम + वासिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ग्रामवासिन् इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा ग्रामवासिन्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| वासिन् इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | ग्रामवासिन् + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">सर्वनामस्थाने चासम्बुद्धौ</span>'''<span lang="HI"> (६.४.८) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> नः अङ्गस्य उपधायाः दीर्घः सर्वनामस्थाने असम्बुद्धौ च </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः ग्रामवासीन् + सु इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span> '''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन हलन्तात् प्रातिपदिकात् सु इति प्रत्ययस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ग्रामवासीन्</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI"> (८.२.७) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ग्रामवासी इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>आहत्य रूपद्वयं = '''ग्रामेवासी, ग्रामवासी |'''</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>भूमौ शेते = भूमिशयः इति समासे '''शयवासवासिष्वकालात्''' ( ६.३.१८) इति सूत्रेण पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुक् न भवति यतोहि सूत्रं तत्र एव कार्यं करोति यत्र  हलन्तात् अदन्तात् अ<span lang="HI">कालवा</span>ची शब्दः अस्ति | अत्र अकालवाची शब्दः भूमि इति | अयं शब्दः हलन्तः अथवा अदन्तः नास्ति इति कृत्वा <u>भूमौशयः इति समासः न भवति</u> | अत्र तु एकमेव रूपम् अस्ति भूमिशयः इति |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भूमि + ङि + शी( (धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">अधिकरणे शेतेः </span>'''( ३.२.१५) इति सूत्रेण  <span lang="HI">शे</span>तेः<span lang="HI"> धा</span>तोः अ<span lang="HI">धिकरणे सुबन्त</span>-<span lang="HI"> उपपदे अच् प्रत्ययो </span>भवति | अतः भूमि + ङि + शी ( (धातु) </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  कृत्संज्ञकः अच्-प्रत्ययस्य विधानेन भूमि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शी +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अच् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  भूमि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शी +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना शी इत्यस्य ईकारस्य गुणः भवति '''<span lang="HI">सार्वधातुकार्धधातुकयोः</span>'''<span lang="HI"> (७.३.८४)</span>| <span lang="HI"> '''सार्वधातुकार्धधातुकयोः''' (७.३.८४) </span>इत्यनेन <span lang="HI">इगन्ताङ्गस्य इकः गुणः भवति सार्वधातुके आर्धधातुके च प्रत्यये परे </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> भूमि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शे</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''एचोऽवायवः''' इत्यनेन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> भूमि</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ ङि +</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शय्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भूमि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ शय इति निष्पद्यते | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये शय इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः भूमि + ङि + शय </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 841 ⟶ 865:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = भूमि + ङि + शय </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन</span>| अत्र '''शयवासवासिष्वकालात्''' ( ६.३.१८) इति सूत्रेण पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुक् न भवति यतोहि भूमि इति पूर्वपदं न हलन्तं न वा अदन्तम् | </span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भूमि + शय </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  भूमिशय इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा भूमिशय</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| शय इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | भूमिय + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''भूमिशयः''' इति समासः सिद्ध्यति | अत्र एकमेव रूपम् अस्ति भूमिशयः इति | भूमौशयः इति समासः न सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अपो योनियन्मतुषु इति वार्तिकम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अस्ति | वार्तिकार्थः = योनि, यत्, मतु इत्येतेषु कश्चन शब्दः उत्तरपदे चेत् अप् इति पूर्वपदात् सप्तम्याः अलुक् भवति | योनि इति शब्दः, यत् इति प्रत्ययः तथा मतु ( मतुप्) इत्यपि प्रत्ययः |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्सु योनिः यस्य सः = अप्सुयोनिः | यस्य योनिः ( उत्पत्तिः) जले अस्ति सः इत्यर्थः |  अप् + सुप् + योनि + सु इति अलौकिकविग्रहः | व्यधिकरणबहुव्रीहिसमासः विधीयते अत्र | अप् + सुप् + योनि + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''अपो योनियन्मतुषु''' इत्यनेन वार्तिकेन योनि, इति शब्दः उत्तरपदे चेत् अप् इति पूर्वपदात् सप्तम्याः अलुक् भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुप् + योनि </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप्सुयोनि इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा आप्सुयोनि + सु इति भवति | बहुव्रीहिसमासः अन्यपदार्थप्रधानः अस्ति | अन्यपदार्थः कोपि पुरुषः इति कृत्वा अयं समासः पुंलिङ्गे भवति | आप्सुयोनि + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''आप्सुयोनि''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्सुभवः = अप्सव्यः | जले यः उत्पद्यते | अप् + सुप् इत्यस्मात् '''<span lang="HI">दिगादिभ्यो यत्</span>''' ( ४.३.५४) इति सूत्रेण <span lang="HI">दिशित्येवमादिभ्यः प्रातिपदिकेभ्यः यत् प्रत्ययो भवति तत्र भवः इत्येतस्मिन् विषये </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुप् + यत् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तद्धितप्रयुक्तस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कृत्तद्धितसमासाश्च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''अपो योनियन्मतुषु''' इत्यनेन वार्तिकेन यत्प्रत्ययान्तः शब्दः उत्तरपदे चेत् अप् इति पूर्वपदात् सप्तम्याः अलुक् भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुप् + </span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यत् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप्सु</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">य इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''<span lang="HI">ओर्गुणः</span>''' ( ६.४.१४६) इत्यनेन <span lang="HI">उवर्णान्तस्य भसंज्ञकस्य तद्धितप्रत्यये परे गुणादेशः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप्सु इत्यस्य गुणः भवति यत् इति तद्धितप्रत्यये परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप्सो</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">य</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वान्तो यि प्रत्यये</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.१.७९) इत्यनेन <span lang="HI">ओकार-औकारयोः यकारादि-प्रत्यये परे क्रमेण अव्/आव् आदेशाः भवन्ति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्स्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अव्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">य = अप्सव्य इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | </span></big>
 
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा अप्सव्य + सु इति भवति| | अप्सव्य + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''अप्सव्यः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्सुमन्तौ आज्यभागौ | यज्ञे अप्सु इत्यादीनां मन्त्राणां उच्चारणं भवति |  अप्सु इति यदीयमन्त्रयोः अस्ति इत्यस्मिन् अर्थे अप् + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्मात्  '''तदस्यास्त्यस्मिन्नि मतुप्''' ( ५.२.९४) इति सूत्रेण मतुप् -प्रत्ययः  विधीयते | अतः  अप् + सु + मत् इति भवति | तद्धितप्रयुक्तस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कृत्तद्धितसमासाश्च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>परन्तु '''अपो योनियन्मतुषु''' इत्यनेन वार्तिकेन मतुप्प्रत्ययान्तः शब्दः उत्तरपदे चेत् अप् इति पूर्वपदात् सप्तम्याः अलुक् भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु + मत्</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप्सु</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मत् इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्सुमत् इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा अप्सुमत् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">औ इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अधुना</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उगिदचां सर्वनामस्थानेऽधातोः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.१.७०) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> सर्वनामस्थानसंज्ञक-प्रत्यये परे धातुभिन्न-उगितः नुमागमो भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अप्सुमन्त्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">औ =<span lang="HI"> </span> '''अप्सुमन्तौ''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अपो योनियन्मतुषु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति वार्तिके मतभेदाः सन्ति | '''''' भाष्यकारः '''अलुगुत्तरपदे''' ( ६.३.१) इति सूत्रस्य व्याख्यानस्य चर्चासमये अपो योनियन्मतिषु चोपसंख्यानम् इति वार्तिकस्य चर्चा अस्ति |  वार्तिककारः अलुक्-विधानस्य प्रसङ्गे एकवच्च इति कथनद्वारा केवलम् एकवचने एव अलुक् इत्यस्य प्रस्तावः कृतः दृश्यते | तस्य अनावश्यकता प्रदर्श्य गोषुचरः, वर्षासुजः, अप्सुयोनिः, अप्सव्यः, अप्सुमतिः इत्यादीनां बहुचनानां विग्रहे अलुक् कथं जायते ? </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'''अपो योनियन्मतुषु''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति वार्तिके मतभेदाः सन्ति<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">।</span> भाष्यकारः '''अलुगुत्तरपदे''' ( ६.३.१) इति सूत्रस्य व्याख्यानस्य चर्चासमये अपो योनियन्मतिषु चोपसंख्यानम् इति वार्तिकस्य चर्चा अस्ति |  वार्तिककारः अलुक्-विधानस्य प्रसङ्गे एकवच्च इति कथनद्वारा केवलम् एकवचने एव अलुक् इत्यस्य प्रस्तावः कृतः दृश्यते | तस्य अनावश्यकता प्रदर्श्य गोषुचरः, वर्षासुजः, अप्सुयोनिः, अप्सव्यः, अप्सुमतिः इत्यादीनां बहुचनानां विग्रहे अलुक् कथं जायते ?</big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्सुमन्तौ इत्यत्र तु एकवद्भावस्य प्रयोगः नास्ति यतोहि अप्सुमत् इति कथनेन एकत्वमात्रस्य एव बोधकः अस्ति, यतोहि आहुतीनां विवरणे अप्सु इति शब्देन युक्तमन्त्रे प्रयुक्तस्य अप्सु इति शब्दः एकसंख्यायाः बोधकः अस्ति| अन्यविषयः यत् मतुषु इति पाठः अपि समीचीनः नास्ति यतोहि अप्सुमत् इति शब्दः केवलम् अनुकरणात्मकः इति कृत्वा '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>सुब्लुक् न प्राप्यते | एवञ्च अलुक्-विधानस्य विषयः एव नास्ति | अतः एव मतुषु इत्यस्य स्थाने मतिषु इति पाठः उपयुक्तः अस्ति| एतादृपाठेन वार्तिकार्थः भवति - योनि, यत्, मति इत्येतेषु कश्चन शब्दः उत्तरपदे चेत् अप् इति पूर्वपदात् सप्तम्याः अलुक् भवति  इति| तनुसारं अप्सुयोनिः अप्सव्यः, अप्सुमतिः इति उदाहरणानि सिद्ध्यन्ति|</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अप्सुमन्तौ इत्यत्र तु एकवद्भावस्य प्रयोगः नास्ति यतोहि अप्सुमत् इति कथनेन एकत्वमात्रस्य एव बोधकः अस्ति, यतोहि आहुतीनां विवरणे अप्सु इति शब्देन युक्तमन्त्रे प्रयुक्तस्य अप्सु इति शब्दः एकसंख्यायाः बोधकः अस्ति | अन्यविषयः यत् मतुषु इति पाठः अपि समीचीनः नास्ति यतोहि अप्सुमत् इति शब्दः केवलम् अनुकरणात्मकः इति कृत्वा '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>सुब्लुक् न प्राप्यते | एवञ्च अलुक्-विधानस्य विषयः एव नास्ति | अतः एव मतुषु इत्यस्य स्थाने मतिषु इति पाठः उपयुक्तः अस्ति| एतादृपाठेन वार्तिकार्थः भवति - योनि, यत्, मति इत्येतेषु कश्चन शब्दः उत्तरपदे चेत् अप् इति पूर्वपदात् सप्तम्याः अलुक् भवति  इति| तनुसारं अप्सुयोनिः अप्सव्यः, अप्सुमतिः इति उदाहरणानि सिद्ध्यन्ति |</big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big> </big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१८)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नेन्सिद्धबध्नातिषु च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) = <span lang="HI">इन्नन्ते उत्तरपदे</span>,<span lang="HI"> सिद्धशब्दे</span>,<span lang="HI"> ब</span>न्ध्-धा<span lang="HI">तौ च परतः </span>पूर्वपदस्य <span lang="HI">सप्तम्याः अलुग् न भवति</span>| अर्थात् इन्-प्रत्ययान्तशब्दः, सिद्ध-शब्दः, बन्ध्-धातुः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुक् न भवति | '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' ( ६.३.१४)  इत्यस्य इदं निषेधकसूत्रम् अस्ति | बध्नाति इति पदं श्तिप् -प्रत्ययान्तः अस्ति | अनेन कारणेन बन्ध् -धातुतः यः कोपि कृत्प्रत्ययः परः चेदपि अस्य सूत्रस्य कार्यं भवति| इन् च सिद्धश्च बध्नातिश्च तेषाम् इतरेतरयोद्वन्द्वः इन्सिद्धबध्नातयः तेषु इन्सिद्धबध्नातिषु सप्तम्यन्तं, नाव्ययम्| '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' ( ६.३.१४)  इत्यस्मात् मण्डुकप्लुत्या तत्पुरुषे इत्यस्य अनुवृत्तिः| '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''तत्पुरुषे''' '''इन्सिद्धबध्नातिषु च  उत्तरपदेषु सप्तम्याः अलुक् न''' |</span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१८)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नेन्सिद्धबध्नातिषु च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) = <span lang="HI">इन्नन्ते उत्तरपदे</span>,<span lang="HI"> सिद्धशब्दे</span>,<span lang="HI"> ब</span>न्ध्-धा<span lang="HI">तौ च परतः </span>पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुग् न भवति | अर्थात् इन्-प्रत्ययान्तशब्दः, सिद्ध-शब्दः, बन्ध्-धातुः उत्तरपदे चेत् पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुक् न भवति | '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' ( ६.३.१४)  इत्यस्य इदं निषेधकसूत्रम् अस्ति | बध्नाति इति पदं श्तिप् -प्रत्ययान्तः अस्ति | अनेन कारणेन बन्ध् -धातुतः यः कोपि कृत्प्रत्ययः परः चेदपि अस्य सूत्रस्य कार्यं भवति | इन् च सिद्धश्च बध्नातिश्च तेषाम् इतरेतरयोद्वन्द्वः इन्सिद्धबध्नातयः तेषु इन्सिद्धबध्नातिषु सप्तम्यन्तं, नाव्ययम् | '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' ( ६.३.१४)  इत्यस्मात् मण्डुकप्लुत्या तत्पुरुषे इत्यस्य अनुवृत्तिः | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''तत्पुरुषे''' '''इन्सिद्धबध्नातिषु च  उत्तरपदेषु सप्तम्याः अलुक् न''' |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">      </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थण्डिले <span lang="HI">शेते तत् </span>व्रतम् अस्य = स्थण्डिलशायी | अर्थात् यः भूमौ शयनस्य व्रतम् आचरति | स्थण्डिल+ङि पूर्वकः शी-धातुतः '''व्रते''' ( ३.२.८०)  इति सूत्रेण कृत्संज्ञकः णिनि-प्रत्ययः विधीयते| '''व्रते''' ( ३.२.८०) इति सूत्रं वदति <span lang="HI">व्रते गम्यमाने सुबन्त</span>-<span lang="HI">उपपदे धातोः णिनिः प्रत्ययो भवति</span>| णिनि इति प्रत्यये णकारस्य इत्संज्ञा भवति '''चुटू''' इत्यनेन, इकारस्य इत्संज्ञा भवति '''उपदेशेऽजनुनासिक इत्''' इत्यनेन | '''तस्य लोपः''' इत्यनेन इत्संज्ञकयोः वर्णयोः लोपः भवति |</span>
 
<big>१)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थण्डिले <span lang="HI">शेते तत् </span>व्रतम् अस्य = स्थण्डिलशायी | अर्थात् यः भूमौ शयनस्य व्रतम् आचरति | स्थण्डिल + ङि पूर्वकः शी-धातुतः '''व्रते''' ( ३.२.८०)  इति सूत्रेण कृत्संज्ञकः णिनि-प्रत्ययः विधीयते | '''व्रते''' (३.२.८०) इति सूत्रं वदति <span lang="HI">व्रते गम्यमाने सुबन्त</span>-उपपदे धातोः णिनिः प्रत्ययो भवति | णिनि इति प्रत्यये णकारस्य इत्संज्ञा भवति '''चुटू''' इत्यनेन, इकारस्य इत्संज्ञा भवति '''उपदेशेऽजनुनासिक इत्''' इत्यनेन | '''तस्य लोपः''' इत्यनेन इत्संज्ञकयोः वर्णयोः लोपः भवति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थण्डिल+ङि+ शी+इन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">णिनि इति प्रत्ययः णित् इति कृत्वा अत्र '''अचो ञ्णिति''' (७.२.११५) इति सूत्रेण <span lang="HI">अजन्ताङ्गस्य अन्त्यवर्णस्य वृद्धिः भवति ञिति णिति प्रत्यये परे </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शी इत्यस्मिन् इकारस्य वृद्धिः ऐकारः </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थण्डिल+ङि+ शै+इन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एचोऽयवायवः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.१.७८) इत्यनेन ऐकारस्य स्थाने आय आदेशः भवति अचि परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्थण्डिल+ङि + शाय्+इन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्थण्डिल+ङि + शायिन् इति भवति | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये शायिन् इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः स्थण्डिल+ङि + शायिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थण्डिल + ङि + शी + इन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">णिनि इति प्रत्ययः णित् इति कृत्वा अत्र '''अचो ञ्णिति''' (७.२.११५) इति सूत्रेण <span lang="HI">अजन्ताङ्गस्य अन्त्यवर्णस्य वृद्धिः भवति ञिति णिति प्रत्यये परे </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शी इत्यस्मिन् इकारस्य वृद्धिः ऐकारः </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थण्डिल</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ शै</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एचोऽयवायवः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.१.७८) इत्यनेन ऐकारस्य स्थाने आय आदेशः भवति अचि परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्थण्डिल</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + शाय्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> स्थण्डिल</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + शायिन् इति भवति | '''गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः''' इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये शायिन् इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः स्थण्डिल + ङि + शायिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span>तत्पुरुषश्च समासो भवति <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = स्थण्डिल+ङि + शायिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन</span>| अत्र </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = स्थण्डिल + ङि + शायिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>''' (२.४.७१) इत्यनेन | अत्र </span></big>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषे कृति बहुलम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१४</span>) इत्यनेन <span lang="HI">तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः </span>अ<span lang="HI">लुग् </span>प्राप्तः अस्ति | परन्तु '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इत्यनेन <span lang="HI">इन्नन्ते उत्तरपदे पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुग् न भवति</span>| '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इति सूत्रं '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' ( ६.३.१४) इति सूत्रस्य निषेधः क्रियते येन सुब्लुक् पुनः प्राप्यते | फलितार्थः अत्र स्थण्डिल+ङि इत्यत्र सप्तम्याः लुक् भवति | अतः स्थण्डिल+ शायिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थाण्डिलशायिन्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति प्रातिपदिकं सिद्धम्| </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषे कृति बहुलम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१४</span>) इत्यनेन <span lang="HI">तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः </span>अ<span lang="HI">लुग् </span>प्राप्तः अस्ति | परन्तु '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इत्यनेन <span lang="HI">इन्नन्ते उत्तरपदे पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुग् न भवति</span>| '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इति सूत्रं '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' ( ६.३.१४) इति सूत्रस्य निषेधः क्रियते येन सुब्लुक् पुनः प्राप्यते | फलितार्थः अत्र स्थण्डिल + ङि इत्यत्र सप्तम्याः लुक् भवति | अतः स्थण्डिल + शायिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थाण्डिलशायिन्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति प्रातिपदिकं सिद्धम्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा स्थाण्डिलशायिन् +सु इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| शायिन् इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | स्थाण्डिलशायिन् +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">सर्वनामस्थाने चासम्बुद्धौ</span>'''<span lang="HI"> (६.४.८) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> नः अङ्गस्य उपधायाः दीर्घः सर्वनामस्थाने असम्बुद्धौ च </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः स्थाण्डिलशायीन्+ सु इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन हलन्तात् प्रातिपदिकात् सु इति प्रत्ययस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थाण्डिलशायीन्</span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> →</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI"> (८.२.७) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थाण्डिलशायी</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति समासः सिद्ध्यति |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा स्थाण्डिलशायिन् + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| शायिन् इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | स्थाण्डिलशायिन् + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">सर्वनामस्थाने चासम्बुद्धौ</span>'''<span lang="HI"> (६.४.८) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> नः अङ्गस्य उपधायाः दीर्घः सर्वनामस्थाने असम्बुद्धौ च </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः स्थाण्डिलशायीन् + सु इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span> '''हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन हलन्तात् प्रातिपदिकात् सु इति प्रत्ययस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थाण्डिलशायीन्</span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> →</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI"> (८.२.७) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थाण्डिलशायी</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">साङ्काश्ये सिद्धः = साङ्काश्यसिद्धः| राज्ञः जनकस्य भ्राता कुशध्वजः आसीत् तस्य राजधानी साङ्काश्यः आसीत् | अलौकिकविग्रहः = साङ्काश्य+ङि+ सिद्ध+सु | अत्र '''सप्तमी शौण्डैः''' इत्यनेन सप्तमीतत्पुरुषसमासः विधीयते | </span>
 
<big>२)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">साङ्काश्ये सिद्धः = साङ्काश्यसिद्धः</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| राज्ञः जनकस्य भ्राता कुशध्वजः आसीत् तस्य राजधानी साङ्काश्यः आसीत् | अलौकिकविग्रहः = साङ्काश्य</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ सिद्ध</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु | अत्र '''सप्तमी शौण्डैः''' इत्यनेन सप्तमीतत्पुरुषसमासः विधीयते | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">साङ्काश्य+ङि+ सिद्ध+सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन</span>| अत्र </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">साङ्काश्य + ङि + सिद्ध + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>''' (२.४.७१) इत्यनेन | अत्र </span></big>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषे कृति बहुलम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१४</span>) इत्यनेन <span lang="HI">तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः </span>अ<span lang="HI">लुग् </span>प्राप्तः अस्ति | परन्तु '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इत्यनेन <span lang="HI">सिद्धशब्दे </span>परे<span lang="HI"> </span>पूर्वपदस्य <span lang="HI">सप्तम्याः अलुग् न भवति</span>| '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इति सूत्रं '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१४</span>) इति सूत्रस्य निषेधः क्रियते येन सुब्लुक् पुनः प्राप्यते | फलितार्थः अत्र साङ्काश्य+ङि इत्यत्र सप्तम्याः लुक् भवति | अतः साङ्काश्य+सिद्ध</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">साङ्काश्यसिद्ध</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति प्रातिपदिकं सिद्धम्| </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषे कृति बहुलम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१४</span>) इत्यनेन <span lang="HI">तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः </span>अ<span lang="HI">लुग् </span>प्राप्तः अस्ति | परन्तु '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इत्यनेन <span lang="HI">सिद्धशब्दे </span>परे<span lang="HI"> </span>पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुग् न भवति | '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इति सूत्रं '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१४</span>) इति सूत्रस्य निषेधः क्रियते येन सुब्लुक् पुनः प्राप्यते | फलितार्थः अत्र साङ्काश्य + ङि इत्यत्र सप्तम्याः लुक् भवति | अतः साङ्काश्य+ सिद्ध</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">साङ्काश्यसिद्ध</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति प्रातिपदिकं सिद्धम्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा साङ्काश्यसिद्ध +सु इति भवति| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| सिद्ध इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | साङ्काश्यसिद्ध +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''साङ्काश्यसिद्धः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा साङ्काश्यसिद्ध + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| सिद्ध इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | साङ्काश्यसिद्ध + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''साङ्काश्यसिद्धः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">३)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चक्रे बद्धः = चक्रबद्धः | अलौकिकविग्रहः = चक्र+ङि+ बद्ध+सु | अत्र '''सप्तमी शौण्डैः''' इत्यनेन सप्तमीतत्पुरुषसमासः विधीयते | <span lang="HI">बन्ध् </span>इति धातुतः क्तप्रत्ययः क्रियते चेत्, बद्ध इति प्रातिपदिकं सिद्ध्यति |</span>
 
<big>३)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चक्रे बद्धः = चक्रबद्धः | अलौकिकविग्रहः = चक्र</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ बद्ध</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु | अत्र '''सप्तमी शौण्डैः''' इत्यनेन सप्तमीतत्पुरुषसमासः विधीयते | <span lang="HI">बन्ध् </span>इति धातुतः क्तप्रत्ययः क्रियते चेत्, बद्ध इति प्रातिपदिकं सिद्ध्यति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चक्र+ङि+ बद्ध+सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन</span>| अत्र </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चक्र + ङि + बद्ध + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>''' (२.४.७१) इत्यनेन | अत्र </span></big>
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषे कृति बहुलम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.१४) इत्यनेन <span lang="HI">तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः </span>अ<span lang="HI">लुग् </span>प्राप्तः अस्ति | परन्तु '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इत्यनेन बन्ध्‌-<span lang="HI">शब्दे </span>परे<span lang="HI"> </span>पूर्वपदस्य <span lang="HI">सप्तम्याः अलुग् न भवति</span>| '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इति सूत्रं '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' ( ६.३.१४) इति सूत्रस्य निषेधः क्रियते येन सुब्लुक् पुनः प्राप्यते | फलितार्थः अत्र चक्र+ङि इत्यत्र सप्तम्याः लुक् भवति | अतः चक्र+बद्ध</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चक्रबद्ध</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति प्रातिपदिकं सिद्धम्| </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषे कृति बहुलम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.३.१४) इत्यनेन तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः अ<span lang="HI">लुग् </span>प्राप्तः अस्ति | परन्तु '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इत्यनेन बन्ध्‌-<span lang="HI">शब्दे </span>परे<span lang="HI"> </span>पूर्वपदस्य सप्तम्याः अलुग् न भवति | '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इति सूत्रं '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' ( ६.३.१४) इति सूत्रस्य निषेधः क्रियते येन सुब्लुक् पुनः प्राप्यते | फलितार्थः अत्र चक्र + ङि इत्यत्र सप्तम्याः लुक् भवति | अतः चक्र + बद्ध</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चक्रबद्ध</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति प्रातिपदिकं सिद्धम्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 931 ⟶ 956:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा चक्रबद्ध + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| बद्ध इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | चक्रबद्ध + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''चक्रबद्धः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>चक्रं बन्धः यस्य = चक्रेबन्धः, चक्रबन्धः | अलौकिकविग्रहः = चक्र + ङि + बन्ध + सु | अत्र पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति <span lang="HI">विकल्पेन बन्धे '</span>''''' <nowiki/span>'<nowiki/>''च विभाषा''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१३</span>) इत्यनेन | '''बन्धे च विभाषा''' ( ६.३.१३) इत्यनेन <span lang="HI">हल</span>न्तात् अदन्तात् उ<span lang="HI">त्तरस्याः सप्तम्याः विभाषा अलुग् भवति </span>बन्धः इति घञ्यन्ते उत्तरपदे परे |  अतः रूपद्वयं सिद्ध्यति |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अचो ञ्णिति</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.२.११५) = अजन्ताङ्गस्य अन्त्यवर्णस्य वृद्धिः भवति ञिति णिति प्रत्यये परे </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">येन विधिस्तदन्तस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.१.७२) इत्यनेन अचः अङ्गस्य नाम न केवलम्‌ अच्‌ इत्यङ्गस्य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अपि तु अजन्तस्य अङ्गस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलोऽन्तस्य इत्यनेन अन्तिमवर्णस्य एव स्थाने वृद्धिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ञ्‌ च ण्‌ च ञ्णौ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ञ्णौ इतौ यस्य तत्‌ ञ्णित्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मिन्‌ ञ्णिति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्वन्द्वगर्भबहुव्रीहिसमासः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अचः षष्ठ्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ञ्णिति सप्तम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मृजेर्वृद्धिः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.२.११४) इत्यस्मात्‌ वृद्धिः इत्यस्य अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अङ्गस्य (६.४.१) इत्यस्य अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्— '''अचः अङ्गस्य वृद्धिः ञ्णिति''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">१९)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'''स्थे च भाषायाम्'''</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२०</span>) = <span lang="HI">स्थे च उत्तरपदे भाषा</span>यां<span lang="HI"> सप्तम्या अलुक् न भवति </span>| स्थे सप्तम्यन्तं, चाव्ययं, भाषायां सप्तम्यन्तम् | सूत्रे भाषायाम् इत्युक्तत्वात् वैदिकप्रयोगे तु अलुक् भवत्येव ''' '''|'''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | '''नेन्सिद्धबध्नातिषु च''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१९</span>) इत्यस्मात् न इत्यस्य अनुवृत्तिः |  '''हलदन्तात्सप्तम्याः संज्ञायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">९</span>) इत्यस्मात् सूत्रात् सप्तम्याः इत्यस्य अनुवृत्तिः भवति | '''''' <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''स्थे उत्तरपदे च भाषायाम्''' '''सप्तम्याः अलुग् न |''' |</spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>समे तिष्ठति = समस्थः | भूमौ यः तिष्ठति इत्यर्थः |<span lang="HI"> सम</span>+ङि पूर्वकः ष्ठा गतिनिवृतौ( स्था) इति धातुतः '''सुपि स्थः''' इति सूत्रेण क-प्रत्ययः विधीयते | '''<span lang="HI">सुपि स्थः </span>'''(३.२.४) इति सूत्रेण <span lang="HI">सुबन्ते उपपदे तिष्ठतेः कप्रत्ययो भवति</span> | अस्मिन् सूत्रे कर्मणि इत्यस्य अनुवृत्तिः अस्तीति कारणेन सुबन्तं कर्मरूपेण अस्ति चेदेव उपपदे पूर्वपदे <span lang="HI">कप्रत्ययो भवति</span> | परन्तु अत्र स्था इति धातुः अकर्मकः , अतः कर्म न भवितुं न अर्हति, अतः कथं वा सूत्रस्य प्रवृत्तिः इति प्रश्नः उदेति  |  काशिकाकारः वदति धातुः अकर्मकः चेत् तत्र कर्मणि इत्यस्य सम्बन्धः न मन्तव्यः |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः सम + ङि + स्था + क </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> कप्रत्यये ककारस्य इत्संज्ञा भवति '''लश्क्वतद्धिते''' इत्यनेन, '''तस्य लोपः''' इत्यनेन ककारस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सम</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + स्था</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अधुना '''आतो लोप इटि च''' (६.४.६४) इत्यनेन अजाद्यार्धाधातुके क्ङिति परे आकारान्तस्य अङ्गस्य आकरस्य<span lang="HI"> लोपः स्यात् </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः स्था इत्यस्य आकरस्य लोपः भवति अ इति अजाद्यार्धाधातुके किति प्रत्यये परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   सम</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ स्थ्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> सम</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थ इति भवति |</span></big>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गतिकारकोपपदानां कृद्भिः सह समासवचनं प्राक्सुबुत्पत्तेः </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति नियमात् उपपदसमासे कर्तव्ये शायिन् इति कृदन्तशब्दात् सुप्-प्रत्ययस्य विधानात् प्रागेव समासः भवति | अतः सम + ङि + स्थ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''उपपदमतिङ्''' ( २.२.१९) इत्यनेन <span lang="HI">उपपदं सुबन्तं समर्थेन नित्यं समस्यते </span>| अर्थात् <span lang="HI">उपपदमतिङन्तं समर्थेन </span>पदा<span lang="HI">न्तरेण सह समस्यते नि</span>त्यं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषश्च समासो भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = सम + ङि + स्थ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>| अत्र </span></big>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्पुरुषे कृति बहुलम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१४</span>) इत्यनेन <span lang="HI">तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः </span>अ<span lang="HI">लुग् </span>प्राप्तः अस्ति | परन्तु '''स्थे च भाषायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२०</span>) इत्यनेन <span lang="HI">स्थे च उत्तरपदे भाषा</span>यां<span lang="HI"> सप्त</span>म्याः<span lang="HI"> अलुक् </span>निषिध्यते | फलितार्थः अत्र सम + ङि + स्थ इत्यत्र सप्तम्याः लुक् भवति | अतः सम + स्थ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समस्थ</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | </span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा समस्थ + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| स्थ इति शब्दः पुंलिङ्गे विवक्षितः इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | समस्थ + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''समस्थः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
Line 967 ⟶ 992:
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आतो लोप इटि च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.४.६४) = अ<span lang="HI">जा</span>द्या<span lang="HI">र्धधातुके क्ङिति </span>परे, आर्धाधातुके इटि परे<span lang="HI"> च आकारान्तस्य अङ्गस्य </span>आकरस्य <span lang="HI">लोपो भवति </span>| </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>खरे तिष्ठति = खरेष्ठः |  अयं वैदिकप्रयोगः अस्ति |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">खर + ङि पूर्वकः ष्ठा गतिनिवृतौ( (स्था) इति धातुतः '''सुपि स्थः''' इति सूत्रेण क-प्रत्ययः विधीयते | '''<span lang="HI">सुपि स्थः </span>'''(३.२.४) इति सूत्रेण <span lang="HI">सुबन्ते उपपदे तिष्ठतेः कप्रत्ययो भवति</span> | अतः खर + ङि + स्था + क </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> कप्रत्यये ककारस्य इत्संज्ञा भवति '''लश्क्वतद्धिते''' इत्यनेन, '''तस्य लोपः''' इत्यनेन ककारस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">खर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि + स्था</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अधुना '''आतो लोप इटि च''' (६.४.६४) इत्यनेन अजाद्यार्धाधातुके क्ङिति परे आकारान्तस्य अङ्गस्य आकरस्य<span lang="HI"> लोपः स्यात् </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः स्था इत्यस्य आकरस्य लोपः भवति अ इति अजाद्यार्धाधातुके किति प्रत्यये परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   खर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि+ स्थ्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> खर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङि +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थ इति भवति | अग्रे प्रक्रिया यथा समस्थः इत्यत्र | केवलं तावान् एव भेदः यत् '''तत्पुरुषे कृति बहुलम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१४</span>) इत्यनेन <span lang="HI">तत्पुरुषे समासे कृदन्ते उत्तरपदे सप्तम्याः </span>अ<span lang="HI">लुग् </span>भवति | अत्र '''स्थे च भाषायाम्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२०</span>) इति सूत्रस्य प्रवृत्तिः नास्ति यतोहि इदं सूत्रं लोके एव प्रयुज्यते न तु वैदिकप्रयोगेषु | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   खर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ स्थ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   गुणसन्धिं कृत्वा खरे</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थ इति भवति | अग्रे '''<span lang="HI">आदेशप्रत्यययोः</span>'''<span lang="HI"> (८.३.५९) </span>इत्यनेन स्थ इत्यत्र यः आदेशरूपी सकारः अस्ति, तस्य षत्वं भवति यतोहि सकारात् पूर्वं यः एकारः अस्ति सः इण्-प्रत्याहारस्थः वर्णः अस्ति | अतः खरेष्थ इति भवति | अग्रे <span lang="HI">ष्टुना ष्टुः (८.४.४१) इत्यनेन ष्टुत्वादेशः भवति</span>, येन षकारस्य प्रभावेण थकारस्य स्थाने ठकारादेशः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| खरेष्ठ इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति |  तदनन्तरं सुबुत्पत्तिं कृत्वा '''खरेष्ठः''' इति समासः सिद्धः |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशप्रत्यययोः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५९) = इण्‌-प्रत्याहारात्‌ कवर्गीयात्‌ च परे अपदान्तः आदेशरूपी प्रत्ययावयवो वा सकारः अस्ति चेत्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्य सकारस्य स्थाने षकारादेशो भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशः तु मूर्धन्यवर्णस्य इत्येव उक्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परं स्थानेऽन्तरतमः इत्यनेन ट्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ठ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ड्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ढ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ण्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ष्‌ इत्येषु मूर्धन्यवर्णेषु षकारस्य नैकट्यम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः षकारः एव आदिष्टः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नुम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विसर्गः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शर्‍-प्रत्याहारस्थ-वर्णः एषु अन्यतमः मध्ये अस्ति चेदपि कार्यं भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण्‌-प्रत्याहरे इमे वर्णाः अन्तर्भूताः— इ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऌ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ए</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऐ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">औ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ह</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">व</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">र</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ल </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्य कार्यस्य नाम षत्वविधिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशश्च प्रत्ययश्च आदेशप्रत्ययौ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तयोः आदेशप्रत्यययोः इतरेतरद्वन्द्वः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठ्यन्तम्‌ एकपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सहे साडः सः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५६) इत्यस्मात्‌ सः इत्यस्य अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नुंविसर्जनीयशर्व्यवायेऽपि</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५८) इत्यस्य पूर्णा अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तयोर्य्वावचि संहितायाम्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.१०८) इत्यस्मात्‌ संहितायाम्‌ इत्यस्य अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण्कोः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५७)</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अपदान्तस्य मूर्धन्यः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५५) इत्यनयोः अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌—'''इण्कोः आदेशप्रत्यययोः अपदान्तस्य सः मूर्धन्यः संहितायां'''</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नुंविसर्जनीयशर्व्यवायेऽपि</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>षष्ठीविभक्तेः अलुक्</big></span>'''
 
'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठीविभक्तेः<big> </big></span><span अलुक्style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>'''
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२०)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>''''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठ्या आक्रोशे</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ('''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">६.३.२१) = <span lang="HI">आक्रोशे गम्यमाने उत्तरपदे षष्ठ्या अलुग् भवति </span>| <span lang="HI">आक्रोशः </span>नाम निन्दा इत्यर्थः | षष्ठ्याः षष्ठ्यन्तम्, आक्रोशे सप्तम्यन्तम् ' | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌—'''षष्ठ्या अलुग्''' </span>'''आक्रोशे उत्तरपदे''' |</big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>चौरस्य कुलम् = चौरस्यकुलम् | अलौकिकविग्रहः = चौर + ङस् + कुल + सु | '''षष्ठी''' (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते |</big>  </span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२०)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठ्या आक्रोशे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.२१) = <span lang="HI">आक्रोशे गम्यमाने उत्तरपदे षष्ठ्या अलुग् भवति </span>| <span lang="HI">आक्रोशः </span>नाम निन्दा इत्यर्थः     |षष्ठ्याः षष्ठ्यन्तम्, आक्रोशे सप्तम्यन्तम् '''''' | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌—'''षष्ठ्या अलुग्''' </span>'''आक्रोशे उत्तरपदे''' |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चौर + ङस् + कुल + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>''' (२.४.७१) इत्यनेन | परन्तु '''षष्ठ्या आक्रोशे''' (६.३.२१) = <span lang="HI">आक्रोशे गम्यमाने उत्तरपदे षष्ठ्या अलुग् भवति </span>| चौर + ङस् + कुल इत्यत्र निन्दायां द्योत्यां चौर इत्यस्य षष्ठ्याः लुक् न भवति , कुल इत्यस्य विभक्तेः लुक् भवति | अतः चौर + ङस् + कुल </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चौर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ कुल </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टाङसिङसामिनात्स्याः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.१.१२) इत्यनेन सूत्रण अदन्तात् अङ्गात् परस्य टा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, <span lang="HI">ङसि</span>, <span lang="HI">ङस् च प्रत्ययानां स्थाने  क्रमेण इन</span>, <span lang="HI">आत्</span>, <span lang="HI">स्य इत्येते आदेशाः भवन्ति </span>| अतः ङस् इत्यस्य स्थाने स्य इति आदेशः भवति<span lang="HI"> </span> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> चौर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्य + कुल</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चौरस्यकुल इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चौरस्य कुलम् = चौरस्यकुलम् | अलौकिकविग्रहः = चौर+ङस् + कुल +सु | '''षष्ठी''' (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते |  </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चौर+ङस्तस्मात् +सुबुत्पत्तिः कुलभूत्वा समस्थ + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:ArialNirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्चद्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (१.२.४६४.६) इत्यनेन सूत्रेणद्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">इदानींभवति सुप्‌-प्रत्ययस्य</span>| लुक्‌कुल (लोपः)इति शब्दः नपुंसकलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति | चौरस्यकुल + सु </span>स्म '''<span langstyle="HIfont-family:Arial,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१)style="font-family:Nirmala इत्यनेनUI,sans-serif">अतोऽम् </span>| परन्तु '''षष्ठ्या आक्रोशे''' (६.३.२१) = <span lang="HI">आक्रोशे गम्यमानेstyle="font-family:Nirmala उत्तरपदेUI,sans-serif">( षष्ठ्या अलुग् भवति७.१.२४) </span>|<span चौर+ङस् + कुल इत्यत्र निन्दायां द्योत्यां चौर इत्यस्य षष्ठ्याः लुक् न भवतिstyle="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन कुल<span इत्यस्यlang="HI">अकारान्तात् विभक्तेःनपुंसकात् लुक्अङ्गात्  भवतिसु-अम्- |प्रत्ययोः अतःअम् चौर+ङस्इति +आदेशः कुलभव</span>ति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चौर+अस्चौरस्यकुल + कुलअम् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टाङसिङसामिनात्स्याःअमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (.१.१२१०७) इत्यनेन सूत्रण अदन्तात् अङ्गात् परस्य टा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">,इत्यनेन <span lang="HI">ङसि</span>,अक् <span lang="HI">ङस् च प्रत्ययानां स्थानेवर्णात्  क्रमेणअम् इन</span>,सम्बन्धी <span lang="HI">आत्</span>, <span lang="HI">स्य इत्येते आदेशाः भवन्ति </span>|अच् अतःपरः ङस्चेत् इत्यस्यपूर्वपरयोः स्थाने स्यपूर्वरुपम् इति आदेशःएकादेशो भवति<span lang="HI"> </span> </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''चौरस्यकुलम्''' चौर+स्यइति +समासः कुल</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→सिद्ध्यति |</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चौरस्यकुल इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | </spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा समस्थ+सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| कुल इति शब्दः नपुंसकलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति | चौरस्यकुल +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतोऽम् </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">( ७.१.२४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन <span lang="HI">अकारान्तात् नपुंसकात् अङ्गात्  सु-अम्- प्रत्ययोः अम् इति आदेशः भव</span>ति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">चौरस्यकुल + अम् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन <span lang="HI">अक् वर्णात्  अम् सम्बन्धी अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् एकादेशो भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''चौरस्यकुलम्''' इति समासः सिद्ध्यति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतोऽम् </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">( ७.१.२४) = अकारान्तात् नपुंसकात् अङ्गात्  सु-अम्- प्रत्ययोः अम् इति आदेशः भव</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ति |<span lang="HI"> अतः पञ्चम्यन्तं</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अम् प्रथमान्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|  अङ्गस्य ( ६.४.१) इत्यस्य अधिकारः | '''स्वमोर्नपुंसकात्‌''' (७.१.२३) इति सूत्रस्य पूर्णानुवृत्तिः अस्ति |<span lang="HI"> अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌—  '''नपुंसकात् अतः अङ्गात्  स्वमोः अम्''' </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतोऽम्अमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">( (६.१.२४१०७) = अकारान्तात्अक् नपुंसकात् अङ्गात्वर्णात्  सु-अम्- प्रत्ययोःसम्बन्धी अम्अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् इतिएकादेशो आदेशःभवति भव</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ति |</span><span lang="HI"> अतःstyle="font-family:Nirmala पञ्चम्यन्तं</spanUI,sans-serif"> अमि सप्तम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अम्पूर्वः प्रथमान्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span lang="HI">  अङ्गस्य'''अकः सवर्णे दीर्घः''' ( ६.४.१.९९) इत्यस्मात् सूत्रात् अकः इत्यस्य अधिकारःअनुवृत्तिः </span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''स्वमोर्नपुंसकात्‌एकः पूर्वपरयोः''' (.१.२३८३)</span><span इतिstyle="font-family:Nirmala सूत्रस्यUI,sans-serif">, पूर्णानुवृत्तिः अस्ति</span>|'''<span lang="HI"> अनुवृत्तिstyle="font-सहितसूत्रम्‌— family:Nirmala UI,sans-serif">संहितायाम्</span>'''नपुंसकात्<span अतःlang="HI" अङ्गात् style="font-family:Nirmala स्वमोःUI,sans-serif"> (६.१.७१) इत्यनयोः अधिकारः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span> अम्'''इको यणचि''' ( ६.१.७७) इत्यस्मात् सूत्रात् अचि इत्यस्य अनुवृत्तिः </span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अनुवृत्ति सहितसूत्रम् — '''अकः अमि अचि पूर्वपरयोः एकः पूर्वः संहितायाम्''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ब्राह्मणस्य कुलम् = ब्राह्मणकुलम् | अस्मिन् समासे ब्राह्मणस्य इत्यस्मात् विभक्तेः अलुक् न भवति यतोहि </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठ्या आक्रोशे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.२१) इति सूत्रे आक्रोशे इति पदम् अस्ति येन निन्दार्थे गम्यमाने एव पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति | निन्दार्थः न अवगम्यते चेत्, नाम यत्र यथार्थकथनम् अस्ति, तत्र पूर्वपदस्य अलुक् न भवति | अत एव ब्राह्मणस्य कुलम् इत्यस्मिन् यथार्थकथनेन निन्दा न बुध्यते इत्यतः ब्राह्मणस्य इति षष्ठ्यन्तस्य अलुक् न भवति अपितु लुक् भूत्वा '''ब्राह्मणकुलम्''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०७) = अक् वर्णात्  अम् सम्बन्धी अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् एकादेशो भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अमि सप्तम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वः प्रथमान्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''अकः सवर्णे दीर्घः''' ( ६.१.९९) इत्यस्मात् सूत्रात् अकः इत्यस्य अनुवृत्तिः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''एकः पूर्वपरयोः''' (६.१.८३)</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संहितायाम्</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.७१) इत्यनयोः अधिकारः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''इको यणचि''' ( ६.१.७७) इत्यस्मात् सूत्रात् अचि इत्यस्य अनुवृत्तिः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI">  अनुवृत्ति सहितसूत्रम् — '''अकः अमि अचि पूर्वपरयोः एकः पूर्वः संहितायाम्''' </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>अस्मिन् सूत्रे पञ्च वार्तिकानि सन्ति, तानि अवलोक्यन्ते |</big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ब्राह्मणस्य कुलम् = ब्राह्मणकुलम् | अस्मिन् समासे ब्राह्मणस्य इत्यस्मात् विभक्तेः अलुक् न भवति यतोहि </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठ्या आक्रोशे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.२१) इति सूत्रे आक्रोशे इति पदम् अस्ति येन निन्दार्थे गम्यमाने एव पूर्वपदस्य विभक्तेः अलुक् भवति | निन्दार्थः न अवगम्यते चेत्, नाम यत्र यथार्थकथनम् अस्ति, तत्र पूर्वपदस्य अलुक् न भवति | अत एव ब्राह्मणस्य कुलम् इत्यस्मिन् यथार्थकथनेन निन्दा न बुध्यते इत्यतः ब्राह्मणस्य इति षष्ठ्यन्तस्य अलुक् न भवति अपितु लुक् भूत्वा '''ब्राह्मणकुलम्''' इति समासः सिद्ध्यति | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">1)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाग्दिक्पश्यद्भो युक्तिदण्डहरेषु इति वार्तिकम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> | वार्तिकार्थः -  युक्त, दण्ड, तथा हर इत्येतेषां शब्दानाम् उत्तरपदे वाच्, दिश्, तथा पश्यत् इति शब्देभ्यः षष्ठ्याः अलुक् भवति | निमित्त-निमित्तियोः समानसङ्ख्या अस्ति इति कारणेन यथासङ्ख्यमनुदेशः समानाम् इति परिभाषासूत्रस्य साहाय्येन यथासङ्ख्यं नियमाः क्रियन्ते | अर्थात् युक्ति-शब्दात् परे वाच्-शब्दः. दण्ड-शब्दात् परे दिश्‌-शब्दः, अपि च हर-शब्दात् परे पश्यत् -शब्दः चेत्, तेभ्यः षष्ठीविभक्तेः अलुक् भवति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्मिन् सूत्रे पञ्च वार्तिकानि सन्ति, तानि अवलोक्यन्ते |<big> </big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">   </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाचः युक्तिः = वाचोयुक्तिः |  अलौकिकविग्रहः = वाच् + ङस् + युक्ति + सु | '''षष्ठी''' (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते |  </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">1)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाग्दिक्पश्यद्भो युक्तिदण्डहरेषु इति वार्तिकम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> | वार्तिकार्थः -  युक्त, दण्ड, तथा हर इत्येतेषां शब्दानाम् उत्तरपदे वाच्, दिश्, तथा पश्यत् इति शब्देभ्यः षष्ठ्याः अलुक् भवति | निमित्त-निमित्तियोः समानसङ्ख्या अस्ति इति कारणेन यथासङ्ख्यमनुदेशः समानाम् इति परिभाषासूत्रस्य साहाय्येन यथासङ्ख्यं नियमाः क्रियन्ते | अर्थात् युक्ति-शब्दात् परे वाच्-शब्दः. दण्ड-शब्दात् परे दिश्‌-शब्दः, अपि च हर-शब्दात् परे पश्यत् -शब्दः चेत्, तेभ्यः षष्ठीविभक्तेः अलुक् भवति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाच् + ङस् + युक्ति + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>| परन्तु '''वाग्दिक्पश्यद्भो युक्तिदण्डहरेषु''' इति वार्तिकेन युक्ति इति उत्तरपदे परे वाचः इति पूर्वपदात् षष्ठ्याः अलुक् भवति | वाच् + ङस् + युक्ति इत्यत्र वाच् इत्यस्य षष्ठ्याः लुक् न भवति , युक्ति इत्यस्य विभक्तेः लुक् भवति | अतः वाच् + ङस् + युक्ति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाच्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ युक्ति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाचस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ युक्ति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">ससजुषो रुः</span>'''<span lang="HI"> (८.२.६६) </span>इत्यनेन <span lang="HI">पदान्ते सकारस्य  स्थाने रु-आदेशो भवति </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">   </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाचः युक्तिः = वाचोयुक्तिः|  अलौकिकविग्रहः = वाच्+ङस् + युक्ति +सु | '''षष्ठी''' (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते |  </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाच्+ङस्वाचरु + युक्ति +सुइति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">हशि च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif" lang="HI">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (६.१.२.४६११४) इत्यनेन सूत्रेण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| इत्यनेन<span lang="HI">इदानीं सुप्‌प्लुतभिन्न-प्रत्ययस्यह्रस्व-अकारोत्तरवर्तिनः लुक्‌रु-सम्बद्ध-रेफस्य (लोपः)स्थाने उकारादेशो भवति हशि च </span>स्म '''</span><span langstyle="HIfont-family:Arial,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन वाच</span>| परन्तु<span '''वाग्दिक्पश्यद्भो युक्तिदण्डहरेषु''' इति वार्तिकेन युक्ति इति उत्तरपदे परे वाचः इति पूर्वपदात् षष्ठ्याः अलुक् भवति | वाच्+ङस् + युक्ति इत्यत्र वाच् इत्यस्य षष्ठ्याः लुक् न भवतिstyle="font-family:Nirmala UI, युक्ति इत्यस्य विभक्तेः लुक् भवति | अतः वाच्sans-serif">+ङस् + युक्ति </span> <span style="font-family:ArialNirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाच्+अस्+ युक्ति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाचस्+ युक्तिगुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''वाचो</span> lang<span style="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">ससजुषो रुः+</span>''' <span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.६६)युक्ति </span>इत्यनेन <span langstyle="HIfont-family:Arial,sans-serif">पदान्ते सकारस्य  स्थाने रु-आदेशो भवति </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वाचोयुक्ति इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाचरु + युक्ति इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हशि च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.११४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> प्लुतभिन्न-ह्रस्व-अकारोत्तरवर्तिनः रु-सम्बद्ध-रेफस्य स्थाने उकारादेशो भवति हशि च </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वाच+उ+ युक्ति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वाचो+युक्ति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> वाचोयुक्ति इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा वाचोयुक्ति + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| युक्ति इति शब्दः स्त्रीलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः स्त्रीलिङ्गे भवति | वाचोयुक्ति + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''वाचोयुक्तिः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Arial,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा वाचोयुक्ति+सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| युक्ति इति शब्दः स्त्रीलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः स्त्रीलिङ्गे भवति | वाचोयुक्ति +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''वाचोयुक्तिः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span>
 
<span style="font-family:ArialNirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ससजुषो रुः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.६६) = पदान्ते सकारस्य च सजुष्‌-शब्दस्य षकारस्य च स्थाने रु-आदेशो भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">येन विधिस्तदन्तस्य </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(१.१.७२) इत्यनेन न केवलं यत्‌ पदं सकारः अस्ति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अपि तु यस्य पदस्य अन्ते सकारः अस्ति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलोऽन्त्यस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.१.५२) इत्यनेन पदान्तस्य वर्णस्य स्थाने रु-आदेशः न तु पूर्णपदस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सश्च सजुश्च ससजुषौ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इतरेतरद्वन्द्वः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तयोः ससजुषोः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ससजुषोः षष्ठ्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुः प्रथमान्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पदस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.१.१६) इत्यस्य अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितसूत्रं— '''ससजुषोः पदस्य रुः''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ससजुषो रुः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.६६) = पदान्ते सकारस्य च सजुष्‌-शब्दस्य षकारस्य च स्थाने रु-आदेशो भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">येन विधिस्तदन्तस्य </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(१.१.७२) इत्यनेन न केवलं यत्‌ पदं सकारः अस्ति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अपि तु यस्य पदस्य अन्ते सकारः अस्ति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलोऽन्त्यस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.१.५२) इत्यनेन पदान्तस्य वर्णस्य स्थाने रु-आदेशः न तु पूर्णपदस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सश्च सजुश्च ससजुषौ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इतरेतरद्वन्द्वः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तयोः ससजुषोः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ससजुषोः षष्ठ्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुः प्रथमान्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पदस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.१.१६) इत्यस्य अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितसूत्रं— '''ससजुषोः पदस्य रुः''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हशि च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.११४) = प्लुतभिन्न-ह्रस्व-अकारोत्तरवर्तिनः रु-सम्बद्ध-रेफस्य स्थाने उकारादेशो भवति हशि च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हशि सप्तम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">च अव्ययपदं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतो रोरप्लुतादप्लुते (६.१.११३) इत्यस्मात्‌ अप्लुतात्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रोः इत्येषाम्‌ अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋत उत्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१११) इत्यस्मात्‌ उत्‌ इत्यस्य अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संहितायाम्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.७१) इत्यस्य अधिकारः अनुवृत्ति-सहितसूत्रं— </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्लुतात्‌ अतः रोः उत्‌ हशि च संहितायाम्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हशि च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.११४) = प्लुतभिन्न-ह्रस्व-अकारोत्तरवर्तिनः रु-सम्बद्ध-रेफस्य स्थाने उकारादेशो भवति हशि च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हशि सप्तम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">च अव्ययपदं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतो रोरप्लुतादप्लुते (६.१.११३) इत्यस्मात्‌ अप्लुतात्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रोः इत्येषाम्‌ अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋत उत्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१११) इत्यस्मात्‌ उत्‌ इत्यस्य अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संहितायाम्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.७१) इत्यस्य अधिकारः अनुवृत्ति-सहितसूत्रं— </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्लुतात्‌ अतः रोः उत्‌ हशि च संहितायाम्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिशो दण्डः = दिशोदण्डः | आकाशीयताराणां दण्डाकारः इति स्थितिः | अलौकिकविग्रहः = दिश् + ङस् + दण्ड + सु | अत्र </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठी</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते |  </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिशो दण्डः = दिशोदण्डः |आकाशीयताराणां दण्डाकारः इति स्थितिः | अलौकिकविग्रहः = दिश्+ङस् + दण्ड+ सु | अत्र </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठी</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते |  </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिश् + ङस् + दण्ड + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>| परन्तु '''वाग्दिक्पश्यद्भो युक्तिदण्डहरेषु''' इति वार्तिकेन दण्ड इति उत्तरपदे परे दिशः इति पूर्वपदात् षष्ठ्याः अलुक् भवति | दिश् + ङस् + दण्ड + सु  इत्यत्र दिशः इत्यस्य षष्ठ्याः लुक् न भवति , दण्ड इत्यस्य विभक्तेः लुक् भवति | अतः दिश् + ङस् + दण्ड</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिश्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ दण्ड  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दिशस् + दण्ड </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">ससजुषो रुः</span>'''<span lang="HI"> (८.२.६६) </span>इत्यनेन <span lang="HI">पदान्ते सकारस्य  स्थाने रु-आदेशो भवति </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिश्+ङस्दिशरु + दण्ड +सुइति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवतिहशि च</span>'''कृत्तद्धितसमासाश्च'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.२.४६११४) इत्यनेन सूत्रेण </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| इत्यनेन<span lang="HI">इदानीं सुप्‌प्लुतभिन्न-प्रत्ययस्यह्रस्व-अकारोत्तरवर्तिनः लुक्‌रु-सम्बद्ध-रेफस्य (लोपः)स्थाने उकारादेशो भवति हशि च </span>स्म '''</span><span langstyle="HIfont-family:Arial,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन दिश+</span>| परन्तु '''वाग्दिक्पश्यद्भो युक्तिदण्डहरेषु''' इति वार्तिकेन दण्ड इति उत्तरपदे परे दिशः इति पूर्वपदात् षष्ठ्याः अलुक् भवति | दिश्+ङस् + दण्ड +सु  इत्यत्र दिशः इत्यस्य षष्ठ्याः लुक् न भवति , दण्ड इत्यस्य विभक्तेः लुक् भवति | अतः दिश्+ङस् + दण्ड</span><span style="font-family:ArialNirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिश्+अस्+ दण्ड  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दिशस्गुणसन्धिं + दण्डकृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''दिशो</span> lang<span style="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">ससजुषो रुः+</span>''' <span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.६६)दण्ड </span>इत्यनेन <span langstyle="HIfont-family:Arial,sans-serif">पदान्ते सकारस्य  स्थाने रु-आदेशो भवति </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दिशोदण्ड इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिशरु + दण्ड इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हशि च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.११४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> प्लुतभिन्न-ह्रस्व-अकारोत्तरवर्तिनः रु-सम्बद्ध-रेफस्य स्थाने उकारादेशो भवति हशि च </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिश+उ+ दण्ड </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दिशो+दण्ड </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दिशोदण्ड इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा दिशोदण्ड + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| दण्ड इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | दिशोदण्ड + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''दिशोदण्डः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा दिशोदण्ड +सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| दण्ड इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | दिशोदण्ड +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''दिशोदण्डः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यतः हरः = पश्यतोहरः | पश्यतः एव कोपि चौर्यं करोति, सुवर्णकारः | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = पश्यत्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ सु | अत्र </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठी</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते |  दृश्- धातोः शत्रन्तप्रातिपदिकम् पश्यत् इति | पश्यत् इति प्रातिपदिकस्य षष्ठ्यन्तं रूपं पश्यतः इति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यतः हरः = पश्यतोहरः | पश्यतः एव कोपि चौर्यं करोति, सुवर्णकारः | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = पश्यत्+ङस् +हर+ सु | अत्र </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठी</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते |  दृश्- धातोः शत्रन्तप्रातिपदिकम् पश्यत् इति | पश्यत् इति प्रातिपदिकस्य षष्ठ्यन्तं रूपं पश्यतः इति |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यत् + ङस् + हर + सु</span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> → </span>समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>| परन्तु '''वाग्दिक्पश्यद्भो युक्तिदण्डहरेषु''' इति वार्तिकेन हर इति उत्तरपदे परे पश्यतः इति पूर्वपदात् षष्ठ्याः अलुक् भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यत्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हर</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ सु</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  इत्यत्र पश्यतः इत्यस्य षष्ठ्याः लुक् न भवति , हर इत्यस्य विभक्तेः लुक् भवति | अतः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यत्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् +</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हर</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> → </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यत्</span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्</span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ हर  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पश्यतस्  + हर </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">ससजुषो रुः</span>'''<span lang="HI"> (८.२.६६) </span>इत्यनेन <span lang="HI">पदान्ते सकारस्य  स्थाने रु-आदेशो भवति </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यत्+ङस्पश्यतरु + हर+ सुइति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> → </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्यहशि प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः६.१.११४) भवति </span>स्म '''<span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''इत्यनेन<span lang="HI"> (२.४.७१)प्लुतभिन्न-ह्रस्व-अकारोत्तरवर्तिनः इत्यनेनरु-सम्बद्ध-रेफस्य </span>|स्थाने परन्तुउकारादेशो '''वाग्दिक्पश्यद्भोभवति युक्तिदण्डहरेषु'''हशि इति वार्तिकेन हर इति उत्तरपदे परे पश्यतः इति पूर्वपदात् षष्ठ्याः अलुक् भवति | </span></span><span style="font-family:Nirmala UIArial,sans-serif">पश्यत्+ङस् +हर+ सु</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  इत्यत्र पश्यतः इत्यस्य षष्ठ्याः लुक् न भवति , हर इत्यस्य विभक्तेः लुक् भवति | अतः पश्यत</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यत्+ङस् +हर+</span> <span style="font-family:ArialNirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यत्+अस्+ हर  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पश्यतस्गुणसन्धिं  + हरकृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''पश्यतो</span> lang<span style="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">ससजुषो रुः+</span>''' <span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.६६)हर </span>इत्यनेन <span langstyle="HIfont-family:Arial,sans-serif">पदान्ते सकारस्य  स्थाने रु-आदेशो भवति </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पश्यतोहर इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यतरु + हर इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हशि च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.११४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> प्लुतभिन्न-ह्रस्व-अकारोत्तरवर्तिनः रु-सम्बद्ध-रेफस्य स्थाने उकारादेशो भवति हशि च </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पश्यत+उ+ हर </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> गुणसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पश्यतो+हर </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> पश्यतोहर इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा पश्यतोहर + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| हर इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पश्यतोहर + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''पश्यतोहरः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा पश्यतोहर +सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| हर इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | पश्यतोहर +सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''पश्यतोहरः''' इति समासः सिद्ध्यति |</span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">2)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''आमुष्यायाणामुष्यपुत्रिकामुष्यकुलिकेति च''' इति वार्तिकम् | <span lang="HI">वार्तिकार्थः </span>- <span lang="HI">आमुष्यायण</span>, आमुष्यपुत्रिका, आमुष्यकुलिका इत्येभ्यः शब्देभ्यः षष्ठ्याः अलुक् निपात्यते उत्तरपदे परे | </span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Arial,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">2)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">     </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''आमुष्यायाणामुष्यपुत्रिकामुष्यकुलिकेति च''' इति वार्तिकम् | <span lang="HI">वार्तिकार्थः </span>- <span lang="HI">आमुष्यायण</span>, आमुष्यपुत्रिका, आमुष्यकुलिका इत्येभ्यः शब्देभ्यः षष्ठ्याः अलुक् निपात्यते उत्तरपदे परे | </span>
 
<span style="font-family:ArialNirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">   </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमुष्य अपत्यम् = आमुष्यायणः | अदस्-शब्दस्य षष्ठ्यन्तं रूपम् अमुष्य इति | अमुष्य अपत्यम् इत्यस्मिन् अर्थे अदस् + ङस् इति षष्ठ्यन्त-प्रातिपदिकात् '''नडादिभ्यः फक्''' (<span lang="HI">४</span>.<span lang="HI">१</span>.<span lang="HI">९९</span>) इति सूत्रेण तद्धितीय-फक् इति प्रत्ययः विधीयते | अतः अदस् + ङस् + फक् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">फक् इति प्रत्यये ककारस्य इत्संज्ञा भवति '''हलन्त्यम्''' इत्यनेन, '''तस्य लोपः''' इत्यनेन ककारस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् + फ |  अग्रे  फकारस्य स्थाने आयन् इति आदेश भवति '''<span lang="HI">आयनेयीनीयियः फढखच्छघां प्रत्ययादीनाम् </span>'''(७.१.२) इत्यनेन सूत्रेण | अदस् + ङस् + फ् + अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आयन् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ इति भवति</span><span style="font-family:Mangal,serif"> | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस्</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ आयन इति भवति |</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस् + ङस् + आयन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तद्धितस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण | <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>| परन्तु '''आमुष्यायाणामुष्यपुत्रिकामुष्यकुलिकेति च''' इति वार्तिकेन उत्तरपदे परे अमुष्य इति पूर्वपदात् षष्ठ्याः अलुक् निपात्यते | </span></big>
<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">   </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमुष्य अपत्यम् = आमुष्यायणः | अदस्-शब्दस्य षष्ठ्यन्तं रूपम् अमुष्य इति | अमुष्य अपत्यम् इत्यस्मिन् अर्थे अदस् + ङस् इति षष्ठ्यन्त-प्रातिपदिकात् '''नडादिभ्यः फक्''' (<span lang="HI">४</span>.<span lang="HI">१</span>.<span lang="HI">९९</span>) इति सूत्रेण तद्धितीय-फक् इति प्रत्ययः विधीयते | अतः अदस् +ङस् + फक् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">फक् इति प्रत्यये ककारस्य इत्संज्ञा भवति '''हलन्त्यम्''' इत्यनेन, '''तस्य लोपः''' इत्यनेन ककारस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस् +ङस् + फ |  अग्रे  फकारस्य स्थाने आयन् इति आदेश भवति '''<span lang="HI">आयनेयीनीयियः फढखच्छघां प्रत्ययादीनाम् </span>'''(७.१.२) इत्यनेन सूत्रेण | अदस् +ङस् + फ्+अ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस् +ङस् + आयन् +अ इति भवति</span><span style="font-family:Mangal,serif"> | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस्+ङस्+ आयन इति भवति |</span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस्+ङस् +आयन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तद्धितस्य<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञा भवति '''कृत्तद्धितसमासाश्च''' (१.२.४६) इत्यनेन सूत्रेण</span>| <span lang="HI">इदानीं सुप्‌-प्रत्ययस्य लुक्‌ (लोपः) भवति </span>स्म '''<span lang="HI">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span lang="HI"> (२.४.७१) इत्यनेन </span>| परन्तु '''आमुष्यायाणामुष्यपुत्रिकामुष्यकुलिकेति च''' इति वार्तिकेन उत्तरपदे परे अमुष्य इति पूर्वपदात् षष्ठ्याः अलुक् निपात्यते | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''<span lang="HI">त्यदादीनामः</span>'''<span lang="HI"> </span>(<span lang="HI">७</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">१०२</span>) इत्यनेन <span lang="HI">त्यदादिगणस्य शब्दा</span>नां<span lang="HI"> विभक्तिप्रत्यये परे अकारादेशः भवति </span>|</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">त्यदादिगणः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नाम कश्चन गणः अस्ति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| <span lang="HI">अस्मिन् गणे अष्ट</span>-<span lang="HI">शब्दाः </span>सन्ति<span lang="HI"> - त्यद्</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तद्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यद्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एतद्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदम्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एक</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्वि </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> एतेषाम् सर्वे</span>षां<span lang="HI"> शब्दा</span>नां<span lang="HI"> विभक्तिप्रत्यये परे अङ्गस्य अन्तिमवर्णस्य </span>स्थाने <span lang="HI">अकारादेशः भवति </span>|<span lang="HI"> </span>अतः</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुनाअद '''<span+ lang="HI">त्यदादीनामः</span>'''<span lang="HI">+ </span>(<spanअस् lang="HI">७</span>.<span+ lang="HI">२</span>.<spanआयन lang="HI">१०२</span>) इत्यनेन <span lang="HI">त्यदादिगणस्य शब्दा</span>नां<span lang="HI"> विभक्तिप्रत्यये परे अकारादेशः भवति </span>|</span><span style="font-family:Nirmala UIArial,sans-serif">'</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">त्यदादिगणःअतो गुणे</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span>''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नाम कश्चन गणः अस्ति(६.१.९७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|इत्यनेन <span lang="HI">अस्मिन्अपदान्तात्‌ गणेअतः अष्ट</span>-<spanगुणे lang="HI">शब्दाःपरे </span>सन्ति<spanपूर्वपरयोः lang="HI">स्थाने -एकः त्यद्</span></span><spanपररूपमेकादेशः style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">,स्यात्‌ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तद्</span><span style="font-family:Nirmala UIArial,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यद्</span><spanदकारोत्तरवर्ती style="font-family:Nirmalaअकारः UI,sans-serif">अपदान्तः अकारः, </span><spanतस्मात् lang="HI"अकारःगुणसंज्ञकः style="font-family:Nirmalaअस्ति UI,sans-serif">एतद्</span><spanइति style="font-family:Nirmalaकृत्वा UI,sans-serif">,पूर्वपरयोः </span><spanस्थाने lang="HI"पूर्वरूपादेशः style="font-family:Nirmalaभवति UI,sans-serif">इदम्</span><span style="font-family:Nirmala UIArial,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदस्अद</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, +</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एक</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">,अस् +</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्वि </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<spanआयन lang="HI"> एतेषाम् सर्वे</span>षां<span lang="HI"> शब्दा</span>नां<span lang="HI"> विभक्तिप्रत्यये परे अङ्गस्य अन्तिमवर्णस्य </span>स्थाने <span lang="HI">अकारादेशः भवति </span>|<span lang="HI"> </span>अतः</spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अद+अ+अस् +आयन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतो गुणे</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.९७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन <span lang="HI">अपदान्तात्‌ अतः गुणे परे पूर्वपरयोः स्थाने एकः पररूपमेकादेशः स्यात्‌ </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दकारोत्तरवर्ती अकारः अपदान्तः अकारः, तस्मात् अकारःगुणसंज्ञकः अस्ति इति कृत्वा पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरूपादेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अद+अस् +आयन | </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अद + अस् + आयन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टाङसिङसामिनात्स्याः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.१.१२) इत्यनेन सूत्रण अदन्तात् अङ्गात् परस्य टा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङसि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् च प्रत्ययानां स्थाने क्रमेण इन</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्य इत्येते आदेशाः भवन्ति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> | अत्र ङस् इति षष्ठ्यन्तप्रत्ययः अस्ति इति कृत्वा तस्य स्थाने</span></big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>स्य इति आदेशः भवति</big> </span><big><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अद</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्य</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ आयन </span><span style="font-family:Mangal,serif">|</span></big>
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अद+ अस् + आयन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">टाङसिङसामिनात्स्याः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.१.१२) इत्यनेन सूत्रण अदन्तात् अङ्गात् परस्य टा</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङसि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् च प्रत्ययानां स्थाने क्रमेण इन</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आत्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्य इत्येते आदेशाः भवन्ति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> | अत्र ङस् इति षष्ठ्यन्तप्रत्ययः अस्ति इति कृत्वा तस्य स्थाने स्य इति आदेशः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अद+स्य+ आयन </span><span style="font-family:Mangal,serif">|</span>
 
<span style="font-family:Mangal,serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <big>अद + स्य + आयन</big> </span><big><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अग्रे '''<span lang="HI">किति च</span>''' (७.२.११८) इत्यनेन <span lang="HI">कित्-तद्धित-प्रत्यये परे अङ्गस्य आदि-स्वरस्य वृद्धिः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आयन इत्यत्र कित्वम् अस्ति यतोहि आयन् इति आदेशः फक् इति प्रत्ययस्य फकारस्य स्थाने जातः, अतः</span><span style="font-family:Mangal,serif"> </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">किति च</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(७.२.११८) इत्यनेन अङ्गस्य आदिमस्वरस्य वृद्धिः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आदस्य +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आयन इति भवति |</span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अग्रे आद + स्य +आयन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अदसोऽसेर्दादु दो मः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.८०) इत्यनेन <span lang="HI">यस्य अन्ते सकारो नास्ति</span>, <span lang="HI">एतादृशस्य अदस्‌-शब्दस्य दकारोत्तरवर्णस्य स्थाने उकारादेशः ऊकारादेशः च</span>; <span lang="HI">दकारस्य च स्थाने मकारादेशो भवति </span>| अर्थात् <span lang="HI">अद</span>सः अ<span lang="HI">सकारान्तस्य वर्णस्य दात् परस्य उवर्णादेशो भवति</span>, <span lang="HI">दकारस्य च मकारः</span>| अतः  आद इति शब्दे दकारोत्तरवर्तिनः अकारस्य स्थाने उकारादेशः अपि च दकारस्य स्थाने मकारादेशः च भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आमु</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्य</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आयन इति भवति | अग्रे '''<span lang="HI">आदेशप्रत्यययोः</span>'''<span lang="HI"> (८.३.५९) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> इण्‌-प्रत्याहारात्‌ कवर्गीयात्‌ च परे अपदान्तः प्रत्ययावय</span>वः<span lang="HI"> सकारः अस्ति चेत्‌</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्य सकारस्य स्थाने षकारादेशो भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| आमु इत्यत्र उकाराः इण्वर्णः अस्ति, अतः स्य इति प्रत्ययस्य अवयवरूपेण यः सकारः अस्ति, तस्य स्थाने षकारादेशः भवति, अतः  आमुष्य + आयन इति भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आमुष्य + आयन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अकः सवर्णे दीर्घः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इत्यनेन सर्वणदीर्घसन्धिं कृत्वा आमुष्यायन इति भवति | अग्रे णत्वं क्रियते </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अट्कुप्वाङ्‌नुम्व्यवायेऽपि</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.४.२) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण | अतः आमुष्यायण इति प्रातिपदिकं सिद्धियति |</span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा आमुष्यायन + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| आमुष्यायन इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आमुष्यायण</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आमुष्यायणः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नडादिभ्यः फक्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">४</span>.<span lang="HI">१</span>.<span lang="HI">९९</span>) इति सूत्रं वदति यत् <span lang="HI">गोत्रापत्यस्य निर्देशार्थम् नडादिगणस्य शब्देभ्यः फक्-प्रत्ययः भवति </span>|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आयनेयीनीयियः फढखच्छघां प्रत्ययादीनाम् </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">(७.१.२) इति सूत्रं वदति यत् <span lang="HI">प्रत्ययस्य आदिस्थितस्य फ्-ढ्-ख्-छ्-घ्- इत्येतेषाम् क्रमेण आयन्-एय्-ईन्-ईय्-इय्- आदेशाः भवन्ति </span>इति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतो गुणे</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.९७) = अपदान्तात्‌ अतः गुणे परे पूर्वपरयोः स्थाने एकः पररूपमेकादेशः स्यात्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गुणः इत्युक्तौ अ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ए</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदं सूत्रं '''वृद्धिरेचि''' (६.१.८८)</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अकः सवर्णे दीर्घः (६.१.१०१) इत्यनयोः अपवादः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः पञ्चम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">गुणे सप्तम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उस्यपदान्तात्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.९६) इत्यस्मात्‌ अपदान्तात्‌ अपि च '''एङि पररूपम्‌''' (६.१.९४) इत्यस्मात्‌ पररूपम्‌ इत्यनयोः अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एकः पूर्वपरयोः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.८४)</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संहितायाम्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.७१) इत्यनयोः अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितं सूत्रम्‌— '''अपदान्तात्‌ अतः गुणे पूर्वपरयोः एकः पररूपं संहितायाम्‌''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशप्रत्यययोः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५९) = इण्‌-प्रत्याहारात्‌ कवर्गीयात्‌ च परे अपदान्तः आदेशरूपी प्रत्ययावयवो वा सकारः अस्ति चेत्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्य सकारस्य स्थाने षकारादेशो भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशः तु मूर्धन्यवर्णस्य इत्येव उक्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परं स्थानेऽन्तरतमः इत्यनेन ट्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ठ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ड्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ढ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ण्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ष्‌ इत्येषु मूर्धन्यवर्णेषु षकारस्य नैकट्यम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः षकारः एव आदिष्टः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नुम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विसर्गः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शर्‍-प्रत्याहारस्थ-वर्णः एषु अन्यतमः मध्ये अस्ति चेदपि कार्यं भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण्‌-प्रत्याहरे इमे वर्णाः अन्तर्भूताः— इ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऌ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ए</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऐ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">औ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ह</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">व</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">र</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ल </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्य कार्यस्य नाम षत्वविधिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशश्च प्रत्ययश्च आदेशप्रत्ययौ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तयोः आदेशप्रत्यययोः इतरेतरद्वन्द्वः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">षष्ठ्यन्तम्‌ एकपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सहे साडः सः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५६) इत्यस्मात्‌ सः इत्यस्य अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नुंविसर्जनीयशर्व्यवायेऽपि</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५८) इत्यस्य पूर्णा अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तयोर्य्वावचि संहितायाम्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.१०८) इत्यस्मात्‌ संहितायाम्‌ इत्यस्य अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण्कोः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५७)</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अपदान्तस्य मूर्धन्यः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.५५) इत्यनयोः अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌—'''इण्कोः आदेशप्रत्यययोः अपदान्तस्य सः मूर्धन्यः संहितायां'''</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नुंविसर्जनीयशर्व्यवायेऽपि</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आ)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अमुष्यपुत्रस्य भावः आमुष्यपुत्रिका | तस्य पुत्रस्य स्वभावः इत्यर्थः| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमुष्य</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुत्रः इति लौकिकविग्रहात् समासं कृत्वा </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आमुष्यायाणामुष्यपुत्रिकामुष्यकुलिकेति च</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकेन उत्तरपदे परे अमुष्य इति पूर्वपदात् षष्ठ्याः अलुक् निपात्यते | पूर्वोक्तरीत्या कार्याणि कृत्वा आमुष्य इति रूपं निष्पद्यते | अमुष्यपुत्र इति प्रातिपदिकं निष्पद्यते | <span lang="HI">तत्पश्चात् '''द्वंद्वमनोज्ञादिभ्यश्च''' </span>(५.१.१३३) इति सूत्रेण द्व<span lang="HI">न्द्वसमासेन निर्मितेभ्यः प्रातिपदिकेभ्यः तथा च मनोज्ञादिगणस्य शब्देभ्यः षष्ठीसमर्थेभ्यः </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भावः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">कर्म</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एतयोः अर्थयोः वुञ्-प्रत्ययः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः अमुष्यपुत्र + वुञ् इति भवति |  वुञ् इति प्रत्यये ञकारस्य इत्संज्ञा भवति , वु इति अवशिष्यते | '''<span lang="HI">युवोरनाकौ</span>''' ( ७.१.१) इत्यनेन <span lang="HI">अङ्गात् परस्य प्रत्ययस्य आदौ विद्यमानस्य </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">युँ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, '</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">वुँ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अक</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">' </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेशः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|  अमुष्यपुत्र + वु इत्यत्र वु स्थाने अक इति आदेशः भवति | अतः अमुष्यपुत्र + अक इति भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमुष्यपुत्र + अक </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तद्धितेष्वचामादेः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.२.११७) इत्यनेन <span lang="HI">णित् </span>, <span lang="HI">ञित्-तद्धित-प्रत्यये परे अङ्गस्य आदि-स्वरस्य वृद्धिः भवति </span>| अक इत्यत्र प्रत्ययः ञित् इति कृत्वा अङ्गस्य आदिमस्वरस्य वृद्धिः भवति | अतः आमुष्यपुत्र + अक इति भवति |  अधुना '''<span lang="HI">यस्येति च</span>'''<span lang="HI"> (६.४.१४८) इत्यनेन भसंज्ञकस्य अङ्गस्य "अ"वर्णस्य "इ"वर्णस्य च ईकारे परे</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तद्धितप्रत्यये परे च लोपः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| आमुष्यपुत्र + अक इत्यत्र अक इति तद्धितप्रत्ययः इति कृत्वा भसंज्ञकस्य अङ्गस्य अकारस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आमुष्यपुत्र्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अक </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आमुष्यपुत्रक इति भवति |  स्त्रीत्वविवक्षायां टाप् -प्रत्ययः विधीयते '''<span lang="HI">प्रत्ययस्थात् कात् पूर्वस्यात इदाप्यसुपः</span>''' ( ७.३.४४) इति सूत्रेण | '''<span lang="HI">प्रत्ययस्थात् कात् पूर्वस्यात इदाप्यसुपः</span>''' ( ७.३.४४) इति सूत्रं वदति यत् <span lang="HI">प्रत्ययस्थात् ककारात् पूर्वस्य अकारस्य इकारादेशो भवति आपि परतः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स चेदाप् सुपः परो न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> | अतः आमुष्यपुत्रिका इति रूपं सिद्धं भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा आमुष्यपुत्रिका + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| पुत्रिका इति शब्दः स्त्रीलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः स्त्रीलिङ्गे भवति | आमुष्यपुत्रिका + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> हलन्तात्‌</span>, <span lang="HI">दीर्घङ्यन्तात्‌</span>, <span lang="HI">दीर्घाबन्तात्‌ च सु-ति-सि इत्येषाम्‌ अपृक्तसंज्ञकस्य हलः लोपः </span>| अतः सुप्रत्ययस्य लुक् भूत्वा '''आमुष्यपुत्रिका''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">एवमेव आमुष्यकुलिका इति समासः अपि सिद्ध्यति | कुलस्य स्वाभावः इत्यर्थः |  अमुष्य कुलम् इति लौकिकविग्रहः अस्ति |  यथापूर्वं समासं कृत्वा अमुष्यकुल इति प्रातिपदिकात् वुञ्-प्रत्ययः विधीयते , अकादेशः ,आदिमस्वरस्य वृद्धिः च भूत्वा आमुष्यकुलक इति प्रातिपदिकं सिद्ध्यति | स्त्रीत्वविवक्षायां टाप् -प्रत्ययः विधीयते '''<span lang="HI">प्रत्ययस्थात् कात् पूर्वस्यात इदाप्यसुपः</span>''' ( ७.३.४४) इति सूत्रेण | '''<span lang="HI">प्रत्ययस्थात् कात् पूर्वस्यात इदाप्यसुपः</span>''' ( ७.३.४४) इति सूत्रं वदति यत् <span lang="HI">प्रत्ययस्थात् ककारात् पूर्वस्य अकारस्य इकारादेशो भवति आपि परतः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स चेदाप् सुपः परो न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> | अतः आमुष्यकुलिका इति प्रातिपदिकं सिद्धं भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा आमुष्यकुलिका + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| पुत्रिका इति शब्दः स्त्रीलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः स्त्रीलिङ्गे भवति | आमुष्यपुकुलिका + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.६७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> हलन्तात्‌</span>, <span lang="HI">दीर्घङ्यन्तात्‌</span>, <span lang="HI">दीर्घाबन्तात्‌ च सु-ति-सि इत्येषाम्‌ अपृक्तसंज्ञकस्य हलः लोपः </span>| अतः सुप्रत्ययस्य लुक् भूत्वा '''आमुष्यकुलिका''' इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">देवानाम्प्रिय इति च मूर्खे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकम् अस्ति | <span lang="HI">वार्तिकार्थः </span>– मूर्खार्थे गम्यमाने देवानाम् प्रियः इत्यस्य षष्ठ्याः अलुक् निपात्यते | <span lang="HI">देवानां </span>प्रियः नाम यः स्वस्य <span lang="HI">कर्तव्यतां विस्मृत्य </span>देवतानां प्रसन्नता सम्पाद्यति इति कारणेन मूर्खः देवानाम्प्रियः इत्युच्यते | <span lang="HI">यः </span>पुरुषः शाश्वतं चिरस्थायि फलं प्राप्तुं ब्रह्मचिन्तनम् अकृत्वा अल्पसुखं प्राप्तुं देवानां पूजां करोति, तस्य निःश्रेयसः अपेक्षया अभ्युदयस्य कामनां करोति इति कारणेन मूर्खः इत्युच्यते | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>देवानां प्रियः = देवानाम्प्रियः | अलौकिकविग्रहः = देव + आम् + प्रिय + सु | अत्र '''षष्ठी''' (<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">२</span>.<span lang="HI">८</span>) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते | मूर्खार्थे गम्यमाने देवानाम् प्रियः इत्यस्य षष्ठ्याः अलुक् निपात्यते '''देवानाम्प्रिय इति च मूर्खे''' इति वार्तिकेन | <span lang="HI">अतः </span>समासप्रक्रियानन्तरं देवानाम्प्रियः इति समासः निष्पन्नः भवति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शेपपुच्छलाङ्गलेषु शुनः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकम् अस्ति | वार्तिकार्थः – <span lang="HI">श्वन् </span>– शब्दस्य षष्ठ्याः अलुक् भवति यदि शेप, पुच्छ, लाङ्गूल इत्येतेषु किञ्चन उत्तरपदं विद्यते | अनेन वार्तिकेन ये शब्दाः सिद्ध्यन्ते ते सर्वे प्रायः संज्ञावाचिनः भवन्ति |</span></big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शुनः शेपः इव शेपः अस्य  = शुनःशेपः | अर्थात् शुनकस्य जननेन्द्रियम् इव जननेन्द्रियवान् पुरुषः इति | अपि च अस्य अर्थः अजीर्गतस्य पुत्रः इति | शेप, शेपस् इति द्वौ शब्दौ स्तः | अनयोः अर्थः अस्ति लिङ्गस्य, पुरुषस्य च जननेन्द्रियम् | अलौकिकविग्रहः = श्वन् + ङस् + शेप + सु |  '''सप्तम्युपमानपूर्वपदस्योत्तरपदलोपश्च''' इति वार्तिकेन बहुव्रीहिसमासः विधीयते | शेप इति उत्तरपदे परे शुनः इत्यस्य षष्ठ्याः अलुक् भवति '''शेपपुच्छलाङ्गलेषु शुनः''' इति वार्तिकेन | समासप्रक्रियानन्तरं श्वन् + ङस् + शेप इति भवति |  अधुना '''<span lang="HI">श्वयुवमघोनामतद्धिते</span>''' ( ६.१.१३३) इत्यनेन <span lang="HI">श्वन् </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">युवन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मघवन् -एतेषाम् भसंज्ञकस्य अङ्गस्य तद्धितभिन्ने प्रत्यये परे सम्प्रसारणम् भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः ङस् इति अतद्धितप्रत्यये परे श्वन् इत्यस्य सम्प्रसारणं भवति, अतः वकारस्य स्थाने उकारादेशो भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> श्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस् + शेप </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अधुना '''सम्प्रसारणाच्च''' (६.१.१०८) इत्यनेन <span lang="HI">सम्प्रसारणात् अनन्त</span>रं<span lang="HI"> पूर्वपरयोः एकः पूर्ववर्णादेशः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> श् </span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस् + शेप इति भवति <span lang="HI"> </span>| शुनस् + शेप </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''ससजुषो रुः''' (८.२.६६) इति सूत्रेण पदान्तसकारस्य स्थाने रु आदेशः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> </span>शुन<span lang="HI">रु</span> + शेप<span lang="HI"> इति भवति </span>|<span lang="HI">  उकारस्य इत्संज्ञा भवति '''उपदेशेऽजनुनासिक इत्''' ( १.३.२) इत्यनेन</span>, <span lang="HI">तत्पश्चात् उकारस्य लोपः भवति '''तस्य लोपः''' (१.३.९) इत्यनेन </span>|<span lang="HI">  </span>शुनर् + पुत्र<span lang="HI"> इति भवति</span> |<span lang="HI"> </span> अग्रे '''<span lang="HI">खरवसानयोर्विसर्जनीयः</span>'''<span lang="HI"> (८.३.१५) इति सूत्रेण पदान्तस्य रेफस्य स्थाने विसर्गादेशः भवति </span>खरि परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शुनःपुत्र इति प्रातिपदिकं निष्पन्नम् |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा शुनःपुत्र + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| पुत्र इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | शुनःपुत्र + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शुनःपुत्रः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>शुनः शेपः = शुनःशेपः | यथापूर्वम् अत्रापि प्रक्रिया प्रचलति | शुनःशेपः इति हरिश्चन्द्रस्य पुत्रः अस्ति |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शुनः पुच्छम् इव पुच्छम् यस्य तत् = शुनःपुच्छम् |  अर्थात् शुनस्य पुच्छः इव पुच्छः यस्य सः | श्वन् + ङस् + पुच्छ + सु इति अलौकिकविग्रहः | '''सप्तम्युपमानपूर्वपदस्योत्तरपदलोपश्च''' इति वार्तिकेन बहुव्रीहिसमासः विधीयते | पुच्छ इति उत्तरपदे परे शुनः इत्यस्य षष्ठ्याः अलुक् भवति '''शेपपुच्छलाङ्गलेषु शुनः''' इति वार्तिकेन | समासप्रक्रियानन्तरं श्वन + ङस् + पुच्छ इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अधुना '''<span lang="HI">श्वयुवमघोनामतद्धिते</span>''' ( ६.१.१३३) इत्यनेन <span lang="HI">श्वन् </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">युवन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मघवन् -एतेषाम् भसंज्ञकस्य अङ्गस्य तद्धितभिन्ने प्रत्यये परे सम्प्रसारणम् भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः ङस् इति अतद्धितप्रत्यये परे श्वन् इत्यस्य सम्प्रसारणं भवति, अतः वकारस्य स्थाने उकारादेशो भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> श्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस् + पुच्छ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अधुना '''सम्प्रसारणाच्च''' (६.१.१०८) इत्यनेन <span lang="HI">सम्प्रसारणात् अनन्त</span>रं<span lang="HI"> पूर्वपरयोः एकः पूर्ववर्णादेशः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> श् </span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस् + पुच्छ इति भवति <span lang="HI"> </span>|  शुन + अस् + पुच्छ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शुनस्+</span> पुच्छ<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ पुच्छ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''ससजुषो रुः''' (८.२.६६) इति सूत्रेण पदान्तसकारस्य स्थाने रु आदेशः भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> </span>शुन<spanशुनरु lang="HI">रु</span>+ पुच्छ<span lang="HI"> इति भवति </span>|<span lang="HI">  उकारस्य इत्संज्ञा भवति '''उपदेशेऽजनुनासिक इत्''' ( १.३.२) इत्यनेन</span>, <span lang="HI">तत्पश्चात् उकारस्य लोपः भवति '''तस्य लोपः''' (१.३.९) इत्यनेन </span>|<span lang="HI">  </span>शुनर्+ पुच्छ<span lang="HI"> इति भवति</span> |<span lang="HI"> </span> अग्रे '''<span lang="HI">खरवसानयोर्विसर्जनीयः</span>'''<span lang="HI"> (८.३.१५) इति सूत्रेण पदान्तस्य रेफस्य स्थाने विसर्गादेशः भवति </span>खरि परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शुनः पुच्छ इति प्रातिपदिकं निष्पन्नम् |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा शुनः पुच्छ + सु इति भवति | बहुव्रीहिसमासः अन्यपदार्थप्रधानः इति कृत्वा अन्यपदं नपुंसकलिङ्गे इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति | शुनःपुच्छ + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतोऽम्</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.१.२४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> अकारान्तात् नपुंसकात् अङ्गात्  सु-अम्- प्रत्ययोः अम् इति आदेशः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शुनःपुच्छ +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अम् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अक् वर्णात्  अम् सम्बन्धी अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् एकादेशो भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| शुनःपुच्छम् इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शुनकस्य लाङ्गूलम् इव लाङ्गूलं यस्य  तत् = शुनोलाङ्गूलम् | श्वन् + ङस् + लाङ्गूल + सु इति अलौकिकविग्रहः |  '''सप्तम्युपमानपूर्वपदस्योत्तरपदलोपश्च''' इति वार्तिकेन बहुव्रीहिसमासः विधीयते | लाङ्गूल इति उत्तरपदे परे शुनः इत्यस्य षष्ठ्याः अलुक् भवति '''शेपपुच्छलाङ्गलेषु शुनः''' इति वार्तिकेन | समासप्रक्रियानन्तरं श्वन् + ङस् + लाङ्गूलम् इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''<span lang="HI">श्वयुवमघोनामतद्धिते</span>''' ( ६.१.१३३) इत्यनेन <span lang="HI">श्वन् </span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">युवन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मघवन् -एतेषाम् भसंज्ञकस्य अङ्गस्य तद्धितभिन्ने प्रत्यये परे सम्प्रसारणम् भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः ङस् इति अतद्धितप्रत्यये परे श्वन् इत्यस्य सम्प्रसारणं भवति, अतः वकारस्य स्थाने उकारादेशो भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> श्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस् + लाङ्गूल </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अधुना '''सम्प्रसारणाच्च''' (६.१.१०८) इत्यनेन <span lang="HI">सम्प्रसारणात् अनन्त</span>रं<span lang="HI"> पूर्वपरयोः एकः पूर्ववर्णादेशः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> श्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस् + लाङ्गूल इति भवति <span lang="HI"> </span>|  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शुन</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस् + लाङ्गूल </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शुनस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ </span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">लाङ्गूल </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अधुना '''ससजुषो रुः''' (८.२.६६) इति सूत्रेण पदान्तसकारस्य स्थाने रु आदेशः भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> </span>शुन<span lang="HI">रु</span>+ लाङ्गूल<span lang="HI"> इति भवति </span>|<span lang="HI">  उकारस्य इत्संज्ञा भवति '''उपदेशेऽजनुनासिक इत्''' ( १.३.२) इत्यनेन</span>, <span lang="HI">तत्पश्चात् उकारस्य लोपः भवति '''तस्य लोपः''' (१.३.९) इत्यनेन </span>|<span lang="HI">  </span>शुनर् + लाङ्गूल<span lang="HI"> इति भवति</span>|<span lang="HI"> </span> अग्रे '''<span lang="HI">खरवसानयोर्विसर्जनीयः</span>'''<span lang="HI"> (८.३.१५) इति सूत्रेण पदान्तस्य रेफस्य स्थाने विसर्गादेशः भवति </span>खरि परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> शुनः लाङ्गूल इति प्रातिपदिकं निष्पन्नम् |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा शुनः लाङ्गूल + सु इति भवति | बहुव्रीहिसमासः अन्यपदार्थप्रधानः इति कृत्वा अन्यपदं नपुंसकलिङ्गे इति कृत्वा समासः नपुंसकलिङ्गे भवति | शुनः लाङ्गूल + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतोऽम्</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (७.१.२४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन<span lang="HI"> अकारान्तात् नपुंसकात् अङ्गात्  सु-अम्- प्रत्ययोः अम् इति आदेशः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शुनःलाङ्गूल +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अम् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अमि पूर्वः</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.१.१०७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अक् वर्णात्  अम् सम्बन्धी अच् परः चेत् पूर्वपरयोः स्थाने पूर्वरुपम् एकादेशो भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| '''शुनःलाङ्गूलम्''' इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिवसश्च दासे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकम् अस्ति | वार्तिकार्थः – दिव् इति शब्दात् षष्ठ्याः अलुक् भवति दास इति उत्तरपदे परे | </span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिवो दासः = दिवोदासः | दिव् + ङस् + दास + सु इति अलौकिकविग्रहः | अत्र <span lang="HI">षष्ठीतत्पुरुषसमासः </span>विधीयते | समासप्रक्रियायां दिव् + ङस् + दास + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिवसश्च दासे</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति वार्तिकेन दिव् इति शब्दात् षष्ठ्याः अलुक् भवति दास इति उत्तरपदे परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिव्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ ङस् +दास </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिवस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दास इति भवति | <span lang="HI">अधुना '''ससजुषो रुः''' (८.२.६६) इति सूत्रेण पदान्तसकारस्य स्थाने रु आदेशः भवति </span>|<span lang="HI"> </span>दिव<span lang="HI">रु</span> + दास<span lang="HI"> इति भवति </span>|<span lang="HI">  उकारस्य इत्संज्ञा भवति '''उपदेशेऽजनुनासिक इत्''' ( १.३.२) इत्यनेन</span>, <span lang="HI">तत्पश्चात् उकारस्य लोपः भवति '''तस्य लोपः''' (१.३.९) इत्यनेन </span>|<span lang="HI">  </span>दिवर् + दास<span lang="HI"> इति भवति</span> |<span lang="HI"> </span> अग्रे '''<span lang="HI">खरवसानयोर्विसर्जनीयः</span>'''<span lang="HI"> (८.३.१५) इति सूत्रेण पदान्तस्य रेफस्य स्थाने विसर्गादेशः भवति </span>खरि परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Mangal,serif">हशि च( ६.१.१४४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यनेन <span lang="HI">अप्लुत-ह्रस्व-अकारात् परस्य रुँ-इत्यस्य हश्-वर्णे परे उकारादेशः भवति </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अतः दिव</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ दास</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आद्गुणः इत्यनेन </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दिवोदास इति प्रातिपदिकं निष्पन्नम् |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा दिवोदास + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| दास इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | दिवोदास + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रुत्वविसर्गौ कृत्वा </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दिवोदास</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समासः सिद्ध्यति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२१)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुत्रेऽन्यतरस्याम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.२२) = <span lang="HI">पुत्रशब्दे उत्तरपदे आक्रोशे गम्यमाने </span>पूर्वपदस्य अ<span lang="HI">न्यतरस्यांअन्यतरस्यां षष्ठ्याः अलुग् भवति</span> | आक्रोशे नाम निन्दा इत्यर्थः | पुत्रे सप्तम्यन्तम्, अन्यतरस्यां विभक्तिप्रतिरूपकमव्ययम् | '''षष्ठ्या आक्रोशे''' (६.३.२१) इत्यस्मात् सूत्रात् षष्ठ्या इत्यस्य अनुवृत्तिः| '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— '''आक्रोशे षष्ठ्या''' </span>'''अलुक् पुत्रे उत्तरपदे अन्यतरस्याम्''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दास्याः पुत्रः = दास्याः पुत्रः | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = दासी</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ ङस् + पुत्र +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु | अत्र '''षष्ठी''' (</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुत्रेऽन्यतरस्याम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (६.३.२२)  इत्यनेन</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुत्रशब्दे उत्तरपदे आक्रोशे गम्यमाने </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पूर्वपदस्य अ<span lang="HI">न्यतरस्यांअन्यतरस्यां षष्ठ्याः अलुग् भवति | </span>| </spanbig>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे पूर्वपदस्य विकल्पेन<span lang="HI"> षष्ठ्याः अलुग् भवति</span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">—</span></u></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">केवलं </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुत्र</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> + सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दासी</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दासी</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दासी</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ पुत्र</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दासी इति शब्दः स्त्रीलिङ्गे अस्ति अतः तस्य नदीसंज्ञा अस्ति ,</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः '''आण्णद्या''' (७.३.११२) इत्यनेन <span lang="HI">नदीसंज्ञकात् अङ्गात् परस्य ङित्-प्रत्ययस्य आट्-आगमः भवति </span>इति कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दासी</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आट्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुत्र इति भवति</span> <span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> आडागमः टित् इति कृत्वा आद्यन्तौ टकितौ इत्यनेन प्रत्ययस्य आदौ आयाति| आडागमे टकारस्य इत्संज्ञा भूत्वा तस्य लोपः आ इत्येव अवशिष्यते </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दासी</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"></span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुत्र </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अधुना अकः सवर्णे दीर्घः इत्यनेन सवर्णदीर्घसन्धिं कृत्वा </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दासी</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आस् +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पुत्र इति भवति | </span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दासी + आस् + पुत्र </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इको यणचि इत्यनेन यण्सन्धिः भवति | दास्यास्+पुत्र </span> <span style="font-family:ArialNirmala UI,sans-serif">+</span> <span langstyle="HIfont-family:Nirmala UI,sans-serif">पुत्र </span><span style="font-family:Nirmala UIArial,sans-serif">→</span> अधुना '''ससजुषो रुः''' (८.२.६६) इति सूत्रेण पदान्तसकारस्य स्थाने रु आदेशः भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> </span>दास्या<span lang="HI">रु</span> + पुत्र<span lang="HI"> इति भवति</span> |<span lang="HI">  उकारस्य इत्संज्ञा भवति '''उपदेशेऽजनुनासिक इत्''' ( १.३.२) इत्यनेन</span>, <span lang="HI">तत्पश्चात् उकारस्य लोपः भवति '''तस्य लोपः''' (१.३.९) इत्यनेन </span>|<span lang="HI">  </span>दास्यार् + पुत्र<span lang="HI"> इति भवति</span> |<span lang="HI"> </span> अग्रे '''<span lang="HI">खरवसानयोर्विसर्जनीयः</span>'''<span lang="HI"> (८.३.१५) इति सूत्रेण पदान्तस्य रेफस्य स्थाने विसर्गादेशः भवति </span>खरि परे </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दास्याःपुत्र इति प्रातिपदिकं निष्पन्नम् |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा दास्याःपुत्र + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| पुत्र इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | दास्याःपुत्र + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''दास्याःपुत्रः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><u>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् यस्मिन् पक्षे पूर्वपदस्य विकल्पेन<span lang="HI"> षष्ठ्याः अलुग्  </span>न <span lang="HI">भवति</span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">—</span></u></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">दास्याः पुत्रः = दास्याः पुत्रः | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = दासी</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ ङस् + पुत्र +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु | अत्र '''षष्ठी''' (</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति | दासी + पुत्र </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> दासीपुत्र इति प्रातिपदिकं सिद्धम्</span> <span style="font-family:Mangal,serif"> | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा दासीपुत्र + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य यल्लिङ्गं तत् <span lang="HI">भवति </span>| पुत्र इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | दासीपुत्र + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> रुत्वविसर्गौ कृत्वा '''दासीपुत्रः''' इति समासः सिद्ध्यति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>आहत्य दास्याःपुत्रः, दासीपुत्रः इति समासौ सिद्धौ | केवलम् आक्रोशे एव पूर्वपदस्य षष्ठ्याः अलुक् भवति पुत्रशब्दे परे नान्यन्त्र |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>ब्राह्मण्याः पुत्रः = ब्राह्मणीपुत्रः | अयं समासः निन्दार्थे नास्ति इत्यतः पूर्वस्य षष्ठ्याः अलुक् न भवति पुत्रशब्दे परे | अतः</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>ब्राह्मणीपुत्रः इत्येकमेव रूपम् |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२२)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman"> </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋतो विद्यायोनिसम्बन्धेभ्यः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२३</span>) =</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋकारान्तेभ्यो विद्यसम्बन्धवचिभ्यो योनिसम्बन्धवाचिभ्यश्च उत्तरस्याः षष्ठ्या अलुग् भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| विद्यासम्बन्धवाचिनः, योनिसम्बन्धवाचिनः ( जननसम्बन्धवाचिनः), ह्रस्व-ऋकारान्तात् शब्दात् षष्ठीविभक्तेः अलुक् भवति उत्तरपदे परे | ''' '''विद्या च योनिश्च तयोरितरेतरयोगद्वन्द्वः विद्यायोनी, तयोः सम्बन्धः, विद्यायोनिसम्बन्धास्तेभ्यो विद्यायोनिसम्बन्धेभ्यः | ऋतः इत्यत्र तदन्तविधिः भवति, अतः ऋदन्तात् इति |  ऋतः पञ्चम्यन्तं, विद्यायोनिसम्बन्धेभ्यः पञ्चम्यन्तम् | '''षष्ठ्या आक्रोशे''' (६.३.२१) इत्यस्मात् सूत्रात् षष्ठ्या इत्यस्य अनुवृत्तिः| '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''ऋतः विद्यायोनिसम्बन्धेभ्यः''' '''षष्ठ्या अलुगुत्तरपदे''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>होतुः अन्तेवासी = होतुरन्तेवासी |</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलौकिकविग्रहः = होतृ + ङस् + अन्तवासिन् + सु | अत्र '''षष्ठी''' (</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋतो विद्यायोनिसम्बन्धेभ्यः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२३</span>) इत्यनेन</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋकारान्तेभ्यो विद्यसम्बन्धवचिभ्यो उत्तरस्याः षष्ठ्या अलुग् भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">केवलं </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन्तेवासिन्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> + सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होतृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होतृ</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> होतृ</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ अन्तेवासिन्</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <span lang="HI">अधुना </span>'''ऋत उत्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">१</span>.<span lang="HI">१११</span>)  इति सूत्रेण <span lang="HI">ऋवर्णात् /ऌवर्णात् परस्य ङसिँ/ङस्-प्रत्यययोः अकारे परे पूर्वपरयोः एकः उकारादेशः भवति </span>| अतः होत् + + स् इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उरण रपरः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">( १.१.५१) इत्यनेन ऋकारस्य स्थाने यदा अण् इति आदेशः भवति, सः अण् सदा रपरः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होत्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उर्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होतुर्स् इति भवति | अग्रे होतुर्स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">रात्सस्य</span>'''<span lang="HI"> (८.२.२४) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> पदस्य अन्ते संयोगोऽस्ति </span>चेत्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संयोगस्य प्रथमसदस्यः रेफः चेत्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रेफात्‌ परस्य सकारस्य एव लोपो भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन्यवर्णस्य न </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अतः होतुर्स् इति पदम् अस्ति, पदान्ते रेफसकारयोः संयोगः इति कृत्वा रेफात् परस्य सकारस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> होतुर् इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''<span lang="HI">खरवसानयोर्विसर्जनीयः</span>''' ( ८.३.१५)<span lang="HI"> इत्यनेन </span>खरि परे एव रेफस्य<span lang="HI"> स्थाने विसर्गादेशः</span>, अत्र अन्तेवासी इत्यस्य अकारः परः अस्ति इति कृत्वा विसर्गः न भवति  </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> होतुर्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन्तेवासिन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होतुरन्तेवासिन् इति प्रातिपदिकं सिद्धम्  |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा होतुरन्तेवासिन् + सु इति भवति | </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन्तेवासिन् इति शब्दः पुंलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः पुंलिङ्गे भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होतुरन्तेवासिन् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">सर्वनामस्थाने चासम्बुद्धौ</span>'''<span lang="HI"> (६.४.८) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> नः अङ्गस्य उपधायाः दीर्घः सर्वनामस्थाने असम्बुद्धौ च </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   होतुरन्तेवासीन् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  '''<span lang="HI">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌ </span>'''<span lang="HI">(६.१.६७) </span>इति सूत्रेण हलन्तात् प्रातिपदिकात् सु इति प्रत्ययस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  होतुरन्तेवासीन् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अग्रे </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span></span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होतुरन्तेवासी </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव –</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>पितुः अन्तेवासी = पितुरन्तेवासी |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>पितुः पुत्रः = पितुःपुत्रः |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>योनिसम्बन्धविषयः –</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>होतुः पुत्रः = होतुःपुत्रः | प्रक्रिया यथापूर्वम् |</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विद्यायोनिसम्बदेभ्यस्तत्पूर्वोत्तरपदग्रहणम् </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति वार्तिकम् अस्ति | वार्तिकार्थः – पूर्वपदम् उत्तरपदं च विद्यासम्बन्धवाची अथवा योनिसम्बन्धवाची चेदेव पूर्वपदस्य षष्ठ्याः अलुक् भवति | अर्थात् प्रकृतसूत्रे पूर्वोत्तरसम्बन्धग्रहणम् आवश्यकम् | पूर्वपदे, उत्तरपदे सामञ्जस्य स्थापनार्थम् इदं वार्तिकम् उक्तम् |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>होतुः धनम् = होतृधनम् | अलौकिकविग्रहः = होतृ + ङस् + धन + सु |</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विद्यायोनिसम्बदेभ्यस्तत्पूर्वोत्तरपदग्रहणम् </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति वार्तिकेन पूर्वपदस्य षष्ठ्याः अलुक् न भवति यतोहि होतुः  धनम् इत्यत्र होतुः इति पदं विद्यासम्बन्धवाचि अस्ति किन्तु धन-शब्दः विद्यासम्बन्धवाची अपि नास्ति, योनिसम्बन्धवाची अपि नास्ति | समासप्रक्रियायां समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति, पूर्वोत्तरपदयोः सुब्लुक् भवति | स्वादिकार्यानन्तरं '''होतृधनम्''' इति समासः सिद्धः|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२३)<span style="font-stretch:normal;line-height:normal;font-family:Times New Roman">  </span></span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विभाषा स्वसृपत्योः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२४</span>) = ह्रस्व-ऋकारान्तात् शब्दात् षष्ठीविभक्तेः विकल्पेन अलुक् भवति स्वसृ, पति च शब्दयोः परयोः | <span lang="HI">स्वसृ</span>,<span lang="HI"> पति इत्येतयोः उत्तरपदयोः ऋकारान्तेभ्यः विद्यायोनिसम्बन्धवाचिभ्यः विभाषा </span>अ<span lang="HI">लुग् भवति</span> | स्वसा च पतिश्च तयोरितरेतरयोगद्वन्द्वः स्वसृपती, तयोः स्वसृपत्योः | विभाषा प्रथमान्तं, स्वसृपत्योः सप्तमीद्विवचनान्तम् | '''षष्ठ्या आक्रोशे''' ( ६.३.२१) इत्यस्मात् सूत्रात् षष्ठ्या इत्यस्य अनुवृत्तिः | '''<span lang="HI">ऋतो विद्यायोनिसम्बन्धेभ्यः</span>''' ( ६.३.२३) इत्यस्मात् सूत्रात् ऋतः इत्यस्य अनुवृत्तिः | '''अलुगुत्तरपदे''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">१</span>) इत्यस्य अधिकारः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''ऋतः''' '''षष्ठ्या अलुक् स्वसृपत्योः उत्तरपदयोः''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋतो विद्यायोनिसम्बन्धेभ्यः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२३</span>) इति पूर्वसूत्रेण नित्यरूपेण षष्ठ्याः अलुक् प्राप्तः आसीत्, तस्य अनेन प्रकृतसूत्रेण विकल्पेन षष्ठ्याः अलुक् क्रियते | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः पितुर्भ्यामन्यतरस्याम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ८.३.८५) =</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासे </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः पितुः इत्येताभ्यां परस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसृशब्दस्य सकारस्य विकल्पेन षकारादेशः भवति यदा मातुः , पितु च शब्दस्य अन्ते </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण् वर्णः, कवर्गीयवर्णः अस्ति , नुं , विसर्गः, शर्-प्रत्याहरस्थवर्णः मध्ये चेदपि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> | </span><span> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः पितुः इत्ये<span lang="HI">ताभ्या</span>म् उ<span lang="HI">त्तरस्य स्वसृशब्दस्य अन्यतरस्यां मूर्धन्यादेशो भवति समासे</span>| <span lang="HI">आदेशः तु मूर्धन्यवर्णस्य इत्येव उक्तं</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परं स्थानेऽन्तरतमः इत्यनेन ट्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ठ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ड्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ढ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ण्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ष्‌ इत्येषु मूर्धन्यवर्णेषु षकारस्य नैकट्यम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः षकारः एव आदिष्टः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नुम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विसर्गः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शर्‍-प्रत्याहारस्थ-वर्णः एषु अन्यतमः मध्ये अस्ति चेदपि कार्यं भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण्‌-प्रत्याहरे इमे वर्णाः अन्तर्भूताः— इ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऌ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ए</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऐ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">औ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ह</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">व</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">र</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ल </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्य कार्यस्य नाम षत्वविधिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातुश्च पितुश्च तयोरितरेतरयोगद्वन्द्वः, मातुःपितरौ, ताभ्यां मातुः पितुर्भ्याम्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| मातुःपितुर्भ्यां पञ्चम्यन्तम्, अन्यतरस्यां सप्तमीप्रतिरूपकमव्ययम्| '''मातृपितृभ्यां स्वस्वा''' ( ८.३.८४) इत्यस्मात् सूत्रात् स्वसा इत्यस्य विभक्तिपरिणां कृत्वा स्वसुः इत्यस्य अनुवृत्तिः |  '''सहे साडः सः''' ( ८.३.५६) इत्यस्मात् सः इत्यस्य अनुवृत्तिः | '''अपदान्तस्य''' '''मूर्धन्यः''' ( ८.३.५५), '''इण्कोः''' ( ८.३.५७) इत्यनयोः अधिकारः | '''नुम्विसर्जनीयशर्व्यवायेऽपि''' ( ८.३.५८) इत्यस्य सम्पूर्णतया अनुवृत्तिः | '''समासेऽङ्गुले सङ्गः'''( ८.३.८०) इत्यस्मात् सूत्रात् समासे इत्यस्य अनुवृत्तिः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''समासे''' '''मातुः पितुर्भ्याम् स्वसुः इण्कोः नुम्विसर्जनीयशर्व्यवायेऽपि''' '''सः अपदान्तस्य''' '''मूर्धन्यः  अन्यतरस्याम्''' |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेः परस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.१.५४)</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति परिभाषासूत्रस्य साहाय्येन परस्य <span lang="HI">स्थाने यत्‌ कार्यं विधीयते</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्‌ आदिमस्य अलः एव स्थाने भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| अतः स्वसृशब्दस्य आदिमसकारस्य स्थाने षकारादेशः भवति | समासे एव प्रकृतसूत्रस्य प्रवृत्तिः अन्यथा नास्ति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे '''विभाषा स्वसृपत्योः''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२४</span>) इत्यनेन मातृ, पितृ शब्दाभ्यां सु षष्ठीविभक्तेः अलुक् भवति, तत्र '''मातुः पितुर्भ्यामन्यतरस्याम्''' ( ८.३.८५) इति सूत्रेण स्वसृशब्दस्य सकारस्य षत्वं विकल्पेन भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विभाषा स्वसृपत्योः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२४</span>) इत्यनेन मातृ, पितृ शब्दाभ्यां सुब्लुक् भवति, तस्मिन् पक्षे </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृपितृभ्यां स्वसा</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">३</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८४</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">) इति सूत्रेण षत्वं भवति, तस्य विवरणम् अग्रे दीयते |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः स्वसा = मातुःष्वसा, मातुःस्वसा| अलौकिकविग्रहः = मातृ + ङस् + स्वसृ + सु | अत्र '''षष्ठी''' (</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विभाषा स्वसृपत्योः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२४</span>) इत्यनेन ह्रस्व-ऋकारान्तात् शब्दात् षष्ठीविभक्तेः विकल्पेन अलुक् भवति स्वसृ, पति च शब्दयोः परयोः |<span lang="HI"> </span></span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big><u>यस्मिन् पक्षे '''विभाषा स्वसृपत्योः''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२४</span>) इत्यनेन मातृ, पितृ शब्दाभ्यां सु षष्ठीविभक्तेः अलुक् भवति, तत्र '''मातुः पितुर्भ्यामन्यतरस्याम्''' (<span lang="HI">८</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">८५</span>) इति सूत्रेण स्वसृशब्दस्य सकारस्य षत्वं भवति विकल्पेन, तस्य प्रक्रियां <span lang="HI">पश्याम</span>:</u> -</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">केवलं </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> + सु इत्यत्र सुब्लुक् भवति परन्तु </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इत्यत्र सुब्लुक् न भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृ</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ङस् इति उपसर्जनसंज्ञकस्य पूर्वनिपातः भवति</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातृ</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+ स्वसृ</span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> <span lang="HI">अधुना </span>'''ऋत उत्''' (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">१</span>.<span lang="HI">१११</span>)  इति सूत्रेण <span lang="HI">ऋवर्णात् /ऌवर्णात् परस्य ङसिँ/ङस्-प्रत्यययोः अकारे परे पूर्वपरयोः एकः उकारादेशः भवति </span>| अतः मात् + + स् इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उरण रपरः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">( १.१.५१) इत्यनेन ऋकारस्य स्थाने यदा अण् इति आदेशः भवति, सः अण् सदा रपरः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मात्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उर्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातुर्स् इति भवति | अग्रे मातुर्स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">रात्सस्य</span>'''<span lang="HI"> (८.२.२४) </span>इत्यनेन<span lang="HI"> पदस्य अन्ते संयोगोऽस्ति </span>चेत्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संयोगस्य प्रथमसदस्यः रेफः चेत्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रेफात्‌ परस्य सकारस्य एव लोपो भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन्यवर्णस्य न </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> अतः मातुर्स् इति पदम् अस्ति, पदान्ते रेफसकारयोः संयोगः इति कृत्वा रेफात् परस्य सकारस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातुर् इति भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''<span lang="HI">खरवसानयोर्विसर्जनीयः</span>''' ( ८.३.१५)<span lang="HI"> इत्यनेन </span>खरि परे रेफस्य<span lang="HI"> स्थाने विसर्गादेशः </span></span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातुः इति भवति</span><span style="font-family:Mangal,serif"> |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः + स्वसृ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→  </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः पितुर्भ्यामन्यतरस्याम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ८.३.८५) इत्यनेन</span><span lang="HI" style="font-family:Mangal,serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासे </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः पितुः इत्येताभ्यां परस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसृशब्दस्य सकारस्य विकल्पेन षकारादेशः भवति यदा मातुः , पितु च शब्दस्य अन्ते </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण् वर्णः, कवर्गीयवर्णः अस्ति , नुं , विसर्गः, शर्-प्रत्याहरस्थवर्णः मध्ये चेदपि </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातुःस्वसृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  इत्यत्र मातु इत्यत्र उकारः इण्वर्णः अस्ति मध्ये विसर्गस्य व्यधाने चेदपि स्वसृ इत्यस्य आदिमसकारस्य स्थाने षकारादेशः भवति विकल्पेनेविकल्पेन  | अतः मातुःष्वसृ इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा मातुःष्वसृ +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसा इति शब्दः स्त्रीलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः स्त्रीलिङ्गे भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुःष्वसृ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">ऋदुशनस्पुरुदंसोऽनेहसां च</span>'''<span lang="HI"> </span>( ७.१.१४) इत्यनेन <span lang="HI">ऋदन्तशब्दा</span>नां</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा उशनस्/पुरुदंसस्/अनेहस्-एतेषां शब्दानां असम्बुद्धौ सुँ-प्रत्यये परे अनङ् आदेशः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> </span>मातुःष्वस् + अनङ् + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अनङ् इति आदेशः ङित् इति कृत्वा अन्तादेशः भवति, अनङ् इत्यत्र ङकारस्य, नकारोत्तरवर्ती अकारस्य इत्संज्ञा भूत्वा लोपः भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुःष्वसन् + स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्तृन्तृच्स्वसृनप्तृनेष्टृत्वष्टृक्षत्तृहोतृपोतृप्रशास्तॄणाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.४.११) इत्यनेन <span lang="HI">तृन्-प्रत्ययान्तशब्दाः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तृच्-प्रत्ययान्तशब्दाः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा अप्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नप्तृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नेष्टृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">त्वष्टृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">क्षत्तृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होतृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पोतृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा प्रशातृ - एतेषामङ्गस्य उपधायाः असम्बुद्धिवाचके सर्वनामस्थानपरे दीर्घः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातुःष्वसान्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''<span lang="HI">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌ </span>'''<span lang="HI">(६.१.६७) </span>इति सूत्रेण हलन्तात् प्रातिपदिकात् सु इति प्रत्ययस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  मातुःष्वसान् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अग्रे </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span></span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुःष्वसा </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे '''मातुः पितुर्भ्यामन्यतरस्याम्''' ( ८.३.८५) इत्यनेन षत्वं न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुःस्वसृ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'''मातुः पितुर्भ्यामन्यतरस्याम्'''</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.३.८५) इति सूत्रस्य कार्यं विकल्पेन भवति इत्यतः यस्मिन् पक्षे अस्य कार्यं न भवति तस्मिन् पक्षे स्वसृ इत्यस्य आदिमसकारस्य स्थाने षत्वं न भवति '''''' </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः मातुःस्वसृ इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा मातुःस्वसृ +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसा इति शब्दः स्त्रीलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः स्त्रीलिङ्गे भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातुःस्वसृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">ऋदुशनस्पुरुदंसोऽनेहसां च</span>'''<span lang="HI"> </span>( ७.१.१४) इत्यनेन <span lang="HI">ऋदन्तशब्दा</span>नां</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा उशनस्/पुरुदंसस्/अनेहस्-एतेषां शब्दानां असम्बुद्धौ सुँ-प्रत्यये परे अनङ् आदेशः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> </span>मातुःस्वसृ + अनङ् + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अनङ् इति आदेशः ङित् इति कृत्वा अन्तादेशः भवति, अनङ् इत्यत्र ङकारस्य, नकारोत्तरवर्ती अकारस्य इत्संज्ञा भूत्वा लोपः भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुःस्वसन् + स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्तृन्तृच्स्वसृनप्तृनेष्टृत्वष्टृक्षत्तृहोतृपोतृप्रशास्तॄणाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.४.११) इत्यनेन <span lang="HI">तृन्-प्रत्ययान्तशब्दाः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तृच्-प्रत्ययान्तशब्दाः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा अप्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नप्तृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नेष्टृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">त्वष्टृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">क्षत्तृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होतृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पोतृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा प्रशातृ - एतेषामङ्गस्य उपधायाः असम्बुद्धिवाचके सर्वनामस्थानपरे दीर्घः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातुःस्वसान्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''<span lang="HI">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌ </span>'''<span lang="HI">(६.१.६७) </span>इति सूत्रेण हलन्तात् प्रातिपदिकात् सु इति प्रत्ययस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  मातुःस्वसान् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अग्रे </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span></span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुःस्वसा </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव –</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>पितुः स्वसा = पितुःष्वसा / पितुःस्वसा |</big> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेः परस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.१.५४) = परस्य स्थाने यत्‌ कार्यं विधीयते</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्‌ आदिमस्य अलः एव स्थाने भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पञ्चमीविभक्तौ यत्‌ कार्यं निर्दिष्टं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तत्‌ अग्रिमशब्दस्वरूपस्य आदिमवर्णस्य एव स्थाने न तु सम्पूर्णशब्दस्वरूपस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलोऽन्त्यस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.१.५२) इत्यस्य बाधकसूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">आदेः षष्ठ्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परस्य षष्ठ्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्थानेऽन्तरतमः (१.१.५०) इत्यस्मात्‌ स्थाने इत्यस्य अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अलोऽन्त्यस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (१.१.५२) इत्यस्मात्‌ अलः इत्यस्य अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितसूत्रं— '''परस्य आदेः अलः स्थाने''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रात्सस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.२४) = यस्य पदस्य अन्ते संयोगोऽस्ति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संयोगस्य प्रथमसदस्यः रेफः चेत्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रेफात्‌ परस्य सकारस्य एव लोपो भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अन्यवर्णस्य न </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">रात्‌ पञ्चम्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सस्य षष्ठ्यन्तं</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">द्विपदमिदं सूत्रम्‌ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">संयोगान्तस्य लोपः (८.२.२३) इति सूत्रस्य पूर्णतया अनुवृत्तिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पदस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.१.१६) इत्यस्य अधिकारः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— '''रात्‌ संयोगान्तस्य पदस्य सस्य लोपः''' </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विभाषा स्वसृपत्योः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२४</span>) इत्यनेन मातृ, पितृ शब्दाभ्यां सुब्लुक् भवति, तस्मिन् पक्षे </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृपितृभ्यां स्वसा</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">३</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८४</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">) इति सूत्रेण षत्वं भवति –</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृपितृभ्यां स्वसा</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ८.३.८४) = समासे </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृ पितृ इत्येताभ्यां परस्य </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसृशब्दस्य सकारस्य विकल्पेन षकारादेशः भवति यदा मातुः , पितु च शब्दस्य अन्ते </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण् वर्णः, कवर्गीयवर्णः अस्ति , नुं , विसर्गः, शर्-प्रत्याहरस्थवर्णः मध्ये चेदपि</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> | </span><span> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः पितुः इत्ये<span lang="HI">ताभ्या</span>म् उ<span lang="HI">त्तरस्यउत्तरस्य स्वसृशब्दस्य मूर्धन्यादेशो भवति समासे</span> |</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः पितुः इत्ये<span lang="HI">ताभ्या</span>म् उ<span lang="HI">त्तरस्य स्वसृशब्दस्य अन्यतरस्यां मूर्धन्यादेशो भवति समासे</span> | <span lang="HI">आदेशः तु मूर्धन्यवर्णस्य इत्येव उक्तं</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परं स्थानेऽन्तरतमः इत्यनेन ट्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ठ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ड्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ढ्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ण्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ष्‌ इत्येषु मूर्धन्यवर्णेषु षकारस्य नैकट्यम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः षकारः एव आदिष्टः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नुम्‌</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विसर्गः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">शर्‍-प्रत्याहारस्थ-वर्णः एषु अन्यतमः मध्ये अस्ति चेदपि कार्यं भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इण्‌-प्रत्याहरे इमे वर्णाः अन्तर्भूताः— इ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">उ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऋ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऌ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ए</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ओ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ऐ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">औ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ह</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">य</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">व</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">र</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">ल </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अस्य कार्यस्य नाम षत्वविधिः </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">माता च पिता च मातृपितरौ ताभ्यां मातृपितृभ्याम्| मातृपितृभ्यां पञ्चम्यन्तं, स्वसा प्रथमान्तम्| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सहे साडः सः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ८.३.५६) इत्यस्मात् सः इत्यस्य अनुवृत्तिः | '''अपदान्तस्य''' '''मूर्धन्यः''' ( ८.३.५५), '''इण्कोः''' ( ८.३.५७) इत्यनयोः अधिकारः | '''नुम्विसर्जनीयशर्व्यवायेऽपि''' ( ८.३.५८) इत्यस्य सम्पूर्णतया अनुवृत्तिः | '''समासेऽङ्गुले सङ्गः'''( ८.३.८०) इत्यस्मात् सूत्रात् समासे इत्यस्य अनुवृत्तिः | <span lang="HI">अनुवृत्ति-सहितसूत्रम्‌— </span>'''समासे''' '''मातुः पितुर्भ्याम् स्वसुः इण्कोः नुम्विसर्जनीयशर्व्यवायेऽपि''' '''सः अपदान्तस्य''' '''मूर्धन्यः  '''|</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः स्वसा = मातृष्वसा | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातुः स्वसा = मातृष्वसा | अलौकिकविग्रहः = मातृ + ङस् + स्वसृ + सु | अत्र '''षष्ठी''' (</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">२</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">.</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">८</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">) इति सूत्रेण षष्ठीतत्पुरुषसमासः विधीयते | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">समासस्य प्रातिपदिकसंज्ञा भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इदानीं</span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सुपो धातुप्रातिपदिकयोः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (२.४.७१) इत्यनेन सुप् प्रत्ययानां लोपः भवति स्म परन्तु </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">विभाषा स्वसृपत्योः</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (<span lang="HI">६</span>.<span lang="HI">३</span>.<span lang="HI">२४</span>) इत्यनेन ह्रस्व-ऋकारान्तात् शब्दात् षष्ठीविभक्तेः विकल्पेन अलुक् भवति स्वसृ, पति च शब्दयोः परयोः |<span lang="HI"> </span></span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">यस्मिन् पक्षे षष्ठीविभक्तेः लुक् भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> –</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृ + स्वसृ </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→  </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">'''मातृपितृभ्यां स्वसा'''</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">( ८.३.८४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> इति सूत्रेण स्वसृ इत्यस्य आदिमसकारस्य स्थाने षत्वं भवति '''''' </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अतः मातृष्वसृ इति प्रातिपदिकं सिद्धम् | तस्मात् सुबुत्पत्तिः भूत्वा मातृष्वसृ +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु इति भवति</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">परवल्लिङ्गं</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''द्वन्द्वतत्पुरुषयोः''' (२.४.६) इत्यनेन द्वन्द्वस्य तत्पुरुषस्य च परस्य यल्लिङ्गं तत् </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">भवति</span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">| </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसा इति शब्दः स्त्रीलिङ्गे अस्ति इति कृत्वा समासः स्त्रीलिङ्गे भवति | </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातृस्वसृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> +</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> '''<span lang="HI">ऋदुशनस्पुरुदंसोऽनेहसां च</span>'''<span lang="HI"> </span>( ७.१.१४) इत्यनेन <span lang="HI">ऋदन्तशब्दा</span>नां</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा उशनस्/पुरुदंसस्/अनेहस्-एतेषां शब्दानां असम्बुद्धौ सुँ-प्रत्यये परे अनङ् आदेशः भवति </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|<span lang="HI"> </span>मातृष्वसृ + अनङ् + सु </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  अनङ् इति आदेशः ङित् इति कृत्वा अन्तादेशः भवति, अनङ् इत्यत्र ङकारस्य, नकारोत्तरवर्ती अकारस्य इत्संज्ञा भूत्वा लोपः भवति | </span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृष्वसन् + स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अप्तृन्तृच्स्वसृनप्तृनेष्टृत्वष्टृक्षत्तृहोतृपोतृप्रशास्तॄणाम्</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ६.४.११) इत्यनेन <span lang="HI">तृन्-प्रत्ययान्तशब्दाः</span></span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तृच्-प्रत्ययान्तशब्दाः</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा अप्</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स्वसृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नप्तृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">नेष्टृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">त्वष्टृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">क्षत्तृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">होतृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">पोतृ</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">, </span><span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">तथा प्रशातृ - एतेषामङ्गस्य उपधायाः असम्बुद्धिवाचके सर्वनामस्थानपरे दीर्घः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> मातृष्वसान्</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">+</span> <span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">स् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">   '''<span lang="HI">हल्ङ्याब्भ्यो दीर्घात्‌ सुतिस्यपृक्तं हल्‌ </span>'''<span lang="HI">(६.१.६७) </span>इति सूत्रेण हलन्तात् प्रातिपदिकात् सु इति प्रत्ययस्य लोपः भवति </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  मातृष्वसान् </span><span style="font-family:Arial,sans-serif">→</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">  </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">अग्रे </span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">न लोपः प्रातिपदिकान्तस्य</span>'''<span lang="HI" style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> (८.२.७) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रेण<span lang="HI"> प्रातिपदिकसंज्ञक-पदस्य अन्ते विद्यमानस्य नकारस्य लोपः </span></span>'''<span style="font-family:Arial,sans-serif">→ </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृष्वसा </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति समासः सिद्धः भवति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>एवमेव –</big></span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big>पितुः स्वसा = पितृष्वसा |</big> </span>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृष्वसा, पितृष्वा इत्यत्र तु स्वसा इत्यस्य आदिमसकारस्य षकारादेशः अप्राप्तः आसीत् '''आदेशप्रत्यययोः''' ( ८.३.५९) यतोहि सकारः प्रत्ययस्य अवयवः नास्ति | अपि च '''सात्पदाद्योः''' (८.३.१११) इति सूत्रेण <span lang="HI">पदा</span>देः सकारस्य<span lang="HI"> मूर्धन्यादेशो न भवति</span> | अतः </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृपितृभ्यां स्वसा</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ८.३.८४) इति सूत्रस्य आवश्यकता अस्ति |</span></big>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
 
<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"><big> </big></span>
 
<big><br /></big>
 
<big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">असमासे तु <span lang="HI">मातुः स्वसा</span>, पितुः स्वसा इति भवति | अत्र समासः नास्ति इति कृत्वा </span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">मातृपितृभ्यां स्वसा</span>'''<span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> ( ८.३.८४) </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">इति सूत्रं कार्यं न करोति यतोहि तत् सूत्रं समासे एव भवति | समासः नास्ति इति कारणेन षत्वं न भवति</span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif">|</span></big><span style="font-family:Nirmala UI,sans-serif"> </span>
page_and_link_managers, Administrators
5,097

edits